X

Hírfigyelő feliratkozás

Érdekli az ingatlanpiac? Iratkozzon fel napi hírfigyelőnkre, hogy első kézből értesülhessen a legfontosabb hírekről, eseményekről.

Aki lemarad, az kimarad!

Napi hírfigyelő feliratkozás

Érdekli az ingatlanpiac? Iratkozzon fel naponta megjelenő hírlevelünkre, hogy első kézből értesüljön a piac híreiről, eseményeiről. Kérjük töltsön ki minden mezőt a sikeres feliratkozáshoz.

 

Ön szerint másnak is érdekes lehet ez a cikk?

Töltse ki az űrlapot, és küldje el e-mailben!

Véleményed szerint másnak is érdekes lehet a rendezvény?

Töltsd ki az itt található űrlapot, hogy elküldhesd emailben!

Regisztráció az Arcképcsarnokba

Szerepelni szeretne az ingatlanpiaci Arcképcsarnokban? Küldje el regisztrációs kérelmét az alábbi adatlap kitöltésével. A *-gal jelölt mezők kitöltése kötelező!

Adatmódosítás

Szeretné az itt található adatokat módosítani? Kérjük írjon üzenetet munkatársunknak, aki elvégzi a kért módosításokat.

Kapcsolatfelvétel

Vegye fel a kapcsolatot vele:

Ennek elfogadása azt jelenti, hogy hozzájárulásodat adod ahhoz, hogy naponta hírlevelet küldjünk neked a legfontosabb ingatlanpiaci hírekről, e célból hozzájárulsz az ehhez szükséges személyes adataid kezeléséhez. Adatait a hozzájárulásod alapján a hírlevelek küldése céljából kezeljük. Az adatkezelés jogalapja a hozzájárulásod megadása. Az adataid törlési határideje: a leiratkozásoddal egyidőben.


Az adatkezelő és elérhetőségei:
ingatlan.com Zrt.
1016 Budapest, Mészáros utca 58. A. ép.,
Adatvédelmi tisztviselő elérhetősége:
Nádai Gábor
+36 1 237 2060 (munkanapokon 10.00-17.00),
segitunk@ingatlan.com


Az EU Általános Adatvédelmi Rendelete alapján hozzáférést kérhetsz személyes adataidhoz, kérheted azok helyesbítését, törlését, vagy az adatkezelés korlátozását, illetve automatizált adatkezelés esetén kérheted hogy az általad rendelkezésre bocsátott adatokat az ingatlan.com Zrt. tagolt, széles körben használt, géppel olvasható formátumban számodra átadja. A személyes adatkezelésre vonatkozó hozzájárulásodat bármikor visszavonhatod; ez nem érinti a visszavont hozzájárulás előtt végzett adatkezelés jogszerűségét. Az adatokhoz bizonyos esetben további cégek is hozzáférhetnek, erről pontos tájékoztatást Adatvédelmi Szabályzatunkban találsz. Vizsgálatot kezdeményezhetsz a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál arra hivatkozással, hogy személyes adatok kezelésével kapcsolatban jogsérelem következett be, vagy annak közvetlen veszélye fennáll.
A NAIH elérhetősége: www.naih.hu.

Mérésekkel megelőzhető a kiégés

2019. Június 21.
Manapság a munkavállalók egyre több pszichoszociális kockázattal néznek szembe. Ezek közül az egyik és talán legismertebb a kiégés, amelyet nemrég a WHO betegségnek nyilvánított.

Az  Egészségügyi Világszervezet (WHO) hivatalos definíciója szerint a kiégés egy olyan betegség, amelyet a nem megfelelően kezelt, krónikus munkahelyi stressz okoz. A kiégés három fő tünete a folyamatos fáradtságérzés, a munkahellyel kapcsolatos negativitás és cinizmus felerősödése; valamint a csökkent munkahatékonyság. Ez a szindróma több ember érint, mint azt gondolnánk, nem véletlen, hogy május végén a WHO betegségnek nyilvánította. Szerencsére a munkáltatók sokat tehetnek a dolgozói jóllét érdekében; akár egy csapatépítő is csodákra képes.

