X

Hírfigyelő feliratkozás

Érdekli az ingatlanpiac? Iratkozzon fel napi hírfigyelőnkre, hogy első kézből értesülhessen a legfontosabb hírekről, eseményekről.

Aki lemarad, az kimarad!

Napi hírfigyelő feliratkozás

Érdekli az ingatlanpiac? Iratkozzon fel naponta megjelenő hírlevelünkre, hogy első kézből értesüljön a piac híreiről, eseményeiről. Kérjük töltsön ki minden mezőt a sikeres feliratkozáshoz.

Ön szerint másnak is érdekes lehet ez a cikk?

Töltse ki az űrlapot, és küldje el e-mailben!

Véleményed szerint másnak is érdekes lehet a rendezvény?

Töltsd ki az itt található űrlapot, hogy elküldhesd emailben!

Regisztráció az Arcképcsarnokba

Szerepelni szeretne az ingatlanpiaci Arcképcsarnokban? Küldje el regisztrációs kérelmét az alábbi adatlap kitöltésével. A *-gal jelölt mezők kitöltése kötelező!

Adatmódosítás

Szeretné az itt található adatokat módosítani? Kérjük írjon üzenetet munkatársunknak, aki elvégzi a kért módosításokat.

Kapcsolatfelvétel

Vegye fel a kapcsolatot vele:

Retail trendek a régióban

2012. Április 11. Retail
Még mindig Lengyelország a favorit, bár jövőre csökkenhet az érdeklődés a régió iránt. Kevés az új kereskedelmi fejlesztés, így a nagy nemzetközi brandek alig találnak kedvükre való helyszínt. Varsó, Prága és Budapest megtorpant, most a kisebb városokban építkeznek. Nálunk még ott sem nagyon.

Minek nevezzelek régió

Ha a közép-kelet-európai régióról beszélünk, akkor nincs könnyű dolgunk. Hiszen a visegrádi országok mellett kacsinthatunk Romániára vagy Horvátországra. Sőt, távcsővel a moszkvai GUM-ot is befoghatjuk, de az isztambuli bazár nyüzsgése is hallható egy ?méretes? kagylóval. A befektetések volumene szempontjából Lengyelország, Oroszország és Törökország áll az élen a tágabb régióban, igaz, jelentős lakosságszámuk erre predesztinálja őket. Oroszország aranytartalékát a gáz és az ezernyi nyersanyag jelenti, a moszkvai és szentpétervári középosztály pedig szemérmetlenül költekezik, és hát Szibériában is szeretik a kirakatokat. Idén pedig a legnagyobb bevásárlóközpontot Isztanbulban adták át, a Marmara Forum 156 ezer négyzetméteren kínálja portékáit. De mi most maradjunk a realitások talaján, Novoszibirszket összekapcsolni Zágrábbal botorság lenne, ami Londonban összefolyik, az errefelé szétválik. Hiszen Oroszország egy külön civilizáció Európa és Ázsia határán, Törökország meg egyszerűen fogalmazva messze van, mint Makó Jeruzsálemtől. Ha tehát Magyarországot saját súlycsoportjában akarjuk tesztelni, akkor közelebbi desztinációkban kezdjük a szomszédolást!

A lengyelek jól bírják a gyűrődést

Lengyelország méretét (312 ezer km2) és lélekszámát (38 millió) tekintve kissé kilóg a sorból. A hatalmas belső piac tompította a krízis hatásait, és az erőforrások jobban eloszlanak a belső régiók között. Ráadásul a gazdaságuk jól bírja a gyűrődést, nekik jutalomként az IMF is édes cukorkát osztogatott. A jövő évi foci Európa-bajnokság pedig megpezsdítette az építőipart, és hát a vízbe dobott kavics hullámokat ver. ?A kelet-közép-európai régiót tekintve a legdinamikusabb mozgás a lengyel másodlagos városokban várható (Łódź, Poznan, Krakkó, Wrocław stb.). De csalóka kissé a kép, hiszen Lengyelország óriási infrastrukturális elmaradásban van. Mindemellett az országban egy egészséges decentralizáció működik, míg Varsóban alig történik valami, addig a regionális piacokon gőzerővel zajlik a felzárkózás. A lengyelek sokszor nem zöldmezős beruházásokban gondolkodnak, hanem a már bejáratott desztinációkat gyúrják át dizájnosabb kivitelben, ez lehet bővítés vagy átépítés is? ? mondja Borbély Gábor, a CBRE budapesti elemzési és tanácsadási vezetője. Varsóban kevés a kiskereskedelmi terület, ráadásul a lengyel fővárosnak nincs se Mariahilfer Strasse-ja, se Váci utcája. Néhány projekt ?indulgat? csupán, de azok pozitív hatásai talán 2013-ban jelentkeznek. Jelenleg közel 1,2 millió négyzetméternyi retail-területet fejlesztenek, amelyek több mint 90 %-a a vidéki nagyvárosokra koncentrálódik.

