X

Hírfigyelő feliratkozás

Érdekli az ingatlanpiac? Iratkozzon fel napi hírfigyelőnkre, hogy első kézből értesülhessen a legfontosabb hírekről, eseményekről.

Aki lemarad, az kimarad!

Napi hírfigyelő feliratkozás

Érdekli az ingatlanpiac? Iratkozzon fel naponta megjelenő hírlevelünkre, hogy első kézből értesüljön a piac híreiről, eseményeiről. Kérjük töltsön ki minden mezőt a sikeres feliratkozáshoz.

 

Ön szerint másnak is érdekes lehet ez a cikk?

Töltse ki az űrlapot, és küldje el e-mailben!

Véleményed szerint másnak is érdekes lehet a rendezvény?

Töltsd ki az itt található űrlapot, hogy elküldhesd emailben!

Regisztráció az Arcképcsarnokba

Szerepelni szeretne az ingatlanpiaci Arcképcsarnokban? Küldje el regisztrációs kérelmét az alábbi adatlap kitöltésével. A *-gal jelölt mezők kitöltése kötelező!

Adatmódosítás

Szeretné az itt található adatokat módosítani? Kérjük írjon üzenetet munkatársunknak, aki elvégzi a kért módosításokat.

Kapcsolatfelvétel

Vegye fel a kapcsolatot vele:

Ennek elfogadása azt jelenti, hogy hozzájárulásodat adod ahhoz, hogy naponta hírlevelet küldjünk neked a legfontosabb ingatlanpiaci hírekről, e célból hozzájárulsz az ehhez szükséges személyes adataid kezeléséhez. Adatait a hozzájárulásod alapján a hírlevelek küldése céljából kezeljük. Az adatkezelés jogalapja a hozzájárulásod megadása. Az adataid törlési határideje: a leiratkozásoddal egyidőben.


Az adatkezelő és elérhetőségei:
ingatlan.com Zrt.
1016 Budapest, Mészáros utca 58. A. ép.,
Adatvédelmi tisztviselő elérhetősége:
Balogh László
+36 1 237 2060 (munkanapokon 10.00-17.00),
segitunk@ingatlan.com


Az EU Általános Adatvédelmi Rendelete alapján hozzáférést kérhetsz személyes adataidhoz, kérheted azok helyesbítését, törlését, vagy az adatkezelés korlátozását, illetve automatizált adatkezelés esetén kérheted hogy az általad rendelkezésre bocsátott adatokat az ingatlan.com Zrt. tagolt, széles körben használt, géppel olvasható formátumban számodra átadja. A személyes adatkezelésre vonatkozó hozzájárulásodat bármikor visszavonhatod; ez nem érinti a visszavont hozzájárulás előtt végzett adatkezelés jogszerűségét. Az adatokhoz bizonyos esetben további cégek is hozzáférhetnek, erről pontos tájékoztatást Adatvédelmi Szabályzatunkban találsz. Vizsgálatot kezdeményezhetsz a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál arra hivatkozással, hogy személyes adatok kezelésével kapcsolatban jogsérelem következett be, vagy annak közvetlen veszélye fennáll.
A NAIH elérhetősége: www.naih.hu.

Jöhet a csodafegyver. Indul Budapest lakásügynöksége

2021. Március 09. Urbanisztika
Karácsony Gergely főpolgármester nemrég bemutatta az „Otthon Budapesten” címet viselő hétéves Integrált Településfejlesztési Stratégiát, azaz a "Budapest 2027" stratégiát. A program három pillére az Esélyteremtő, a Zöld és a Nyitott Budapest. Mi most az első célhoz kapcsolódó újszerű lakáspolitikát mutatjuk be, amelyben két új fogalommal ismerkedhetünk meg: lakásügynökség és kollektív lakástulajdon.

2015 és 2019 között 60 ezer fővel többen költöztek Budapestről Pest megyébe, mint ellenkező irányba, miközben a szélesebb agglomerációban közel 1,3 millióan élnek. Az okok között első helyen a fővárosinál olcsóbb, megfizethetőbb lakhatás és a kertvárosias, zöldebb környezet szerepel. Budapesten az önkormányzati bérlakások aránya a teljes lakásállományon belül kevesebb mint 5%, miközben köztudott, hogy a bérlakáspiacon az elmúlt években hatalmas drágulás következett be, ami nagyon sokak számára megfizethetetlen. Az otthonteremtési támogatások nagy segítséget nyújtanak az ingatlanvásárlók számára, de jelentős társadalmi rétegek ebben nem tudnak részt venni, miközben bérelni sem tudnak egy átlagfizetésből.