A Workania online kutatást végzett a témával kapcsolatban: a válaszadók 78%-a hallott már a kiégésről, sőt, 64% tapasztalta is valamelyik tünetet magán. A válaszadók 66%-a egyfolytában fáradtnak, 64%-a ingerlékenynek, és 63%-a folyamatosan feszültnek érzi magát. A kitöltők több mint fele számolt be alvászavarról, 46% pedig a munkához köthető szorongást is jól ismeri. Megdöbbentő adat, hogy mindössze 7% állította azt, hogy egyik tünetet sem tapasztalta magán. A kitöltők 44%-a elégedetlen a munkahelyével, 19% nem tudja eldönteni elégedett-e vagy sem, és mindössze 37% nyilatkozott pozitívan a napi munkáról.

Az elégedetlenségnek több oka lehet. A válaszadók 53%-a úgy nyilatkozott, hogy rendszeresen túlórázik (a legtöbben átlagosan heti 1-3 órát), de tizedük több mint heti 10 órát; ők minden munkanapra plusz két órát húznak rá. Nem csoda tehát az sem, hogy a válaszadók 62%-a nagyon, 24%-a pedig közepes mértékben érzi túlterheltnek magát és mindössze 14% mondta azt, hogy csak kicsit, vagy egyáltalán nem.

Szinte mindenki stresszel a munkán

A munkavállalók nagyon stresszesek; mindössze 7% mondhatja magát olyan szerencsésnek, hogy nem okoz számára stresszt a munka. 36% nagyon, míg 57% közepes, vagy annál kissé erősebb mértékben érzi magát stresszesnek. A válaszokból az is kiderült, hogy a főnök a legnagyobb feszültségfaktor, majd a kollégák és végül a munka mennyisége következik a sorban. A jelentős stresszmennyiség is lehet az egyik oka annak, hogy a megkérdezettek 32%-a egyáltalán nem, vagy csak minimálisan élvezi a munkáját, 33% közömbös, 25% inkább élvezi, mint nem, és mindössze 10% mondhatja el magáról, hogy imádja, amit csinál. Ami a stresszkezelést illeti, itt sem jeleskednek a munkavállalók. 32% érzi úgy, hogy egyáltalán nem tudja hatékonyan kezelni a stresszt, 34% úgy értékeli, hogy van hova fejlődnie, de ugyanennyien nyilatkoztak úgy, hogy jól kezelik.

Okok és a munkáltatói felelősség

A válaszadók döntő többségének (79%) megfordult már a fejében, hogy jelenlegi karrierjét feladja, hogy valami teljesen újba kezdjen. De vajon mi az oka ennek és a fent leírtaknak? A frusztráció fakadhat az elismerés hiányából is, ugyanis 44% úgy érzi, hogy egyáltalán, vagy csak alig ismerik el felettesei a munkáját, 48% szerint van ugyan némi elismerés, lenne van hova fejlődni e téren, és mindössze 7% érzi úgy, hogy teljes mértékben megbecsülik.

Nem kérdés, hogy a kiégés megelőzésében a munkáltatónak kulcsszerepe van, ráadásul elemi érdeke is fűződik hozzá. A boldog és kiegyensúlyozott munkaerő hatékonyabban dolgozik. A boldogtalan és stresszes munkatársak ellenben előbb-utóbb eljátszanak a munkahelyváltás lehetőségével. A megelőzés azonban befektetést igényel a munkáltató részéről, és itt nem csak az anyagiakra gondolunk. Stresszkezelő-tréningekkel (pl. autogén tréning) is segíthetik a dolgozókat, de a közösen eltöltött minőségi idő is kiemelten fontos.

Fotó: shutterstock

Média forrás: nincs megadva
A weboldal 320px-es felbontás alá nincsen optimalizálva.

Kérjük tekintse meg nagyobb felbontású eszközről oldalunkat!

Mérésekkel megelőzhető a kiégés

2019. Június 21.
Manapság a munkavállalók egyre több pszichoszociális kockázattal néznek szembe. Ezek közül az egyik és talán legismertebb a kiégés, amelyet nemrég a WHO betegségnek nyilvánított.

Az  Egészségügyi Világszervezet (WHO) hivatalos definíciója szerint a kiégés egy olyan betegség, amelyet a nem megfelelően kezelt, krónikus munkahelyi stressz okoz. A kiégés három fő tünete a folyamatos fáradtságérzés, a munkahellyel kapcsolatos negativitás és cinizmus felerősödése; valamint a csökkent munkahatékonyság. Ez a szindróma több ember érint, mint azt gondolnánk, nem véletlen, hogy május végén a WHO betegségnek nyilvánította. Szerencsére a munkáltatók sokat tehetnek a dolgozói jóllét érdekében; akár egy csapatépítő is csodákra képes.

