X

Hírfigyelő feliratkozás

Érdekli az ingatlanpiac? Iratkozzon fel napi hírfigyelőnkre, hogy első kézből értesülhessen a legfontosabb hírekről, eseményekről.

Aki lemarad, az kimarad!

Napi hírfigyelő feliratkozás

Érdekli az ingatlanpiac? Iratkozzon fel naponta megjelenő hírlevelünkre, hogy első kézből értesüljön a piac híreiről, eseményeiről. Kérjük töltsön ki minden mezőt a sikeres feliratkozáshoz.

 

Ön szerint másnak is érdekes lehet ez a cikk?

Töltse ki az űrlapot, és küldje el e-mailben!

Véleményed szerint másnak is érdekes lehet a rendezvény?

Töltsd ki az itt található űrlapot, hogy elküldhesd emailben!

Regisztráció az Arcképcsarnokba

Szerepelni szeretne az ingatlanpiaci Arcképcsarnokban? Küldje el regisztrációs kérelmét az alábbi adatlap kitöltésével. A *-gal jelölt mezők kitöltése kötelező!

Adatmódosítás

Szeretné az itt található adatokat módosítani? Kérjük írjon üzenetet munkatársunknak, aki elvégzi a kért módosításokat.

Kapcsolatfelvétel

Vegye fel a kapcsolatot vele:

Ennek elfogadása azt jelenti, hogy hozzájárulásodat adod ahhoz, hogy naponta hírlevelet küldjünk neked a legfontosabb ingatlanpiaci hírekről, e célból hozzájárulsz az ehhez szükséges személyes adataid kezeléséhez. Adatait a hozzájárulásod alapján a hírlevelek küldése céljából kezeljük. Az adatkezelés jogalapja a hozzájárulásod megadása. Az adataid törlési határideje: a leiratkozásoddal egyidőben.


Az adatkezelő és elérhetőségei:
ingatlan.com Zrt.
1016 Budapest, Mészáros utca 58. A. ép.,
Adatvédelmi tisztviselő elérhetősége:
Balogh László
+36 1 237 2060 (munkanapokon 10.00-17.00),
segitunk@ingatlan.com


Az EU Általános Adatvédelmi Rendelete alapján hozzáférést kérhetsz személyes adataidhoz, kérheted azok helyesbítését, törlését, vagy az adatkezelés korlátozását, illetve automatizált adatkezelés esetén kérheted hogy az általad rendelkezésre bocsátott adatokat az ingatlan.com Zrt. tagolt, széles körben használt, géppel olvasható formátumban számodra átadja. A személyes adatkezelésre vonatkozó hozzájárulásodat bármikor visszavonhatod; ez nem érinti a visszavont hozzájárulás előtt végzett adatkezelés jogszerűségét. Az adatokhoz bizonyos esetben további cégek is hozzáférhetnek, erről pontos tájékoztatást Adatvédelmi Szabályzatunkban találsz. Vizsgálatot kezdeményezhetsz a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál arra hivatkozással, hogy személyes adatok kezelésével kapcsolatban jogsérelem következett be, vagy annak közvetlen veszélye fennáll.
A NAIH elérhetősége: www.naih.hu.

Vasúti fejlesztések tehetik még vonzóbbá az agglomerációt

2021. Március 05. Lakás
Új megállókat, gyorsabb közlekedést, csökkenő gépjármű forgalmat és környezeti terhelést ígér a Budapesti Agglomerációs Vasúti Stratégia (BAVS). Az OTP Ingatlanpont szakértői megvizsgálták, hogy a HÉV- és elővárosi vasútvonalak hosszú távú fejlesztése milyen változásokat indíthat el a főváros agglomerációjában és a környező településeken.

Évek óta töretlen a lelkesedés Budapest agglomerációs ingatlanpiacán. A belvárossal összehasonlítva kedvezőbb árak, a zöld környezet közelsége és az élhetőbb terek mellett a home office terjedése is új lökést adott a szegmensnek. Azonban hosszú távon azt is mérlegelni kell, hogy a távolsággal együtt nő az ingázás szükségessége is. Valószínűsíthető, hogy a koronavírus járvány elmúltával a home office elterjedtsége is csökken és az otthoni munkavégzést sokak számára újra felváltja a lakó- és munkahely közötti ingázás.