A többiek kicsit kifulladtak

A másik három visegrádi állam a ?resztli?, legalábbis mostanában, hiszen kicsit kifulladtak a versenyzők. Jövőre a gazdasági növekedés is megtorpanhat. Prága és Budapest most EKG-vizsgálatra jelentkezett, mifelénk még a generációk is egymásnak estek. ?Csehországban és Szlovákiában szintén a másodlagos városokban zajlanak jelentős fejlesztések, így például Brnóban és Ostravában, illetve Kassán és Zsolnán. Az összes kiskereskedelmi építkezés közel 70 %-a vidéken koncentrálódik? ? magyarázza Borbély Gábor. De hát a volumen nem hasonlítható a lengyel adatokhoz. Hiszen például Pozsonynál majd kétszer nagyobb Poznan, ahol a TriGranit fejleszti a 160 millió eurós új közlekedési- és bevásárlóközpontot. A kisebb városokban jellemzően helyi vállalkozók építik a projekteket, egyrészt a méretből adódóan, másrészt a helyi piacot ők ismerik igazán, a nagy nemzetközi fejlesztők ingerküszöbét jelenleg nem érik el. Nálunk is pangás van, 2011-ben háromplázát adtak át (Europeum, Köki és a szegedi Árkád), és jövőre sem kell sokat mosolyogni, spórolhatunk a nemzeti színű szalagokkal. Vidéken nincs nagy mozgás, Budapesten várhatóan átadják a Váci1-et, a Hegyvidék Központ a finisébe érhet ésmegkezdődhet az Árkád bővítése is, de igazán nagy durranás nem várható.

 

Tőlünk délre és keletre stagnálás

Délen és keleten is nagy a csend. Nekigyürkőztek, aztán görcsbe állt a lábuk. ?Bár Horvátországban trükkös a helyzet, mert sok fejlesztés beragadt a válság miatt, amiket többször felfüggesztettek, majd újrakezdtek. Déli szomszédunknál kevés olyan volumenű város található, ami retail-es szemmel szép perspektívát jelentene. Ráadásul a fejlesztők pár hetes eltéréssel egyszerre adták át bevásárlóközpontjaikat a válság kellős közepén, noha nincs belső fogyasztás, és a kilábalásnak még a jelét sem látjuk ? mondja Borbély Gábor. Mindenesetre az egy főre jutó kiskereskedelmi terület szempontjából Horvátország utolérte Csehországot, ráadásul már az ablakban van az uniós tagság is. Így aztán kannibálverseny várható az óriási túlkínálat miatt. Szerbiában és Bulgáriában szintén alig van belső fogyasztás. Romániában a fejlesztők már egyes esetekben a félkész projektektől is szabadulnának, hogy legalább a banki finanszírozást lerázzák magukról. A válság óriási ingatlanlufit pukkasztott ki. ?Azóta már javul az ingatlanpiaci helyzet, de a projektek tekintetében a vidéki városok még kevésbé jönnek számításba, marad Bukarest. A jól előkészített fejlesztések azonban a nehézségek ellenére is célba érhetnek, ha alapos piacelemzés és az igények pontos felmérése előzte meg az első kapavágást. Mi is több projektet tervezünk Romániában, azonban a járulékos költségek miatt egyelőre a megtérülési idő kitolódik? ? jellemzi a helyzetet Deutsch Krisztina, a TriGranit bérbeadási vezetője.

