X

Hírfigyelő feliratkozás

Érdekli az ingatlanpiac? Iratkozzon fel napi hírfigyelőnkre, hogy első kézből értesülhessen a legfontosabb hírekről, eseményekről.

Aki lemarad, az kimarad!

Napi hírfigyelő feliratkozás

Érdekli az ingatlanpiac? Iratkozzon fel naponta megjelenő hírlevelünkre, hogy első kézből értesüljön a piac híreiről, eseményeiről. Kérjük töltsön ki minden mezőt a sikeres feliratkozáshoz.

Ön szerint másnak is érdekes lehet ez a cikk?

Töltse ki az űrlapot, és küldje el e-mailben!

Véleményed szerint másnak is érdekes lehet a rendezvény?

Töltsd ki az itt található űrlapot, hogy elküldhesd emailben!

Regisztráció az Arcképcsarnokba

Szerepelni szeretne az ingatlanpiaci Arcképcsarnokban? Küldje el regisztrációs kérelmét az alábbi adatlap kitöltésével. A *-gal jelölt mezők kitöltése kötelező!

Adatmódosítás

Szeretné az itt található adatokat módosítani? Kérjük írjon üzenetet munkatársunknak, aki elvégzi a kért módosításokat.

Kapcsolatfelvétel

Vegye fel a kapcsolatot vele:

Itt vannak! Az Y-generáció benyomult a munkaerőpiacra

2013. Március 19. évkönyv
Budapestre egyre több nemzetközi szolgáltató cég költözik, ahol a fiatal munkatársak jelentős része az Y-generációból kerül ki. Az ún. digitális nemzedék tagjai másfajta munkahelyi légkört igényelnek, más mentalitással rendelkeznek, másként gondolkodnak a világról. A nagy nyitott tereket kedvelik, közösségi és rekreációs helyiségekre, vagyis olyan színes és pezsgő atmoszférára vágynak, amely kellőképen inspirálja őket. A bérbeadóknak pedig a sikeres együttműködés érdekében ki kell elégíteniük a speciális igényeket

Digitális forradalom

Az információ a hatalom és a siker forrása, az információ begyűjtése és hasznosítása a vállalatok sikerének a titka. Az információ kezelése szoros összefüggésben van a telekommunikáció és az internet nyújtotta szolgáltatásokkal, és az a munkavállaló lehet sikeres, aki ezeket a leghatékonyabban adoptálja munkája során. Mindenezen összefüggések miatt az elmúlt évtizedekben különböző névvel jelölték meg az egyes generációkat, amelyek jelen vannak a munkaerőpiacon. A generációkról szóló jellemzések meg tudják határozni a kulturális, szocializációs különbségeket, amelyek a különböző korosztályok között érzékelhetők, illetve az egyes generációk motivációit, munkakultúráját értelmezni tudják. Mivel a munkakultúrát és annak hatékonyságát a telekommunikáció és az internet uralja, ezért a technológiai vívmányokhoz való viszony alapján különböztetik meg a ma élő generációkat. 

Generációk a munkaerőpiacon

A legidősebb generáció, az 1925-1945 közötti úgynevezett veterán generáció, közülük egyre kevesebben aktívak. Általában egy munkaadónál dolgoznak egy életen át, és már nehezen tudnak megbirkózni a digitális társadalom kihívásaival. Az 1946-1964-es években született "baby-boom" generáció tagjai is már felnőttkorukban találkoztak az internettel. Életkoruknál fogva azonban viszonylag hatékonyan tudtak szocializálódni a net világához, hiszen új utakra, tudásra, információra, cselekvésre vágytak, karriert építettek. Az 1962-1979-es években született az úgynevezett hírnöknemzedék, az átmeneti generáció. Ismertebb nevükön az X-generáció. Kamasz- és ifjúkorukban találkoztak a virtuális valósággal, de mindennapjaikat már átszövi a cybertér. Legtöbbjük koránál fogva még képes megújulni és tartani a felgyorsult életritmust. Jelenleg ők uralják a munkaerőpiacot, szokásaikat és elveiket tekintve jóval konzervatívabbak, mint a későbbi ipszilonok.