A népességprognózis szerint, míg Budapest lakossága 2,76 százalékkal, addig a várostérségben élők száma 13,25 százalékkal fog növekedni 2040-ig. Az emelkedő lakosságszámmal együtt növekszik a közúti forgalom is, Budapest agglomerációjában például 2010 óta 36 százalékkal nőtt a közúti gépjárművek száma. Míg Budapesten tízből hat ember veszi igénybe a közösségi közlekedést, addig ez az arány az agglomerációban tízből három, azaz az ingázók többsége saját közlekedési eszközt használ az utazáshoz, munkába jutáshoz, átlagosan napi 37 percet töltve dugóban.

A kialakult helyzet oka az is, hogy az agglomeráció lakosságszámának ugrásszerű növekedését nem követte a kötöttpályás közlekedés fejlesztése. Erre a kihívásra kínál megoldást a februárban bemutatott Budapesti Agglomerációs Vasúti Stratégia, ami 2040-ig a budapesti és agglomerációs HÉV- és vasútvonalak megújítását és fejlesztését tűzte ki célul.

A vasútfejlesztés hatása az agglomeráció ingatlanpiacára

A stratégiában összefoglalt fejlesztések megvalósulása esetén az agglomerációból tömegközlekedéssel ingázók rövidebb menetidőre és jobb utazási feltételekre számíthatnak, azok pedig, akik személyépjárműről térnek majd át a közösségi közlekedésre, a dugóban töltött idő mellett az utazással kapcsolatos kiadásaikat is csökkenthetik. Az OTP Ingatlanpont szakértői szerint a javuló tömegközlekedési lehetőségek, a mérséklődő közúti forgalom és tisztább környezet együttesen járulhatnak hozzá az agglomerációs lakóingatlan-kereslet további növekedéséhez, ami hosszú távon az árak emelkedésében is megjelenhet. E mellett olyan települések iránt is megélénkülhet az érdeklődés, amik eddig kevésbé voltak vonzóak az otthonkeresők számára.

„A fővárosból az agglomerációba költözők sok esetben új életformát keresnek, azonban az elégtelen infrastruktúra és közlekedési lehetőségek gyakran eltántoríthatják az ingatlankeresőket. Továbbá a napi ingázóknak érdemes megfontolni azt is, hogy az alacsonyabb ingatlanárak hosszú távon kompenzálják-e a megnövekedő utazási költségeket. A közösségi közlekedés fejlesztése és ezáltal a fővárosi agglomeráció könnyebb és gyorsabb elérése egyértelműen pozitívan fogja befolyásolni a keresletet, ami akár a fővárostól távolabbi fekvésű települések esetében is érzékelhető lesz. Az ingatlanárak változása számos tényezőtől függ, így a hosszútávú stratégia árakra gyakorolt hatása egyelőre nem számszerűsíthető. A vasútfejlesztés (és a várhatóan hangsúlyosabbá váló home office) következtében elképzelhető az is, hogy sokan lemondanak majd a kétkeresős családoknál eddig hagyományosnak számító második autó fenntartásáról is” – mondja Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője.

A Budapesti Agglomerációs Vasúti Stratégia által érintett egyes településeken 2020-ban eladott lakóingatlanok átlag négyzetméterára (NAV/OTP Lakóingatlan Értéktérkép)