A Workania online kutatást végzett a témával kapcsolatban: a válaszadók 78%-a hallott már a kiégésről, sőt, 64% tapasztalta is valamelyik tünetet magán. A válaszadók 66%-a egyfolytában fáradtnak, 64%-a ingerlékenynek, és 63%-a folyamatosan feszültnek érzi magát. A kitöltők több mint fele számolt be alvászavarról, 46% pedig a munkához köthető szorongást is jól ismeri. Megdöbbentő adat, hogy mindössze 7% állította azt, hogy egyik tünetet sem tapasztalta magán. A kitöltők 44%-a elégedetlen a munkahelyével, 19% nem tudja eldönteni elégedett-e vagy sem, és mindössze 37% nyilatkozott pozitívan a napi munkáról.

Az elégedetlenségnek több oka lehet. A válaszadók 53%-a úgy nyilatkozott, hogy rendszeresen túlórázik (a legtöbben átlagosan heti 1-3 órát), de tizedük több mint heti 10 órát; ők minden munkanapra plusz két órát húznak rá. Nem csoda tehát az sem, hogy a válaszadók 62%-a nagyon, 24%-a pedig közepes mértékben érzi túlterheltnek magát és mindössze 14% mondta azt, hogy csak kicsit, vagy egyáltalán nem.

Szinte mindenki stresszel a munkán

A munkavállalók nagyon stresszesek; mindössze 7% mondhatja magát olyan szerencsésnek, hogy nem okoz számára stresszt a munka. 36% nagyon, míg 57% közepes, vagy annál kissé erősebb mértékben érzi magát stresszesnek. A válaszokból az is kiderült, hogy a főnök a legnagyobb feszültségfaktor, majd a kollégák és végül a munka mennyisége következik a sorban. A jelentős stresszmennyiség is lehet az egyik oka annak, hogy a megkérdezettek 32%-a egyáltalán nem, vagy csak minimálisan élvezi a munkáját, 33% közömbös, 25% inkább élvezi, mint nem, és mindössze 10% mondhatja el magáról, hogy imádja, amit csinál. Ami a stresszkezelést illeti, itt sem jeleskednek a munkavállalók. 32% érzi úgy, hogy egyáltalán nem tudja hatékonyan kezelni a stresszt, 34% úgy értékeli, hogy van hova fejlődnie, de ugyanennyien nyilatkoztak úgy, hogy jól kezelik.

Okok és a munkáltatói felelősség

A válaszadók döntő többségének (79%) megfordult már a fejében, hogy jelenlegi karrierjét feladja, hogy valami teljesen újba kezdjen. De vajon mi az oka ennek és a fent leírtaknak? A frusztráció fakadhat az elismerés hiányából is, ugyanis 44% úgy érzi, hogy egyáltalán, vagy csak alig ismerik el felettesei a munkáját, 48% szerint van ugyan némi elismerés, lenne van hova fejlődni e téren, és mindössze 7% érzi úgy, hogy teljes mértékben megbecsülik.

Nem kérdés, hogy a kiégés megelőzésében a munkáltatónak kulcsszerepe van, ráadásul elemi érdeke is fűződik hozzá. A boldog és kiegyensúlyozott munkaerő hatékonyabban dolgozik. A boldogtalan és stresszes munkatársak ellenben előbb-utóbb eljátszanak a munkahelyváltás lehetőségével. A megelőzés azonban befektetést igényel a munkáltató részéről, és itt nem csak az anyagiakra gondolunk. Stresszkezelő-tréningekkel (pl. autogén tréning) is segíthetik a dolgozókat, de a közösen eltöltött minőségi idő is kiemelten fontos.

Fotó: shutterstock

Média forrás: nincs megadva

Tetszett a cikk? Itt megoszthatja!

iroda.hu V. Díjátadó Gála Irodablog.hu - Munka. Stílus. Design. theBAR by iroda.hu Ingatlan évkönyv 2014-2015

PARTNEREINK

MBSZ IMEDIA - Médiafigyelő Médiafigyelés MTI Brand Trend HuGBC