Fáziskésésben

Tőlünk délre és dél-keletre sok helyen ? főként a kisebb városokban ? most azok az elsőgenerációs plázák épülnek, amelyekkel Budapestet és a vidéki városainkat már a kilencvenes években teleszórták, azóta is identitászavarral küzdenek. Sztenderdizált termékek, semmi truváj. A visegrádi országokban azóta megtanulták a leckét, és már évek óta zajlik a szofisztikáció. Kevésbé sztenderdizált projektek, több típustermék, multifunkcionális központok. Tovább látunk az orrunknál: már nem a projektnek találnak telket, hanem az adott telekre igazítják a projektet. De hát a válság keresztülhúzta a számításokat. ?A nemzetközi márkák kellő körültekintéssel terjeszkednének a régióban is, azonban a válságra tekintettel forgalomarányos bérleti díjat kívánnak fizetni, ami viszont nem rentábilis a fejlesztők számára. Így aztán ördögi körről beszélhetünk. Hiszen ha nincs fejlesztés, akkor nem tudnak terjeszkedni. Jelenleg a bérlői piac a domináns, ami nem különösebben előnyös a beruházók számára. Kivéve Lengyelországban? ? magyarázza Deutsch Krisztina.

Ki a jobb?

Lengyelországban az 1-2 éve megtorpanó fejlesztések és a viszonylag jelentős vásárlóerő miatt nincs elég kiskereskedelmi terület. Ellenben a régió többi országában a kínálati piac dominál. A lengyelek mellett a csehek, magyarok és szlovákok csupán a piaci réseket jelentik a befektetők számára. A régiót tekintve Lengyelország továbbra is a fókuszban található. Nagyobb a vásárlóerejük és az átlagfizetésük, valamint náluk több nemzetközi márka van jelen, mint Magyarországon. ?A sikerük titka egyrészt, hogy még nem épült ki az országos autópálya-hálózat, így a jelentős távolságok miatt a nagyobb városok megfelelő helyszínei lehetnek egy-egy jó projektnek, másrészt pedig hatalmas belső piacról beszélhetünk. Természetesen az egyes városok más és más típusú fejlesztéseket igényelnek. Míg Poznanban elsőgenerációs központot építünk, addig Varsóban egyszerűen nincs megfelelő telek? ? mondja Deutsch Krisztina. Majd hozzáteszi, hogy régiós szinten Szlovénia is jól áll, Romániában és Horvátországban pedig jövőre stagnálásra számíthatunk. Borbély Gábor szerint ?míg 2010-ben a kiskereskedők expanziós stratégiája erősödni látszott a régiónkban, 2011-re az a trend gyengült. A közép-európai régió legtöbb országa 2012-ben kevésbé lesz tervezett célpontja a nemzetközi brandeknek. Hazánk mellett Lengyelország és Románia is hátrébb csúszott a rangsorban, de még így is megelőzünk több nyugat-európai piacot. Az igen mérsékelt növekedési kilátások miatt gyenge a fejlesztési aktivitás.?

 
A régióban, elsősorban Lengyelország van mind a fejlesztők/befektetők, mind a kereskedők célkeresztjében.
Magyarországon továbbra is óvatosak a ?bigbox? kereskedők, nincs új belépő a piacon, a kisebb üzleteket működtető láncok esetében viszont vannak bíztató jelek (pl.: Camaieu megjelenése a piacon)
Az e-kereskedelem egyre inkább kikerülhetetlen Nyugat-Európában és napról-napra teret hódít nálunk is. Aki megtalálja az online nyerő ötvözetét a klasszikus üzletekkel, bevásárló központokkal, nem járhat messze a helyes iránytól.

 

A cikk a Retail Évkönyv 4. évfolyamának 8. oldalán található. Amennyiben szívesen olvasná évkönyvünk további cikkeit, tekintse meg az online változatot.