Az „Otthon Budapesten” vagy „Budapest 2027” hétéves stratégia elsődleges célja tehát, hogy Budapest újra vonzó lakóhely legyen. Az új stratégia összhangban van a hosszútávú Budapest 2030 koncepcióval, csak azok céljai közül hármat helyeztek előtérbe. Ezek közül az első az Esélyteremtő Budapest létrehozása, vagyis minden társadalmi réteg számára megfizethető lakhatás biztosítása, a budapestiek egészségének és életkörülményeinek javítása. A második fő csapásirány a Zöld Budapest: egy élhető és egészséges, értékőrző és értékteremtő, klímatudatos város feltételeinek megteremtése. A harmadik cél pedig a Nyitott Budapest megteremtése: kezdeményező városkormányzás, ahol kulcsszerepet kap az együttműködés és az innováció.

Esélyteremtő Budapest

Az Esélyteremtő Budapest programba a lakáspolitikai célok mellett az egészégmegőrzési és szociális szolgáltatások színvonalának emelése; a szegénység és a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése; továbbá a közterek akadálymentes használata; illetve a befogadó és együttműködő budapesti közösség építése tartozik. Mi most a lakáspolitikai célokkal foglalkozunk bővebben.

Az alaptézis szerint átfogó, fővárosi szintű lakáskoncepció kidolgozására van szükség a kerületekkel együttműködve a megfizethető lakásállomány növelése érdekében. Ezért fontos a Fővárosi Lakásügynökség létrehozása, amely részben a Fővárosi Önkormányzat, részben a kerületi önkormányzatok tulajdonában, részben magántulajdonában lévő lakások átvételével és bérbeadásával nyújt biztonságos és megfizethető lakhatási lehetőségeket. Emellett a fővárosi tulajdonban lévő telkek és lakáscélú üres ingatlanokat lehet felhasználni a megfizethető lakhatási lehetőségek bővítésére.

A meglévő, fővárosi tulajdonú lakóházak energetikai korszerűsítésével, a lakásállomány igazságos és hatékony kezelésével, a felújítási és korszerűsítési munkálatok felgyorsításával a jelenleg üres lakások bérbeadását is meg kell kezdeni. Továbbá a kerületi önkormányzatokkal együttműködve olyan átfogó szabályozás bevezetésére van szükség, amely Amszterdam, Berlin vagy London mintájára korlátozott időre teszi csak lehetővé egész lakások szállodaként való üzemeltetését.

Szeretnék elérni, hogy a Fővárosi Lakásügynökség ingatlanállománya érje el a 2500 lakást, és 2027-ig ötvenezer új lakás épüljön Budapesten. A fővárosi lakáspolitika célja, hogy a 2020-2040 közötti időszakban a megfizethető lakásszektort jelentős mértékben növelje, ezért a fővárosi lakásállomány ütemezett megújulása és a megfelelő – árakat is befolyásoló – lakáskínálat kialakulásához évente legalább hétezer új lakás építésére lenne szükség.

Lakhatást mindenkinek

A „Lakhatást mindenkinek” jelszó keretében a Főváros két új konstrukció, a lakásügynökségek és a kollektív tulajdonú lakhatási modellek bevezetését indítja el. E két új formát az indokolja, hogy a mai önkormányzati lakásgazdálkodási modellek pénzügyi és jogi keretei között a növekedés lehetőségei korlátozottak. A kormányzati támogatások jórészt nem az arra rászorulóknak jutnak, és a közösségi források a kedvezményes családok tulajdonába kerülve nem járulnak hozzá a megfizethető lakásállomány tartós bővüléséhez. A fővárosi lakáspolitika célja ezért, hogy a megfizethető lakások állománya (önkormányzati bérlakások, lakásügynökségi lakások és kollektív tulajdonú lakások) aránya a következő 20 éves időszakban a jelenlegi 5%-ról 25%-ra bővüljön.

