X

Hírfigyelő feliratkozás

Érdekli az ingatlanpiac? Iratkozzon fel napi hírfigyelőnkre, hogy első kézből értesülhessen a legfontosabb hírekről, eseményekről.

Aki lemarad, az kimarad!

Napi hírfigyelő feliratkozás

Érdekli az ingatlanpiac? Iratkozzon fel naponta megjelenő hírlevelünkre, hogy első kézből értesüljön a piac híreiről, eseményeiről. Kérjük töltsön ki minden mezőt a sikeres feliratkozáshoz.

 

Ön szerint másnak is érdekes lehet ez a cikk?

Töltse ki az űrlapot, és küldje el e-mailben!

Véleményed szerint másnak is érdekes lehet a rendezvény?

Töltsd ki az itt található űrlapot, hogy elküldhesd emailben!

Regisztráció az Arcképcsarnokba

Szerepelni szeretne az ingatlanpiaci Arcképcsarnokban? Küldje el regisztrációs kérelmét az alábbi adatlap kitöltésével. A *-gal jelölt mezők kitöltése kötelező!

Adatmódosítás

Szeretné az itt található adatokat módosítani? Kérjük írjon üzenetet munkatársunknak, aki elvégzi a kért módosításokat.

Kapcsolatfelvétel

Vegye fel a kapcsolatot vele:

Ennek elfogadása azt jelenti, hogy hozzájárulásodat adod ahhoz, hogy naponta hírlevelet küldjünk neked a legfontosabb ingatlanpiaci hírekről, e célból hozzájárulsz az ehhez szükséges személyes adataid kezeléséhez. Adatait a hozzájárulásod alapján a hírlevelek küldése céljából kezeljük. Az adatkezelés jogalapja a hozzájárulásod megadása. Az adataid törlési határideje: a leiratkozásoddal egyidőben.


Az adatkezelő és elérhetőségei:
ingatlan.com Zrt.
1016 Budapest, Mészáros utca 58. A. ép.,
Adatvédelmi tisztviselő elérhetősége:
Balogh László
+36 1 237 2060 (munkanapokon 10.00-17.00),
segitunk@ingatlan.com


Az EU Általános Adatvédelmi Rendelete alapján hozzáférést kérhetsz személyes adataidhoz, kérheted azok helyesbítését, törlését, vagy az adatkezelés korlátozását, illetve automatizált adatkezelés esetén kérheted hogy az általad rendelkezésre bocsátott adatokat az ingatlan.com Zrt. tagolt, széles körben használt, géppel olvasható formátumban számodra átadja. A személyes adatkezelésre vonatkozó hozzájárulásodat bármikor visszavonhatod; ez nem érinti a visszavont hozzájárulás előtt végzett adatkezelés jogszerűségét. Az adatokhoz bizonyos esetben további cégek is hozzáférhetnek, erről pontos tájékoztatást Adatvédelmi Szabályzatunkban találsz. Vizsgálatot kezdeményezhetsz a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál arra hivatkozással, hogy személyes adatok kezelésével kapcsolatban jogsérelem következett be, vagy annak közvetlen veszélye fennáll.
A NAIH elérhetősége: www.naih.hu.

Ki gondolta volna? A pesti belváros veri a Rózsadombot

2020. Május 14. Lakás
2003-ban mindössze az I., a II. és a XII. kerületben haladta meg a lakások átlagos négyzetméterára a 300 ezer forintot. Ma már a legolcsóbbnak számító XXIII. kerületben is a 340 ezer forintot közelíti az átlagár, de a városrészek árazás alapján kialakított sorrendje is megváltozott. Ennek okai mellett az OTP Ingatlanpont szakértője azt is megvizsgálta, hogy a jövőben mi rajzolhatja át a fővárosi ártérképet.

Az elmúlt 16 évben a NAV forgalmi adatai szerint a legnagyobb, 248 százalékos (azaz három és félszeres) növekedést Belváros-Lipótvárosban jegyezték föl, de a sereghajtó XXIII. kerületben is kis híján 80 százalékos volt a drágulás. A nagy ugrásnak köszönhetően az V. kerület 2003 óta hármat lépett felfelé a budapesti árrangsorban, ma itt kell a legtöbbet fizetni egy lakás négyzetméteréért: 20 ezer híján átlagosan egymillió forintot. Az átalagár listán az I. kerület a második, a II. a harmadik helyen áll.

A folyamatokat elemezve a legszembetűnőbb változás az, hogy zárul az árolló a pesti belváros és a budai hegyvidéki kerületek között. 2003-ban például még 50 százalékos volt az árkülönbség az I. és VII. kerület között (értelemszerűen az I. javára), ám 2019-re ez 15 százalékra csökkent. Másfél évtizeddel ezelőtt a XII. kerület még 40 százalékkal volt drágább a Terézvárosnál, tavaly viszont már egy hajszállal olcsóbbá is vált.