+ + +

Az iroda.hu-csoport internetes felületein megjelenő saját cikkek a kiadó szellemi tulajdonát képezik. Másolásukhoz, utánközlésükhez a kiadó engedélye szükséges. A kiadó saját tartalmak esetében, csak és kizárólag a lead átvételéhez járul hozzá, mely után a cikk linkjét kérjük elhelyezni!

Média forrás: Retail Évkönyv
A weboldal 320px-es felbontás alá nincsen optimalizálva.

Kérjük tekintse meg nagyobb felbontású eszközről oldalunkat!

Retail trendek a régióban

Még mindig Lengyelország a favorit, bár jövőre csökkenhet az érdeklődés a régió iránt. Kevés az új kereskedelmi fejlesztés, így a nagy nemzetközi brandek alig találnak kedvükre való helyszínt. Varsó, Prága és Budapest megtorpant, most a kisebb városokban építkeznek. Nálunk még ott sem nagyon.

Minek nevezzelek régió

Ha a közép-kelet-európai régióról beszélünk, akkor nincs könnyű dolgunk. Hiszen a visegrádi országok mellett kacsinthatunk Romániára vagy Horvátországra. Sőt, távcsővel a moszkvai GUM-ot is befoghatjuk, de az isztambuli bazár nyüzsgése is hallható egy ?méretes? kagylóval. A befektetések volumene szempontjából Lengyelország, Oroszország és Törökország áll az élen a tágabb régióban, igaz, jelentős lakosságszámuk erre predesztinálja őket. Oroszország aranytartalékát a gáz és az ezernyi nyersanyag jelenti, a moszkvai és szentpétervári középosztály pedig szemérmetlenül költekezik, és hát Szibériában is szeretik a kirakatokat. Idén pedig a legnagyobb bevásárlóközpontot Isztanbulban adták át, a Marmara Forum 156 ezer négyzetméteren kínálja portékáit. De mi most maradjunk a realitások talaján, Novoszibirszket összekapcsolni Zágrábbal botorság lenne, ami Londonban összefolyik, az errefelé szétválik. Hiszen Oroszország egy külön civilizáció Európa és Ázsia határán, Törökország meg egyszerűen fogalmazva messze van, mint Makó Jeruzsálemtől. Ha tehát Magyarországot saját súlycsoportjában akarjuk tesztelni, akkor közelebbi desztinációkban kezdjük a szomszédolást!

A lengyelek jól bírják a gyűrődést

Lengyelország méretét (312 ezer km2) és lélekszámát (38 millió) tekintve kissé kilóg a sorból. A hatalmas belső piac tompította a krízis hatásait, és az erőforrások jobban eloszlanak a belső régiók között. Ráadásul a gazdaságuk jól bírja a gyűrődést, nekik jutalomként az IMF is édes cukorkát osztogatott. A jövő évi foci Európa-bajnokság pedig megpezsdítette az építőipart, és hát a vízbe dobott kavics hullámokat ver. ?A kelet-közép-európai régiót tekintve a legdinamikusabb mozgás a lengyel másodlagos városokban várható (Łódź, Poznan, Krakkó, Wrocław stb.). De csalóka kissé a kép, hiszen Lengyelország óriási infrastrukturális elmaradásban van. Mindemellett az országban egy egészséges decentralizáció működik, míg Varsóban alig történik valami, addig a regionális piacokon gőzerővel zajlik a felzárkózás. A lengyelek sokszor nem zöldmezős beruházásokban gondolkodnak, hanem a már bejáratott desztinációkat gyúrják át dizájnosabb kivitelben, ez lehet bővítés vagy átépítés is? ? mondja Borbély Gábor, a CBRE budapesti elemzési és tanácsadási vezetője. Varsóban kevés a kiskereskedelmi terület, ráadásul a lengyel fővárosnak nincs se Mariahilfer Strasse-ja, se Váci utcája. Néhány projekt ?indulgat? csupán, de azok pozitív hatásai talán 2013-ban jelentkeznek. Jelenleg közel 1,2 millió négyzetméternyi retail-területet fejlesztenek, amelyek több mint 90 %-a a vidéki nagyvárosokra koncentrálódik.