A digitális nemzedék születése

Az X-generációt követi a digitális nemzedék, akiket Y és Z generációra is szokás osztani. Az Y-generáció tagjai 1979-95 között születtek, míg 1996 után beszélhetünk Z generációról. Az Y-okat még nevezik millenniumiaknak, ezredváltóknak, ezredfordulós generációnak, 9/11 generációnak, vagy akár Einstein-generációnak is. Ők gyermekkorukban találkoztak az internettel, magánéletükben is átszövi a világháló. Már megjelentek a munkaerőpiacon, komoly kihívást jelentve az X generáció számára. Telekommunikációs értelemben új szintet képviselnek az X-hez képest, hiszen a technológia ugrásszerű fejlődése rendkívül fontos szerepet játszott kialakulásukban. Szociológiai és oktatási felmérések szerint okos, értelmes, nyitott, a fejlődést naprakészen követő generációról van szó, rendkívül gyakorlatiasak. Azonban mivel szimultán több médium felhasználói, gyakran felületes és megosztott figyelem jellemzi őket. Mindemellett a közösségi oldalak gyakori látogatói és aktív résztvevői, a virtuális világ számukra a mindennapok része. 

Kik az ipszilonok?

Világukat a telekommunikáció határozza meg, egyszerre több csatornán szerzik be az információkat. Mivel médiafüggésük igen erős, ezért – egyes pszichológusok szerint – az elemző-analizáló és véleményalkotási készségük háttérbe szorul. Ellenben nyitottak az újdonságokra, gyorsan sajátítanak el új technológiákat. Jellemző rájuk az ún. „multitasking üzemmód”, azaz amikor valaki szinte egy időben különböző információkat szerez be és többféle tevékenységet végez. Az Y-generáció a fogyasztói társadalom alakítója és húzórétege, tökéletesen eligazodnak a legújabb trendek között. A nagy cégek is rájuk építik a reklámhadjárataikat, nem különösebben márkafüggőek, ezért egy-egy jól eltalált gerillamarketing sikert érhet el náluk. Nem kedvelik az állandóságot, a határokat és a szabályokat, a szabadság újfajta értelmezést kap számukra, amely nem társadalmi vagy politikai töltettel bír, hanem a mindennapjaik szabadságát jelenti. Az Y-generáció tagjai egy vizuális korszak szülöttei, ezért nem trendekben, hanem szcénákban gondolkodnak. A kulturális tartalmak sokszínűsége formálja az ízlésüket.

A karrierépítés jellemzői

A felgyorsult világban való boldogulásuk öntudatossá is teszi őket. Bár szakértők szerint szkeptikusok, de bíznak saját képességeikben. Szorgalmasan tanulnak, megszerzik azt, amit szeretnének és céltudatosak. Világukban megváltoztak és átalakultak olyan hagyományos fogalmak, mint az értékrend, a tudás és a tekintély – írja valahol Tari Annamária pszichológus, aki az Y-generáció című könyv szerzője. Majd hozzáteszi, hogy számukra a nyolc óra az nyolc óra, csak plusz pénzért hajlandók többet dolgozni. Ambíciójuk a jobb pozíció megszerzése, és a pénz a fő motiváció. Öntudatos munkavállalók, köreikben könnyen előidézhető egy óriási fluktuáció, mert ha nem azt kapják, amit szeretnének, akkor minden különösebb érzelmi kötődés nélkül tovább állnak. Eszük ágában sincs a munkájuknak vagy a munkahelyüknek beáldozni a saját életüket. De a stressz, az időhiány és a bizonytalanság is jellemző rájuk. Egy Y-generációs fiatalnál olyan villámsebesen pörögnek a mindennapok, hogy ma már egy 35 éves ember vénnek érzi magát, és azt gondolja, hogy már nem értékes árucikk a munkaerőpiacon.