Martonvásár

360 ezer forint

Lajosmizse

171 ezer forint

Tárnok

352 ezer forint

Gyál

319 ezer forint

Százhalombatta

421 ezer forint

Ócsa

207 ezer forint

Tatabánya

308 ezer forint

Hatvan

261 ezer forint

Oroszlány

240 ezer forint

Gödöllő

427 ezer forint

Törökbálint

495 ezer forint

Isaszeg

257 ezer forint

Esztergom

272 ezer forint

Monor

285 ezer forint

Pilisvörösvár

310 ezer forint

Üllő

372 ezer forint

Piliscsaba

430 ezer forint

Vecsés

408 ezer forint

Vác

394 ezer forint

Nagykáta

163 ezer forint

Fót

409 ezer forint

Sülysáp

178 ezer forint

Veresegyház

455 ezer forint

Gyömrő

403 ezer forint

A 2020-as ingatlanforgalmi adatok alapján a fejlesztések által érintett települések árszintjei jelentős eltéréseket mutatnak. Az átlag négyzetméterárak az újszászi és lajosmizsei vonalak mentén a legalacsonyabbak (Nagykátán 163 ezer Ft, Lajosmizsén 171 ezer Ft, Sülysápon 178 ezer Ft), de a fővároshoz közeledve itt is megközelítik, sőt Gyömrőn el is érik a 400 ezer forintos szintet. A budapesti agglomeráció hagyományosan drágább, északi és nyugati területein már gyakran 400-500 ezer forint közötti átlagos négyzetméterárakkal találkozhatunk (Piliscsabán 430 ezer Ft, Törökbálinton 495 ezer Ft, míg Fóton 409 ezer Ft).

Az agglomerációs települések iránti kereslet növekedése komplex folyamat, amire a vidéki infrastruktúra hiányosságai és a korlátozott számban elérhető ingatlanok is hatással vannak. A könnyebb megközelíthetőség, a rövidebb munkába jutási idő és a tisztább környezet mellett ezek a tényezők is alapvetően befolyásolhatják az otthonkeresőket a döntéshozatalban.

Média forrás: realista.hu
A weboldal 320px-es felbontás alá nincsen optimalizálva.

Kérjük tekintse meg nagyobb felbontású eszközről oldalunkat!

Vasúti fejlesztések tehetik még vonzóbbá az agglomerációt

2021. Március 05. Lakás
Új megállókat, gyorsabb közlekedést, csökkenő gépjármű forgalmat és környezeti terhelést ígér a Budapesti Agglomerációs Vasúti Stratégia (BAVS). Az OTP Ingatlanpont szakértői megvizsgálták, hogy a HÉV- és elővárosi vasútvonalak hosszú távú fejlesztése milyen változásokat indíthat el a főváros agglomerációjában és a környező településeken.

Évek óta töretlen a lelkesedés Budapest agglomerációs ingatlanpiacán. A belvárossal összehasonlítva kedvezőbb árak, a zöld környezet közelsége és az élhetőbb terek mellett a home office terjedése is új lökést adott a szegmensnek. Azonban hosszú távon azt is mérlegelni kell, hogy a távolsággal együtt nő az ingázás szükségessége is. Valószínűsíthető, hogy a koronavírus járvány elmúltával a home office elterjedtsége is csökken és az otthoni munkavégzést sokak számára újra felváltja a lakó- és munkahely közötti ingázás.

A népességprognózis szerint, míg Budapest lakossága 2,76 százalékkal, addig a várostérségben élők száma 13,25 százalékkal fog növekedni 2040-ig. Az emelkedő lakosságszámmal együtt növekszik a közúti forgalom is, Budapest agglomerációjában például 2010 óta 36 százalékkal nőtt a közúti gépjárművek száma. Míg Budapesten tízből hat ember veszi igénybe a közösségi közlekedést, addig ez az arány az agglomerációban tízből három, azaz az ingázók többsége saját közlekedési eszközt használ az utazáshoz, munkába jutáshoz, átlagosan napi 37 percet töltve dugóban.

A kialakult helyzet oka az is, hogy az agglomeráció lakosságszámának ugrásszerű növekedését nem követte a kötöttpályás közlekedés fejlesztése. Erre a kihívásra kínál megoldást a februárban bemutatott Budapesti Agglomerációs Vasúti Stratégia, ami 2040-ig a budapesti és agglomerációs HÉV- és vasútvonalak megújítását és fejlesztését tűzte ki célul.