A lakásügynökségi modell esetében a legrosszabb helyzetben lévők (pl. hajléktalan egyedülállók és párok, családok átmeneti otthonaiban élő gyermekes családok) mellett a pénzügyi háttérrel nem rendelkező családok lennének jogosultak a programban részt venni a jövedelmi eloszlás 70%-áig. (A finanszírozási feltételektől függően kvóták garantálják az egyes csoportok részvételét.) A háztartások a kollektív lakástulajdonú modellre szintén a jövedelemelosztás 70%-áig lennének jogosultak, a program azonban elsősorban olyan családokat céloz meg, akiknek van saját megtakarításuk vagy rendelkeznek családi támogatással.

Lakásügynökség alakul

A lakásügynökségek egy új típusú bérleti szektor kialakítását teszik lehetővé, ahol a különböző jövedelemi csoportok megfizethető, a piacinál jelentősen alacsonyabb lakbérek mellett jutnak lakhatáshoz. A lakásügynökségek – akár önkormányzaton belüli szervezeti egységek vagy nonprofit társaságok – részben közösségi (önkormányzati) tulajdonú lakásokat, részben magánszektorból bérelt lakásokat kezelnek egy speciális pénzügyi modell keretei között.

A lakásügynökségi lakások bérét (Budapesti Megfizethető Lakbér - BML) az önkormányzat határozza meg úgy, hogy a lakások a budapesti háztartások 60-70 %-a számára megfizethetők legyenek, ami a jelenlegi piaci lakbéreknél 30-40 %-kal alacsonyabb lakbért jelent.

Az ügynökség a lakásállományt alacsony tőkeköltsége miatt a tényleges üzemeltetési költségek mellett tartja fenn, igy azok, akik e költségszint feletti lakbért meg tudják fizetni, nyereséget termelnek. Ebből az alacsonyabb jövedelmű családok lakbértámogatását, illetve a magánszektorból bérelt lakások bérleti díja és a BML közötti különbséget lehet fizetni. A pénzügyi modell egyensúlyát a különböző jövedelemi csoportok arányos részvétele mellett a teljes működési költség kb. 5%-át kitevő külső támogatás biztosítja.

A Fővárosi Lakásügynökség lakásállománya három forrásból tevődik össze: az önkormányzati tulajdonú lakások, az önkormányzat által vásárolt/épített lakások és a magánpiacról bérelt lakások. A Fővárosi Önkormányzat tulajdonában lévő lakásállomány egy része jelenleg korszerűsítésre, felújításra szorul és ezért nem lakott, ezek a lakások jelenthetik a modell elindításának alapját.

A magántulajdonosok számára a kockázataik csökkentése jelent ösztönzést arra, hogy a lakásukat bevigyék a modellbe: amennyiben a lakásuk kezelésének jogát több évre a piaci árnál 20-30%-kal alacsonyabb lakbéren átadják az önkormányzat számára, utóbbi biztosítja számukra a lakbérmegfizetést, a lakásminőség fenntartását és az esetleges javítások elvégzését.

A finanszírozás mind a felújítási, mind pedig az újépítés esetében kedvezményes kamatozású hitel és vissza nem terítendő források bevonásával történik, a hitel visszafizetéséhez kapcsolódó törlesztőrészleteket a Lakásügynökség által beszedett lakbérek biztosítják.

A program a 2020 és 2027 közötti időszakra a finanszírozási lehetőségek függvényében 2,5-9 ezer lakás bevonásával és működtetésével számol. A lakásügynökségi modell program 30%-os vissza nem térítendő támogatással, 70%-os kedvezményes hitellel finanszírozható a lakbérekből, ahol a kiegészítő működési költségek a beruházási költség 5%-át teszik ki.

Kollektív lakástulajdonú modell

A programban egy új fogalommal, mégpedig a kollektív lakástulajdonú modellel is megismerkedhetünk. Ez azt jelenti, hogy a lakóközösség állami vagy önkormányzati támogatás fejében (olcsóbb telek, létező épület átengedése, bankgarancia, tőketámogatás, kamatkedvezmény stb.) részben vagy egészében lemond a lakások újraértékesítésekor a támogatások tőkeértékéről, és elfogadja az új tulajdonosok kiválasztására vonatkozó szabályokat. Ezzel biztosítható, hogy hosszabb távon ezekben a lakásokban az arra rászoruló családok lakjanak.