Változó mentalitás és munkakultúra

Az X-generáció számára a nyolcvanas-kilencvenes évek munkahelyi klímáját még az apró, panel-elemekkel elválasztott kis munkaállomások jellemezték, ahol mindenki saját kis íróasztala fölé hajolt, amely nem éppen innovatív megoldás a kreatív ötletek gyűjtésére vagy éppen egy kis brainstormingra. A hierarchikus viszonyok megdermedtek, az alá-fölérendeltséget az jelezte, hogy ki ült közelebb a kis- vagy nagyfőnökhöz, így aztán bokszról bokszra vándoroltak. Ellenben a digitális nemzedék tagjai a közösségi erőfeszítésekben bíznak, nagyra értékelik a tekintélyelvűséget mellőző, kevésbé protokolláris munkamódszereket. Szüleik önállóságra és szabad véleménynyilvánításra nevelték őket, ezért munkahelyükön nagy önbizalommal mondják el a véleményüket, és oldják meg a feladatokat. Mazsaroff Kata, a Colliers International bérlőképviseleti vezetője szerint az Y-generáció egészen más igényekkel lép fel, mint az őket megelőző X-generáció. Képviselőik elsősorban az infokommunikációs szektorban (ICT) és a BPO-cégeknél dolgoznak. Sokkal gyakrabban igénylik a kihívásokat karrierjük során, jóval rugalmasabbak a munkarendjüket tekintve (munkaidő kezdete, vége, ebédidő). Mindemellett folyamatos visszacsatolásra van szükségük. Őket a közösségi érzés vezérli, ahol az együttműködésen alapul a munkavégzés – ellentétben a tradicionális hierarchiai struktúrával. Jobban kedvelik a kötetlenebb management-irányítást, és a távmunkát, amelyet a technológiai fejlődés is egyre inkább támogat.

Milyen irodákban dolgoznak?

Az Y-generáció tagjait foglalkoztató bérlők olyan irodaterületet keresnek, amelyek a speciális igényeket kielégítik. Azok az irodaházak, ahol a kialakítás és üzemeltetés szerint is támogatják ennek a generációnak a munkavégzését, kivétel nélkül olyan lokációban helyezkednek el, amelyek tömegközlekedési eszközzel elérhetőek, valamint kerékpárúton is kényelmesen megközelíthetőek. Ezek a házak tipikusan LEED vagy BREEAM minősítéssel rendelkeznek. Ami az irodaterületek karakterét illeti – folytatja Mazsaroff Kata –, a digitális nemzedék munkavállalói szeretik a nyitott tereket, ahol a közösségi helyiségek és az üzleti tevékenységre is alkalmas munkaállomások egyaránt helyet kapnak. Emellett rugalmasan kialakított mítingszobák állnak a rendelkezésükre. A bérbeadóknak is figyelembe kell venniük, hogy például az Y-generáció tagjait alkalmazó BPO-vállalatok számára alapkritérium a területi igények rugalmas kezelése (bővítés vagy csökkenés), valamint az alkalmazottak szükségleteinek kielégítése. A szerverszoba szempontjából is ezek a társaságok nagyobb igényekkel lépnek fel, mint a többi vállalat.

Speciális igények

Az irodaterület bővítésének lehetősége mellett a bérbeadó számára esetleg nagyobb beruházást jelenthet egy olyan ösztönző munkahely kialakítása, ahol örömmel dolgoznak a digitális nemzedék tagjai. Hiszen az irodabelső kialakítása során fontosak lehetnek többek között a színes szőnyegek vagy falak, egyéb kiegészítők, a rekreációs területek, a közösségi pontok, a kávézósarok, a fejlett kommunikációs technológia stb. Mindemellett gyakran nem csak az épületre, hanem magára az irodaterületre is érvényesek a környezetbarát és zöld megoldások. Az igényes és sokszínű munkaterület nem csupán kielégíti az igényeket, hanem a munkavállalók is úgy érezhetik, hogy őket egyéniségnek tekintik, és nem egy szürke alkalmazottnak. Az Y-generációt foglalkoztató cégeknek alkalmazkodniuk kell a speciális igényekhez, hiszen nagy a verseny az ilyen típusú vállalatok között – ezért is fontos a kvalifikált munkaerő megtartása. Az alkalmazottak igénylik a szabadságot, hogy egyrészt a menedzsment ne a merev hierarchia mentén működjön, másrészt rugalmasan végezhessék a munkájukat – gyakran akár otthonról is. Mindemellett elvárják a szükséges digitális eszközök biztosítását. A szükséges irodaterület tehát mind a felsorolt igényeket kell hogy kiszolgálja – magyarázza Mazsaroff Kata.

A cikk az Iroda Évkönyv 6. évfolyamának 14. oldalán található. Amennyiben szívesen olvasná évkönyvünk további cikkeit, tekintse meg az online változatot.

