A nagybetűs hiány

A munkaerőhiány fókuszba emelte az employer brandinget, azaz a munkáltatói márkaépítést, amely azonban nem egy divízió feladata, hanem valamennyi egységet érintő átfogó üzleti stratégia. A munkaerőpiac törvényszerűsége, hogy bizonyos szakmák kivesznek, míg másokban jelentős hiány halmozódik fel. Egyszerűen fogalmazva kosárfonóból viszonylag kevés szükséglet mutatkozik a piacon, függetlenül az organikus népi kultúrához való viszonyunktól, ellenben informatikusból, programozóból sosincs elég. Hiába, a digitális kor könyörtelenül beárazza az egyes képzettségeket.

A kvalifikált munkaerő, a toborzás, a fluktuáció és a céges kultúra mind-mind olyan kifejezések, amelyek körülírják a munkáltatói márkaépítést mint jelenséget. Itt ugyanolyan fontos a bevonzás, mint a megtartás és az elkötelezés. A munkahelyi élmény az egyik legerősebb szempont a márkaépítéssel kapcsolatban, amely magával hozza a közösség szerepét is. A nagyobb cégeknél a silószerű működés korlátozott interakciós képességét ellenpontozza a márkaépítés, hiszen a szervezeti egységek között minél több közös dolgot, projektet, ha úgy tetszik, élményt kell találni.

Közösség és kultúra

Számos dologból kiindulhatunk, mi most tegyük ezt egy látszólagos ellentmondással. A ma munkavállalója egyszerre individuum és egyszerre a közösség tagja. De valójában nincs itt ellentmondás, hiszen a közösséget úgy formálják a vállalatok, hogy közben egyéneket respektálnak. Kicsit folytassuk vulgárpszichológiával, hogy az említett ellentmondást feloldjuk. Ha valaki nincs tisztában önmagával, saját értékeivel, és nem becsüli kellőképpen önmagát, az nem tud a közösség szerves részévé válni sem, hiszen ha nincs hite önmagában, akkor nem lehet a közösségben sem.

Az emberi viszonyok, hiszen emberközpontú munkahelyekről beszélünk, a céges kultúrába ágyazódnak be, amely tetten érhető a dolgozók és a vezetőség, valamint a dolgozók egymáshoz való viszonyában, a közösség erejében, a közös programokban, a toleranciában, a sokszínűségben, a globális és lokális értékekben, a kreatív megoldásokban, a home office-ban, a megosztott munkaállomásokban, az étkezőben, a teraszon – mindenütt és mindig.

Szakkönyveket lehetne írni a vállalati kultúrákról, ami ma már az adott céget alakító hatalmas erő, hiszen például a céges történetet bemutató idősor a falon nem holmi önmutogató dicsekedés, hanem a hagyomány és fejlődés erejének hirdetése, vagyis te is aktív részese lehetsz egy olyan folyamatnak, amely nem ma kezdődött el, és nem is ma fejeződik be, miközben persze vadonatúj dolgokkal erősítheted az eddig elért eredményeket. A brandépítés valójában kultúraépítésről szól, az itt és most-ról is beszélünk, mégsem carpe diem ez, hiszen a jelen beágyazódik a múltba és a jövőbe, nem légüres térben mozgunk, hanem megbecsült tagjai vagyunk az adott vállalatnak, és a történetének részévé válunk.

Office branding

A munkáltatói márka természetesen sokkal több, mint az adott vállalat irodája vagy munkatere, mi most mégis nyilván az irodára összpontosítunk. Az employer branding egyik fontos szelete az office branding, amikor az elvek és alapértékek a fizikai valóságban is leképeződnek. Ide tartozik az iroda alaprajzi elrendezése, a bútorok, a közösségi területek, az irodai és munkakultúra folyamatok mindennapi működése etcetera etcetera.

Az első tíz másodperc ereje itt is megjelenik, hiszen ha egy új munkavállaló vagy aspiráns az állásinterjún belép az irodába, akkor a hangulatokat, a színeket, az illatokat, a formákat, az arcokat, a növényeket, a dekorációkat fogja először konstatálni, rögtön érzékeli az iroda pulzálását, lüktetését, a harmóniát vagy annak hiányát, a szorongást vagy az önfeledtséget, a merészséget vagy a meghunyászkodást satöbbi satöbbi. Mindezek a munkáltatói márkaépítés részei.

De a látvány önmagában kevés, hiszen ugyanilyen lényeges a dolgozói jóllét megteremtése, amelyek különböző szempontokban realizálódnak, mint pl. friss levegő, természetes fény,  kényelmes társalgó, zöld növények és ergonomikus bútorok. Az egészséges környezet csökkenti a beteg napok számát és a fluktuációt, és a fizikai egészség hatást gyakorol a munkatársak lelki „kondícióira” is. Vagyis a már említett munkavállalói élményről beszélünk, hiszen csak úgy lehet versenyképes a szervezet, ha nap mint nap élményt ad a munkavállalóiknak. Az élményt érdemes közvetíteni is a közösségi médiumokban, miközben nem szabad „túltolni” a dolgot, fontos az őszinteség, hogy a realitást ne keverjük össze az irrealitással.

Az office branding során jól látható a magyar irodapiac hatalmas fejlődése az elmúlt tíz évben, amely Az Év Irodája indulóin is nagyszerűen kirajzolódik. Komoly szakembergárda specializálódott az irodapiacra, legyen az tervező, munkatér szakértő, fit-out cég, HR-es, irodabútoros vagy irodaszőnyeges. Ma már a céges márkaépítés része, hogy a kollégákat bevonják a költözésbe vagy a bővítésbe, hiszen az elköteleződés is növelhető, ha az alkalmazott azt tapasztalja, hogy fontos része a munkaszervezetnek, hogy kikérik a véleményét. Nem nélküle, hanem vele és érte, ez lehet az irodakialakítás rövid mottója, mint márkaépítő eszköz.

A sorozatunk többi része elérhető a cím alatt szereplő "10 forradalmi változás az irodapiacon" címkére (tagre) kattintással.

Képek forrása: Az Év Irodája: Kinnarps, Geometria irodaház, Dealogic.