„A kerületek ársorrendjének változása gyakran megjósolhatatlan. A koncepcionálisan tervezett fejlesztések, például a belváros nemzetközi trendeknek megfelelő felfuttatása, a közlekedés és az ott lakókat kiszolgáló infrastruktúra javítása, a városrehabilitáció vagy a lakásépítések mellett ugyanis sok esetben előre nem látható tényezők határozzák meg, hogy melyik kerület lép előre, és melyik csúszik vissza a lakásvásárlók preferencia-listáján, s így közvetetten az ár-rangsorban. Ilyen tényezők lehetnek váratlanul megnyíló új piaci lehetőségek vagy egy-egy városrész szerves fejlődését felgyorsító beruházások is” – mondta Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője. A szakértő példaként a pesti bulinegyed kialakulását, a turistákra épülő szálláskiadás robbanásszerű elterjedését hozta föl, ami jelentősen felhajtotta az ingatlanárakat a környéken.

Airbnb-hatás, városrehabilitáció, panelreneszánsz

2003-ban valószínűleg kevesen jósolták volna azt, hogy 2019-re 241 százalékkal emelkednek majd a lakásárak a VII. kerületben, amely – az V. kerület mögött épp hogy lemaradva – a második legmagasabb növekedési arány a fővárosban. A kiugró növekedésnek köszönhetően Erzsébetváros öt helyet javított a 16 évvel korábbi pozícióján és ma már a 7. legdrágább budapesti kerület. Még többet, hat helyet lépett felfelé a VI. kerület, és a 230 százalékos drágulás eredményeként ma már a 4. helyen áll.

A VIII. kerület a másfél évtizede megkezdett városrehabilitáció eredményeként ugyanekkorát ugrott előre, most a tizenegyedik. A XV. kerületben is jelentős, 176 százalékos drágulást mérthetünk. A hajdani peremváros a panellakások utóbbi néhány évben tapasztalt rohamos drágulásának köszönhetően szintén hatot lépett előre és a 16. helyre tornázta fel magát.

Lecsúszók a listán

A változások kiszámíthatatlanságát jelzi, hogy hiába az elmúlt 16 évben mért 113 százalékos árnövekedés, a XX. kerület hat helyet visszacsúszva most a 22. a listán. Öt pozíciót rontott a XVIII., és az áremelkedés ütemében sereghajtóként már említett XXIII. kerület. Meglepetés, hogy a 2000-es évek elején még a 8. helyen szereplő, már akkor is a lakásépítők egyik kedvencének tekintett Zugló a bő két és félszeres drágulás dacára is lecsúszott a középmezőnybe, a 12. pozícióba.

Ferencváros is rontott négy helyezést, most a 9. legdrágább. Ez nagyrészt annak a következménye, hogy itt valamivel korábban lecsengett a városrehabilitációs hullám, mint más kerületekben, így nem tudta tartani a lépést a közben kiugró árnövekedést felmutató VI.-VII., illetve az ugyancsak gyorsabban dráguló XI. és XIII. kerülettel.

Mit hoz a jövő?

A koronavírus-járvány miatt bővült azoknak a bizonytalansági tényezőknek a köre, amelyek átrendezhetik a budapesti kerületi árlistát. Azon már most is el lehet gondolkodni, hogy a rövid távú lakáskiadást pörgető turizmus leállása, és a befektetési céllal vásárlók arányának tavaly óta szembetűnő visszaesése hogyan csapódik le hosszabb távon a keresletben és az árakban a pesti belvárosban. Hoz-e a következő időszak esetleg valamiféle visszarendeződést a hagyományosan legmagasabb presztízsű budai zöldövezeti kerületek javára, vagy akár új trendként más városrészek felemelkedése indulhat el?

Ezek a kérdések csak a következő időszak adatai alapján válaszolhatók meg. Ma még a Belváros-Lipótváros, vagyis az V. kerület a listavezető átlagár vonatkozásában, ugyanakkor beszédes lehet, hogy tavaly a kerületek között már itt volt a legalacsonyabb –13 százalékos – az éves árnövekedés mértéke.

Fotó: shutterstock.com

Média forrás: realista.hu
A weboldal 320px-es felbontás alá nincsen optimalizálva.

Kérjük tekintse meg nagyobb felbontású eszközről oldalunkat!

Ki gondolta volna? A pesti belváros veri a Rózsadombot

2020. Május 14. Lakás
2003-ban mindössze az I., a II. és a XII. kerületben haladta meg a lakások átlagos négyzetméterára a 300 ezer forintot. Ma már a legolcsóbbnak számító XXIII. kerületben is a 340 ezer forintot közelíti az átlagár, de a városrészek árazás alapján kialakított sorrendje is megváltozott. Ennek okai mellett az OTP Ingatlanpont szakértője azt is megvizsgálta, hogy a jövőben mi rajzolhatja át a fővárosi ártérképet.

Az elmúlt 16 évben a NAV forgalmi adatai szerint a legnagyobb, 248 százalékos (azaz három és félszeres) növekedést Belváros-Lipótvárosban jegyezték föl, de a sereghajtó XXIII. kerületben is kis híján 80 százalékos volt a drágulás. A nagy ugrásnak köszönhetően az V. kerület 2003 óta hármat lépett felfelé a budapesti árrangsorban, ma itt kell a legtöbbet fizetni egy lakás négyzetméteréért: 20 ezer híján átlagosan egymillió forintot. Az átalagár listán az I. kerület a második, a II. a harmadik helyen áll.