A többiek kicsit kifulladtak

A másik három visegrádi állam a ?resztli?, legalábbis mostanában, hiszen kicsit kifulladtak a versenyzők. Jövőre a gazdasági növekedés is megtorpanhat. Prága és Budapest most EKG-vizsgálatra jelentkezett, mifelénk még a generációk is egymásnak estek. ?Csehországban és Szlovákiában szintén a másodlagos városokban zajlanak jelentős fejlesztések, így például Brnóban és Ostravában, illetve Kassán és Zsolnán. Az összes kiskereskedelmi építkezés közel 70 %-a vidéken koncentrálódik? ? magyarázza Borbély Gábor. De hát a volumen nem hasonlítható a lengyel adatokhoz. Hiszen például Pozsonynál majd kétszer nagyobb Poznan, ahol a TriGranit fejleszti a 160 millió eurós új közlekedési- és bevásárlóközpontot. A kisebb városokban jellemzően helyi vállalkozók építik a projekteket, egyrészt a méretből adódóan, másrészt a helyi piacot ők ismerik igazán, a nagy nemzetközi fejlesztők ingerküszöbét jelenleg nem érik el. Nálunk is pangás van, 2011-ben háromplázát adtak át (Europeum, Köki és a szegedi Árkád), és jövőre sem kell sokat mosolyogni, spórolhatunk a nemzeti színű szalagokkal. Vidéken nincs nagy mozgás, Budapesten várhatóan átadják a Váci1-et, a Hegyvidék Központ a finisébe érhet ésmegkezdődhet az Árkád bővítése is, de igazán nagy durranás nem várható.

 

Tőlünk délre és keletre stagnálás

Délen és keleten is nagy a csend. Nekigyürkőztek, aztán görcsbe állt a lábuk. ?Bár Horvátországban trükkös a helyzet, mert sok fejlesztés beragadt a válság miatt, amiket többször felfüggesztettek, majd újrakezdtek. Déli szomszédunknál kevés olyan volumenű város található, ami retail-es szemmel szép perspektívát jelentene. Ráadásul a fejlesztők pár hetes eltéréssel egyszerre adták át bevásárlóközpontjaikat a válság kellős közepén, noha nincs belső fogyasztás, és a kilábalásnak még a jelét sem látjuk ? mondja Borbély Gábor. Mindenesetre az egy főre jutó kiskereskedelmi terület szempontjából Horvátország utolérte Csehországot, ráadásul már az ablakban van az uniós tagság is. Így aztán kannibálverseny várható az óriási túlkínálat miatt. Szerbiában és Bulgáriában szintén alig van belső fogyasztás. Romániában a fejlesztők már egyes esetekben a félkész projektektől is szabadulnának, hogy legalább a banki finanszírozást lerázzák magukról. A válság óriási ingatlanlufit pukkasztott ki. ?Azóta már javul az ingatlanpiaci helyzet, de a projektek tekintetében a vidéki városok még kevésbé jönnek számításba, marad Bukarest. A jól előkészített fejlesztések azonban a nehézségek ellenére is célba érhetnek, ha alapos piacelemzés és az igények pontos felmérése előzte meg az első kapavágást. Mi is több projektet tervezünk Romániában, azonban a járulékos költségek miatt egyelőre a megtérülési idő kitolódik? ? jellemzi a helyzetet Deutsch Krisztina, a TriGranit bérbeadási vezetője.

Fáziskésésben

Tőlünk délre és dél-keletre sok helyen ? főként a kisebb városokban ? most azok az elsőgenerációs plázák épülnek, amelyekkel Budapestet és a vidéki városainkat már a kilencvenes években teleszórták, azóta is identitászavarral küzdenek. Sztenderdizált termékek, semmi truváj. A visegrádi országokban azóta megtanulták a leckét, és már évek óta zajlik a szofisztikáció. Kevésbé sztenderdizált projektek, több típustermék, multifunkcionális központok. Tovább látunk az orrunknál: már nem a projektnek találnak telket, hanem az adott telekre igazítják a projektet. De hát a válság keresztülhúzta a számításokat. ?A nemzetközi márkák kellő körültekintéssel terjeszkednének a régióban is, azonban a válságra tekintettel forgalomarányos bérleti díjat kívánnak fizetni, ami viszont nem rentábilis a fejlesztők számára. Így aztán ördögi körről beszélhetünk. Hiszen ha nincs fejlesztés, akkor nem tudnak terjeszkedni. Jelenleg a bérlői piac a domináns, ami nem különösebben előnyös a beruházók számára. Kivéve Lengyelországban? ? magyarázza Deutsch Krisztina.