A kollektív tulajdonú lakóközösség létrejöhet új építés, más funkciójú épületek átépítése vagy már létező társasházak, lakásszövetkezetek felújítása révén. Ilyenkor a háztartások megtakarításai és a családi háttér anyagi erőforrásai az állami támogatásokkal együtt biztosítják a megfizethetőséget, azaz olyan háztartások vesznek részt a modellben, amelyeknek, jóllehet vannak erőforrásai, de nem elegendőek ahhoz, hogy a piaci költségeket fedezzék. Ebben különbözik a lakásügynökségi modelltől, ahol nem elvárás, hogy a bérlők saját vagy családi megtakarításokat is mozgósítsanak.

A kollektív tulajdonú modelleknek két alaptípusa van. Az egyik az újonnan alapított lakóközösségek, a másik a már létező lakóközösségek, amelyek támogatást kapnak a lakásfelújításhoz. A stratégia időtávjában, 2027-ig a finanszírozási lehetőségek függvényében 700-2800 kollektív tulajdonú lakás kialakítását szeretné támogatni a Fővárosi Önkormányzat, fővárosi szinten pedig az a cél, hogy a modellt alkalmazva 15-25 ezer kollektív tulajdonú lakás jöjjön létre.

Fotók: pixabay.com

Média forrás: realista.hu
A weboldal 320px-es felbontás alá nincsen optimalizálva.

Kérjük tekintse meg nagyobb felbontású eszközről oldalunkat!

Jöhet a csodafegyver. Indul Budapest lakásügynöksége

Karácsony Gergely főpolgármester nemrég bemutatta az „Otthon Budapesten” címet viselő hétéves Integrált Településfejlesztési Stratégiát, azaz a "Budapest 2027" stratégiát. A program három pillére az Esélyteremtő, a Zöld és a Nyitott Budapest. Mi most az első célhoz kapcsolódó újszerű lakáspolitikát mutatjuk be, amelyben két új fogalommal ismerkedhetünk meg: lakásügynökség és kollektív lakástulajdon.

2015 és 2019 között 60 ezer fővel többen költöztek Budapestről Pest megyébe, mint ellenkező irányba, miközben a szélesebb agglomerációban közel 1,3 millióan élnek. Az okok között első helyen a fővárosinál olcsóbb, megfizethetőbb lakhatás és a kertvárosias, zöldebb környezet szerepel. Budapesten az önkormányzati bérlakások aránya a teljes lakásállományon belül kevesebb mint 5%, miközben köztudott, hogy a bérlakáspiacon az elmúlt években hatalmas drágulás következett be, ami nagyon sokak számára megfizethetetlen. Az otthonteremtési támogatások nagy segítséget nyújtanak az ingatlanvásárlók számára, de jelentős társadalmi rétegek ebben nem tudnak részt venni, miközben bérelni sem tudnak egy átlagfizetésből.

Az „Otthon Budapesten” vagy „Budapest 2027” hétéves stratégia elsődleges célja tehát, hogy Budapest újra vonzó lakóhely legyen. Az új stratégia összhangban van a hosszútávú Budapest 2030 koncepcióval, csak azok céljai közül hármat helyeztek előtérbe. Ezek közül az első az Esélyteremtő Budapest létrehozása, vagyis minden társadalmi réteg számára megfizethető lakhatás biztosítása, a budapestiek egészségének és életkörülményeinek javítása. A második fő csapásirány a Zöld Budapest: egy élhető és egészséges, értékőrző és értékteremtő, klímatudatos város feltételeinek megteremtése. A harmadik cél pedig a Nyitott Budapest megteremtése: kezdeményező városkormányzás, ahol kulcsszerepet kap az együttműködés és az innováció.

Esélyteremtő Budapest

Az Esélyteremtő Budapest programba a lakáspolitikai célok mellett az egészégmegőrzési és szociális szolgáltatások színvonalának emelése; a szegénység és a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése; továbbá a közterek akadálymentes használata; illetve a befogadó és együttműködő budapesti közösség építése tartozik. Mi most a lakáspolitikai célokkal foglalkozunk bővebben.