A folyamatokat elemezve a legszembetűnőbb változás az, hogy zárul az árolló a pesti belváros és a budai hegyvidéki kerületek között. 2003-ban például még 50 százalékos volt az árkülönbség az I. és VII. kerület között (értelemszerűen az I. javára), ám 2019-re ez 15 százalékra csökkent. Másfél évtizeddel ezelőtt a XII. kerület még 40 százalékkal volt drágább a Terézvárosnál, tavaly viszont már egy hajszállal olcsóbbá is vált.

„A kerületek ársorrendjének változása gyakran megjósolhatatlan. A koncepcionálisan tervezett fejlesztések, például a belváros nemzetközi trendeknek megfelelő felfuttatása, a közlekedés és az ott lakókat kiszolgáló infrastruktúra javítása, a városrehabilitáció vagy a lakásépítések mellett ugyanis sok esetben előre nem látható tényezők határozzák meg, hogy melyik kerület lép előre, és melyik csúszik vissza a lakásvásárlók preferencia-listáján, s így közvetetten az ár-rangsorban. Ilyen tényezők lehetnek váratlanul megnyíló új piaci lehetőségek vagy egy-egy városrész szerves fejlődését felgyorsító beruházások is” – mondta Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője. A szakértő példaként a pesti bulinegyed kialakulását, a turistákra épülő szálláskiadás robbanásszerű elterjedését hozta föl, ami jelentősen felhajtotta az ingatlanárakat a környéken.

Airbnb-hatás, városrehabilitáció, panelreneszánsz

2003-ban valószínűleg kevesen jósolták volna azt, hogy 2019-re 241 százalékkal emelkednek majd a lakásárak a VII. kerületben, amely – az V. kerület mögött épp hogy lemaradva – a második legmagasabb növekedési arány a fővárosban. A kiugró növekedésnek köszönhetően Erzsébetváros öt helyet javított a 16 évvel korábbi pozícióján és ma már a 7. legdrágább budapesti kerület. Még többet, hat helyet lépett felfelé a VI. kerület, és a 230 százalékos drágulás eredményeként ma már a 4. helyen áll.

A VIII. kerület a másfél évtizede megkezdett városrehabilitáció eredményeként ugyanekkorát ugrott előre, most a tizenegyedik. A XV. kerületben is jelentős, 176 százalékos drágulást mérthetünk. A hajdani peremváros a panellakások utóbbi néhány évben tapasztalt rohamos drágulásának köszönhetően szintén hatot lépett előre és a 16. helyre tornázta fel magát.

Lecsúszók a listán

A változások kiszámíthatatlanságát jelzi, hogy hiába az elmúlt 16 évben mért 113 százalékos árnövekedés, a XX. kerület hat helyet visszacsúszva most a 22. a listán. Öt pozíciót rontott a XVIII., és az áremelkedés ütemében sereghajtóként már említett XXIII. kerület. Meglepetés, hogy a 2000-es évek elején még a 8. helyen szereplő, már akkor is a lakásépítők egyik kedvencének tekintett Zugló a bő két és félszeres drágulás dacára is lecsúszott a középmezőnybe, a 12. pozícióba.

Ferencváros is rontott négy helyezést, most a 9. legdrágább. Ez nagyrészt annak a következménye, hogy itt valamivel korábban lecsengett a városrehabilitációs hullám, mint más kerületekben, így nem tudta tartani a lépést a közben kiugró árnövekedést felmutató VI.-VII., illetve az ugyancsak gyorsabban dráguló XI. és XIII. kerülettel.

Mit hoz a jövő?

A koronavírus-járvány miatt bővült azoknak a bizonytalansági tényezőknek a köre, amelyek átrendezhetik a budapesti kerületi árlistát. Azon már most is el lehet gondolkodni, hogy a rövid távú lakáskiadást pörgető turizmus leállása, és a befektetési céllal vásárlók arányának tavaly óta szembetűnő visszaesése hogyan csapódik le hosszabb távon a keresletben és az árakban a pesti belvárosban. Hoz-e a következő időszak esetleg valamiféle visszarendeződést a hagyományosan legmagasabb presztízsű budai zöldövezeti kerületek javára, vagy akár új trendként más városrészek felemelkedése indulhat el?

Ezek a kérdések csak a következő időszak adatai alapján válaszolhatók meg. Ma még a Belváros-Lipótváros, vagyis az V. kerület a listavezető átlagár vonatkozásában, ugyanakkor beszédes lehet, hogy tavaly a kerületek között már itt volt a legalacsonyabb –13 százalékos – az éves árnövekedés mértéke.

Fotó: shutterstock.com

Média forrás: realista.hu

Tetszett a cikk? Itt megoszthatja!

iroda.hu V. Díjátadó Gála Irodablog.hu - Munka. Stílus. Design. theBAR by iroda.hu Ingatlan évkönyv 2014-2015

PARTNEREINK

MBSZ IMEDIA - Médiafigyelő Médiafigyelés MTI Brand Trend HuGBC