+++

Az iroda.hu-csoport internetes felületein megjelenő saját cikkek másolásához, utánközléséhez a kiadó engedélye szükséges. A kiadó kizárólag a lead átvételéhez járul hozzá, mely után a cikk linkjét kérjük elhelyezni!

Média forrás: Iroda Évkönyv 6.
A weboldal 320px-es felbontás alá nincsen optimalizálva.

Kérjük tekintse meg nagyobb felbontású eszközről oldalunkat!

Itt vannak! Az Y-generáció benyomult a munkaerőpiacra

Budapestre egyre több nemzetközi szolgáltató cég költözik, ahol a fiatal munkatársak jelentős része az Y-generációból kerül ki. Az ún. digitális nemzedék tagjai másfajta munkahelyi légkört igényelnek, más mentalitással rendelkeznek, másként gondolkodnak a világról. A nagy nyitott tereket kedvelik, közösségi és rekreációs helyiségekre, vagyis olyan színes és pezsgő atmoszférára vágynak, amely kellőképen inspirálja őket. A bérbeadóknak pedig a sikeres együttműködés érdekében ki kell elégíteniük a speciális igényeket

Digitális forradalom

Az információ a hatalom és a siker forrása, az információ begyűjtése és hasznosítása a vállalatok sikerének a titka. Az információ kezelése szoros összefüggésben van a telekommunikáció és az internet nyújtotta szolgáltatásokkal, és az a munkavállaló lehet sikeres, aki ezeket a leghatékonyabban adoptálja munkája során. Mindenezen összefüggések miatt az elmúlt évtizedekben különböző névvel jelölték meg az egyes generációkat, amelyek jelen vannak a munkaerőpiacon. A generációkról szóló jellemzések meg tudják határozni a kulturális, szocializációs különbségeket, amelyek a különböző korosztályok között érzékelhetők, illetve az egyes generációk motivációit, munkakultúráját értelmezni tudják. Mivel a munkakultúrát és annak hatékonyságát a telekommunikáció és az internet uralja, ezért a technológiai vívmányokhoz való viszony alapján különböztetik meg a ma élő generációkat. 

Generációk a munkaerőpiacon

A legidősebb generáció, az 1925-1945 közötti úgynevezett veterán generáció, közülük egyre kevesebben aktívak. Általában egy munkaadónál dolgoznak egy életen át, és már nehezen tudnak megbirkózni a digitális társadalom kihívásaival. Az 1946-1964-es években született "baby-boom" generáció tagjai is már felnőttkorukban találkoztak az internettel. Életkoruknál fogva azonban viszonylag hatékonyan tudtak szocializálódni a net világához, hiszen új utakra, tudásra, információra, cselekvésre vágytak, karriert építettek. Az 1962-1979-es években született az úgynevezett hírnöknemzedék, az átmeneti generáció. Ismertebb nevükön az X-generáció. Kamasz- és ifjúkorukban találkoztak a virtuális valósággal, de mindennapjaikat már átszövi a cybertér. Legtöbbjük koránál fogva még képes megújulni és tartani a felgyorsult életritmust. Jelenleg ők uralják a munkaerőpiacot, szokásaikat és elveiket tekintve jóval konzervatívabbak, mint a későbbi ipszilonok.

A digitális nemzedék születése

Az X-generációt követi a digitális nemzedék, akiket Y és Z generációra is szokás osztani. Az Y-generáció tagjai 1979-95 között születtek, míg 1996 után beszélhetünk Z generációról. Az Y-okat még nevezik millenniumiaknak, ezredváltóknak, ezredfordulós generációnak, 9/11 generációnak, vagy akár Einstein-generációnak is. Ők gyermekkorukban találkoztak az internettel, magánéletükben is átszövi a világháló. Már megjelentek a munkaerőpiacon, komoly kihívást jelentve az X generáció számára. Telekommunikációs értelemben új szintet képviselnek az X-hez képest, hiszen a technológia ugrásszerű fejlődése rendkívül fontos szerepet játszott kialakulásukban. Szociológiai és oktatási felmérések szerint okos, értelmes, nyitott, a fejlődést naprakészen követő generációról van szó, rendkívül gyakorlatiasak. Azonban mivel szimultán több médium felhasználói, gyakran felületes és megosztott figyelem jellemzi őket. Mindemellett a közösségi oldalak gyakori látogatói és aktív résztvevői, a virtuális világ számukra a mindennapok része. 