Az alaptézis szerint átfogó, fővárosi szintű lakáskoncepció kidolgozására van szükség a kerületekkel együttműködve a megfizethető lakásállomány növelése érdekében. Ezért fontos a Fővárosi Lakásügynökség létrehozása, amely részben a Fővárosi Önkormányzat, részben a kerületi önkormányzatok tulajdonában, részben magántulajdonában lévő lakások átvételével és bérbeadásával nyújt biztonságos és megfizethető lakhatási lehetőségeket. Emellett a fővárosi tulajdonban lévő telkek és lakáscélú üres ingatlanokat lehet felhasználni a megfizethető lakhatási lehetőségek bővítésére.

A meglévő, fővárosi tulajdonú lakóházak energetikai korszerűsítésével, a lakásállomány igazságos és hatékony kezelésével, a felújítási és korszerűsítési munkálatok felgyorsításával a jelenleg üres lakások bérbeadását is meg kell kezdeni. Továbbá a kerületi önkormányzatokkal együttműködve olyan átfogó szabályozás bevezetésére van szükség, amely Amszterdam, Berlin vagy London mintájára korlátozott időre teszi csak lehetővé egész lakások szállodaként való üzemeltetését.

Szeretnék elérni, hogy a Fővárosi Lakásügynökség ingatlanállománya érje el a 2500 lakást, és 2027-ig ötvenezer új lakás épüljön Budapesten. A fővárosi lakáspolitika célja, hogy a 2020-2040 közötti időszakban a megfizethető lakásszektort jelentős mértékben növelje, ezért a fővárosi lakásállomány ütemezett megújulása és a megfelelő – árakat is befolyásoló – lakáskínálat kialakulásához évente legalább hétezer új lakás építésére lenne szükség.

Lakhatást mindenkinek

A „Lakhatást mindenkinek” jelszó keretében a Főváros két új konstrukció, a lakásügynökségek és a kollektív tulajdonú lakhatási modellek bevezetését indítja el. E két új formát az indokolja, hogy a mai önkormányzati lakásgazdálkodási modellek pénzügyi és jogi keretei között a növekedés lehetőségei korlátozottak. A kormányzati támogatások jórészt nem az arra rászorulóknak jutnak, és a közösségi források a kedvezményes családok tulajdonába kerülve nem járulnak hozzá a megfizethető lakásállomány tartós bővüléséhez. A fővárosi lakáspolitika célja ezért, hogy a megfizethető lakások állománya (önkormányzati bérlakások, lakásügynökségi lakások és kollektív tulajdonú lakások) aránya a következő 20 éves időszakban a jelenlegi 5%-ról 25%-ra bővüljön.

A lakásügynökségi modell esetében a legrosszabb helyzetben lévők (pl. hajléktalan egyedülállók és párok, családok átmeneti otthonaiban élő gyermekes családok) mellett a pénzügyi háttérrel nem rendelkező családok lennének jogosultak a programban részt venni a jövedelmi eloszlás 70%-áig. (A finanszírozási feltételektől függően kvóták garantálják az egyes csoportok részvételét.) A háztartások a kollektív lakástulajdonú modellre szintén a jövedelemelosztás 70%-áig lennének jogosultak, a program azonban elsősorban olyan családokat céloz meg, akiknek van saját megtakarításuk vagy rendelkeznek családi támogatással.

Lakásügynökség alakul

A lakásügynökségek egy új típusú bérleti szektor kialakítását teszik lehetővé, ahol a különböző jövedelemi csoportok megfizethető, a piacinál jelentősen alacsonyabb lakbérek mellett jutnak lakhatáshoz. A lakásügynökségek – akár önkormányzaton belüli szervezeti egységek vagy nonprofit társaságok – részben közösségi (önkormányzati) tulajdonú lakásokat, részben magánszektorból bérelt lakásokat kezelnek egy speciális pénzügyi modell keretei között.

A lakásügynökségi lakások bérét (Budapesti Megfizethető Lakbér - BML) az önkormányzat határozza meg úgy, hogy a lakások a budapesti háztartások 60-70 %-a számára megfizethetők legyenek, ami a jelenlegi piaci lakbéreknél 30-40 %-kal alacsonyabb lakbért jelent.