Ki a jobb?

Lengyelországban az 1-2 éve megtorpanó fejlesztések és a viszonylag jelentős vásárlóerő miatt nincs elég kiskereskedelmi terület. Ellenben a régió többi országában a kínálati piac dominál. A lengyelek mellett a csehek, magyarok és szlovákok csupán a piaci réseket jelentik a befektetők számára. A régiót tekintve Lengyelország továbbra is a fókuszban található. Nagyobb a vásárlóerejük és az átlagfizetésük, valamint náluk több nemzetközi márka van jelen, mint Magyarországon. ?A sikerük titka egyrészt, hogy még nem épült ki az országos autópálya-hálózat, így a jelentős távolságok miatt a nagyobb városok megfelelő helyszínei lehetnek egy-egy jó projektnek, másrészt pedig hatalmas belső piacról beszélhetünk. Természetesen az egyes városok más és más típusú fejlesztéseket igényelnek. Míg Poznanban elsőgenerációs központot építünk, addig Varsóban egyszerűen nincs megfelelő telek? ? mondja Deutsch Krisztina. Majd hozzáteszi, hogy régiós szinten Szlovénia is jól áll, Romániában és Horvátországban pedig jövőre stagnálásra számíthatunk. Borbély Gábor szerint ?míg 2010-ben a kiskereskedők expanziós stratégiája erősödni látszott a régiónkban, 2011-re az a trend gyengült. A közép-európai régió legtöbb országa 2012-ben kevésbé lesz tervezett célpontja a nemzetközi brandeknek. Hazánk mellett Lengyelország és Románia is hátrébb csúszott a rangsorban, de még így is megelőzünk több nyugat-európai piacot. Az igen mérsékelt növekedési kilátások miatt gyenge a fejlesztési aktivitás.?

 
A régióban, elsősorban Lengyelország van mind a fejlesztők/befektetők, mind a kereskedők célkeresztjében.
Magyarországon továbbra is óvatosak a ?bigbox? kereskedők, nincs új belépő a piacon, a kisebb üzleteket működtető láncok esetében viszont vannak bíztató jelek (pl.: Camaieu megjelenése a piacon)
Az e-kereskedelem egyre inkább kikerülhetetlen Nyugat-Európában és napról-napra teret hódít nálunk is. Aki megtalálja az online nyerő ötvözetét a klasszikus üzletekkel, bevásárló központokkal, nem járhat messze a helyes iránytól.

 

A cikk a Retail Évkönyv 4. évfolyamának 8. oldalán található. Amennyiben szívesen olvasná évkönyvünk további cikkeit, tekintse meg az online változatot.

+ + +

Az iroda.hu-csoport internetes felületein megjelenő saját cikkek a kiadó szellemi tulajdonát képezik. Másolásukhoz, utánközlésükhez a kiadó engedélye szükséges. A kiadó saját tartalmak esetében, csak és kizárólag a lead átvételéhez járul hozzá, mely után a cikk linkjét kérjük elhelyezni!

Média forrás: Retail Évkönyv

Tetszett a cikk? Itt megoszthatja!

Hozzászólások: 0 db

A hosszászólások moderálás után jelennek meg, melynek célja a trágár stílusú, más felhasználókat vallási, etnikai, világnézeti, vagy egyéb szempontból sértő, valamint politikai témájú hozzászólások kiszűrése.

Még nem érkezett hozzászólás. Legyen Ön az első!

Szóljon hozzá a cikkhez! (kattintásra kinyílik)
iroda.hu V. Díjátadó Gála Irodablog.hu - Munka. Stílus. Design. theBAR by iroda.hu Ingatlan évkönyv 2014-2015

PARTNEREINK

MBSZ IMEDIA - Médiafigyelő Médiafigyelés MTI Brand Trend HuGBC