Kik az ipszilonok?

Világukat a telekommunikáció határozza meg, egyszerre több csatornán szerzik be az információkat. Mivel médiafüggésük igen erős, ezért – egyes pszichológusok szerint – az elemző-analizáló és véleményalkotási készségük háttérbe szorul. Ellenben nyitottak az újdonságokra, gyorsan sajátítanak el új technológiákat. Jellemző rájuk az ún. „multitasking üzemmód”, azaz amikor valaki szinte egy időben különböző információkat szerez be és többféle tevékenységet végez. Az Y-generáció a fogyasztói társadalom alakítója és húzórétege, tökéletesen eligazodnak a legújabb trendek között. A nagy cégek is rájuk építik a reklámhadjárataikat, nem különösebben márkafüggőek, ezért egy-egy jól eltalált gerillamarketing sikert érhet el náluk. Nem kedvelik az állandóságot, a határokat és a szabályokat, a szabadság újfajta értelmezést kap számukra, amely nem társadalmi vagy politikai töltettel bír, hanem a mindennapjaik szabadságát jelenti. Az Y-generáció tagjai egy vizuális korszak szülöttei, ezért nem trendekben, hanem szcénákban gondolkodnak. A kulturális tartalmak sokszínűsége formálja az ízlésüket.

A karrierépítés jellemzői

A felgyorsult világban való boldogulásuk öntudatossá is teszi őket. Bár szakértők szerint szkeptikusok, de bíznak saját képességeikben. Szorgalmasan tanulnak, megszerzik azt, amit szeretnének és céltudatosak. Világukban megváltoztak és átalakultak olyan hagyományos fogalmak, mint az értékrend, a tudás és a tekintély – írja valahol Tari Annamária pszichológus, aki az Y-generáció című könyv szerzője. Majd hozzáteszi, hogy számukra a nyolc óra az nyolc óra, csak plusz pénzért hajlandók többet dolgozni. Ambíciójuk a jobb pozíció megszerzése, és a pénz a fő motiváció. Öntudatos munkavállalók, köreikben könnyen előidézhető egy óriási fluktuáció, mert ha nem azt kapják, amit szeretnének, akkor minden különösebb érzelmi kötődés nélkül tovább állnak. Eszük ágában sincs a munkájuknak vagy a munkahelyüknek beáldozni a saját életüket. De a stressz, az időhiány és a bizonytalanság is jellemző rájuk. Egy Y-generációs fiatalnál olyan villámsebesen pörögnek a mindennapok, hogy ma már egy 35 éves ember vénnek érzi magát, és azt gondolja, hogy már nem értékes árucikk a munkaerőpiacon.

Változó mentalitás és munkakultúra

Az X-generáció számára a nyolcvanas-kilencvenes évek munkahelyi klímáját még az apró, panel-elemekkel elválasztott kis munkaállomások jellemezték, ahol mindenki saját kis íróasztala fölé hajolt, amely nem éppen innovatív megoldás a kreatív ötletek gyűjtésére vagy éppen egy kis brainstormingra. A hierarchikus viszonyok megdermedtek, az alá-fölérendeltséget az jelezte, hogy ki ült közelebb a kis- vagy nagyfőnökhöz, így aztán bokszról bokszra vándoroltak. Ellenben a digitális nemzedék tagjai a közösségi erőfeszítésekben bíznak, nagyra értékelik a tekintélyelvűséget mellőző, kevésbé protokolláris munkamódszereket. Szüleik önállóságra és szabad véleménynyilvánításra nevelték őket, ezért munkahelyükön nagy önbizalommal mondják el a véleményüket, és oldják meg a feladatokat. Mazsaroff Kata, a Colliers International bérlőképviseleti vezetője szerint az Y-generáció egészen más igényekkel lép fel, mint az őket megelőző X-generáció. Képviselőik elsősorban az infokommunikációs szektorban (ICT) és a BPO-cégeknél dolgoznak. Sokkal gyakrabban igénylik a kihívásokat karrierjük során, jóval rugalmasabbak a munkarendjüket tekintve (munkaidő kezdete, vége, ebédidő). Mindemellett folyamatos visszacsatolásra van szükségük. Őket a közösségi érzés vezérli, ahol az együttműködésen alapul a munkavégzés – ellentétben a tradicionális hierarchiai struktúrával. Jobban kedvelik a kötetlenebb management-irányítást, és a távmunkát, amelyet a technológiai fejlődés is egyre inkább támogat.