Az ügynökség a lakásállományt alacsony tőkeköltsége miatt a tényleges üzemeltetési költségek mellett tartja fenn, igy azok, akik e költségszint feletti lakbért meg tudják fizetni, nyereséget termelnek. Ebből az alacsonyabb jövedelmű családok lakbértámogatását, illetve a magánszektorból bérelt lakások bérleti díja és a BML közötti különbséget lehet fizetni. A pénzügyi modell egyensúlyát a különböző jövedelemi csoportok arányos részvétele mellett a teljes működési költség kb. 5%-át kitevő külső támogatás biztosítja.

A Fővárosi Lakásügynökség lakásállománya három forrásból tevődik össze: az önkormányzati tulajdonú lakások, az önkormányzat által vásárolt/épített lakások és a magánpiacról bérelt lakások. A Fővárosi Önkormányzat tulajdonában lévő lakásállomány egy része jelenleg korszerűsítésre, felújításra szorul és ezért nem lakott, ezek a lakások jelenthetik a modell elindításának alapját.

A magántulajdonosok számára a kockázataik csökkentése jelent ösztönzést arra, hogy a lakásukat bevigyék a modellbe: amennyiben a lakásuk kezelésének jogát több évre a piaci árnál 20-30%-kal alacsonyabb lakbéren átadják az önkormányzat számára, utóbbi biztosítja számukra a lakbérmegfizetést, a lakásminőség fenntartását és az esetleges javítások elvégzését.

A finanszírozás mind a felújítási, mind pedig az újépítés esetében kedvezményes kamatozású hitel és vissza nem terítendő források bevonásával történik, a hitel visszafizetéséhez kapcsolódó törlesztőrészleteket a Lakásügynökség által beszedett lakbérek biztosítják.

A program a 2020 és 2027 közötti időszakra a finanszírozási lehetőségek függvényében 2,5-9 ezer lakás bevonásával és működtetésével számol. A lakásügynökségi modell program 30%-os vissza nem térítendő támogatással, 70%-os kedvezményes hitellel finanszírozható a lakbérekből, ahol a kiegészítő működési költségek a beruházási költség 5%-át teszik ki.

Kollektív lakástulajdonú modell

A programban egy új fogalommal, mégpedig a kollektív lakástulajdonú modellel is megismerkedhetünk. Ez azt jelenti, hogy a lakóközösség állami vagy önkormányzati támogatás fejében (olcsóbb telek, létező épület átengedése, bankgarancia, tőketámogatás, kamatkedvezmény stb.) részben vagy egészében lemond a lakások újraértékesítésekor a támogatások tőkeértékéről, és elfogadja az új tulajdonosok kiválasztására vonatkozó szabályokat. Ezzel biztosítható, hogy hosszabb távon ezekben a lakásokban az arra rászoruló családok lakjanak.

A kollektív tulajdonú lakóközösség létrejöhet új építés, más funkciójú épületek átépítése vagy már létező társasházak, lakásszövetkezetek felújítása révén. Ilyenkor a háztartások megtakarításai és a családi háttér anyagi erőforrásai az állami támogatásokkal együtt biztosítják a megfizethetőséget, azaz olyan háztartások vesznek részt a modellben, amelyeknek, jóllehet vannak erőforrásai, de nem elegendőek ahhoz, hogy a piaci költségeket fedezzék. Ebben különbözik a lakásügynökségi modelltől, ahol nem elvárás, hogy a bérlők saját vagy családi megtakarításokat is mozgósítsanak.

A kollektív tulajdonú modelleknek két alaptípusa van. Az egyik az újonnan alapított lakóközösségek, a másik a már létező lakóközösségek, amelyek támogatást kapnak a lakásfelújításhoz. A stratégia időtávjában, 2027-ig a finanszírozási lehetőségek függvényében 700-2800 kollektív tulajdonú lakás kialakítását szeretné támogatni a Fővárosi Önkormányzat, fővárosi szinten pedig az a cél, hogy a modellt alkalmazva 15-25 ezer kollektív tulajdonú lakás jöjjön létre.

Fotók: pixabay.com

Média forrás: realista.hu

Tetszett a cikk? Itt megoszthatja!

PARTNEREINK

MBSZ IMEDIA - Médiafigyelő Médiafigyelés MTI Brand Trend HuGBC