A vasútfejlesztés hatása az agglomeráció ingatlanpiacára

A stratégiában összefoglalt fejlesztések megvalósulása esetén az agglomerációból tömegközlekedéssel ingázók rövidebb menetidőre és jobb utazási feltételekre számíthatnak, azok pedig, akik személyépjárműről térnek majd át a közösségi közlekedésre, a dugóban töltött idő mellett az utazással kapcsolatos kiadásaikat is csökkenthetik. Az OTP Ingatlanpont szakértői szerint a javuló tömegközlekedési lehetőségek, a mérséklődő közúti forgalom és tisztább környezet együttesen járulhatnak hozzá az agglomerációs lakóingatlan-kereslet további növekedéséhez, ami hosszú távon az árak emelkedésében is megjelenhet. E mellett olyan települések iránt is megélénkülhet az érdeklődés, amik eddig kevésbé voltak vonzóak az otthonkeresők számára.

„A fővárosból az agglomerációba költözők sok esetben új életformát keresnek, azonban az elégtelen infrastruktúra és közlekedési lehetőségek gyakran eltántoríthatják az ingatlankeresőket. Továbbá a napi ingázóknak érdemes megfontolni azt is, hogy az alacsonyabb ingatlanárak hosszú távon kompenzálják-e a megnövekedő utazási költségeket. A közösségi közlekedés fejlesztése és ezáltal a fővárosi agglomeráció könnyebb és gyorsabb elérése egyértelműen pozitívan fogja befolyásolni a keresletet, ami akár a fővárostól távolabbi fekvésű települések esetében is érzékelhető lesz. Az ingatlanárak változása számos tényezőtől függ, így a hosszútávú stratégia árakra gyakorolt hatása egyelőre nem számszerűsíthető. A vasútfejlesztés (és a várhatóan hangsúlyosabbá váló home office) következtében elképzelhető az is, hogy sokan lemondanak majd a kétkeresős családoknál eddig hagyományosnak számító második autó fenntartásáról is” – mondja Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője.

A Budapesti Agglomerációs Vasúti Stratégia által érintett egyes településeken 2020-ban eladott lakóingatlanok átlag négyzetméterára (NAV/OTP Lakóingatlan Értéktérkép)

Martonvásár

360 ezer forint

Lajosmizse

171 ezer forint

Tárnok

352 ezer forint

Gyál

319 ezer forint

Százhalombatta

421 ezer forint

Ócsa

207 ezer forint

Tatabánya

308 ezer forint

Hatvan

261 ezer forint

Oroszlány

240 ezer forint

Gödöllő

427 ezer forint

Törökbálint

495 ezer forint

Isaszeg

257 ezer forint

Esztergom

272 ezer forint

Monor

285 ezer forint

Pilisvörösvár

310 ezer forint

Üllő

372 ezer forint

Piliscsaba

430 ezer forint

Vecsés

408 ezer forint

Vác

394 ezer forint

Nagykáta

163 ezer forint

Fót

409 ezer forint

Sülysáp

178 ezer forint

Veresegyház

455 ezer forint

Gyömrő

403 ezer forint

A 2020-as ingatlanforgalmi adatok alapján a fejlesztések által érintett települések árszintjei jelentős eltéréseket mutatnak. Az átlag négyzetméterárak az újszászi és lajosmizsei vonalak mentén a legalacsonyabbak (Nagykátán 163 ezer Ft, Lajosmizsén 171 ezer Ft, Sülysápon 178 ezer Ft), de a fővároshoz közeledve itt is megközelítik, sőt Gyömrőn el is érik a 400 ezer forintos szintet. A budapesti agglomeráció hagyományosan drágább, északi és nyugati területein már gyakran 400-500 ezer forint közötti átlagos négyzetméterárakkal találkozhatunk (Piliscsabán 430 ezer Ft, Törökbálinton 495 ezer Ft, míg Fóton 409 ezer Ft).

Az agglomerációs települések iránti kereslet növekedése komplex folyamat, amire a vidéki infrastruktúra hiányosságai és a korlátozott számban elérhető ingatlanok is hatással vannak. A könnyebb megközelíthetőség, a rövidebb munkába jutási idő és a tisztább környezet mellett ezek a tényezők is alapvetően befolyásolhatják az otthonkeresőket a döntéshozatalban.

Média forrás: realista.hu

Tetszett a cikk? Itt megoszthatja!

PARTNEREINK

MBSZ IMEDIA - Médiafigyelő Médiafigyelés MTI Brand Trend HuGBC