Milyen irodákban dolgoznak?

Az Y-generáció tagjait foglalkoztató bérlők olyan irodaterületet keresnek, amelyek a speciális igényeket kielégítik. Azok az irodaházak, ahol a kialakítás és üzemeltetés szerint is támogatják ennek a generációnak a munkavégzését, kivétel nélkül olyan lokációban helyezkednek el, amelyek tömegközlekedési eszközzel elérhetőek, valamint kerékpárúton is kényelmesen megközelíthetőek. Ezek a házak tipikusan LEED vagy BREEAM minősítéssel rendelkeznek. Ami az irodaterületek karakterét illeti – folytatja Mazsaroff Kata –, a digitális nemzedék munkavállalói szeretik a nyitott tereket, ahol a közösségi helyiségek és az üzleti tevékenységre is alkalmas munkaállomások egyaránt helyet kapnak. Emellett rugalmasan kialakított mítingszobák állnak a rendelkezésükre. A bérbeadóknak is figyelembe kell venniük, hogy például az Y-generáció tagjait alkalmazó BPO-vállalatok számára alapkritérium a területi igények rugalmas kezelése (bővítés vagy csökkenés), valamint az alkalmazottak szükségleteinek kielégítése. A szerverszoba szempontjából is ezek a társaságok nagyobb igényekkel lépnek fel, mint a többi vállalat.

Speciális igények

Az irodaterület bővítésének lehetősége mellett a bérbeadó számára esetleg nagyobb beruházást jelenthet egy olyan ösztönző munkahely kialakítása, ahol örömmel dolgoznak a digitális nemzedék tagjai. Hiszen az irodabelső kialakítása során fontosak lehetnek többek között a színes szőnyegek vagy falak, egyéb kiegészítők, a rekreációs területek, a közösségi pontok, a kávézósarok, a fejlett kommunikációs technológia stb. Mindemellett gyakran nem csak az épületre, hanem magára az irodaterületre is érvényesek a környezetbarát és zöld megoldások. Az igényes és sokszínű munkaterület nem csupán kielégíti az igényeket, hanem a munkavállalók is úgy érezhetik, hogy őket egyéniségnek tekintik, és nem egy szürke alkalmazottnak. Az Y-generációt foglalkoztató cégeknek alkalmazkodniuk kell a speciális igényekhez, hiszen nagy a verseny az ilyen típusú vállalatok között – ezért is fontos a kvalifikált munkaerő megtartása. Az alkalmazottak igénylik a szabadságot, hogy egyrészt a menedzsment ne a merev hierarchia mentén működjön, másrészt rugalmasan végezhessék a munkájukat – gyakran akár otthonról is. Mindemellett elvárják a szükséges digitális eszközök biztosítását. A szükséges irodaterület tehát mind a felsorolt igényeket kell hogy kiszolgálja – magyarázza Mazsaroff Kata.

A cikk az Iroda Évkönyv 6. évfolyamának 14. oldalán található. Amennyiben szívesen olvasná évkönyvünk további cikkeit, tekintse meg az online változatot.

+++

Az iroda.hu-csoport internetes felületein megjelenő saját cikkek másolásához, utánközléséhez a kiadó engedélye szükséges. A kiadó kizárólag a lead átvételéhez járul hozzá, mely után a cikk linkjét kérjük elhelyezni!

Média forrás: Iroda Évkönyv 6.

Tetszett a cikk? Itt megoszthatja!

Hozzászólások: 0 db

A hosszászólások moderálás után jelennek meg, melynek célja a trágár stílusú, más felhasználókat vallási, etnikai, világnézeti, vagy egyéb szempontból sértő, valamint politikai témájú hozzászólások kiszűrése.

Még nem érkezett hozzászólás. Legyen Ön az első!

Szóljon hozzá a cikkhez! (kattintásra kinyílik)
iroda.hu V. Díjátadó Gála Irodablog.hu - Munka. Stílus. Design. theBAR by iroda.hu Ingatlan évkönyv 2014-2015

PARTNEREINK

MBSZ IMEDIA - Médiafigyelő Médiafigyelés MTI Brand Trend HuGBC