X

Hírfigyelő feliratkozás

Érdekli az ingatlanpiac? Iratkozzon fel napi hírfigyelőnkre, hogy első kézből értesülhessen a legfontosabb hírekről, eseményekről.

Aki lemarad, az kimarad!

Napi hírfigyelő feliratkozás

Érdekli az ingatlanpiac? Iratkozzon fel naponta megjelenő hírlevelünkre, hogy első kézből értesüljön a piac híreiről, eseményeiről. Kérjük töltsön ki minden mezőt a sikeres feliratkozáshoz.

 

Ön szerint másnak is érdekes lehet ez a cikk?

Töltse ki az űrlapot, és küldje el e-mailben!

Véleményed szerint másnak is érdekes lehet a rendezvény?

Töltsd ki az itt található űrlapot, hogy elküldhesd emailben!

Regisztráció az Arcképcsarnokba

Szerepelni szeretne az ingatlanpiaci Arcképcsarnokban? Küldje el regisztrációs kérelmét az alábbi adatlap kitöltésével. A *-gal jelölt mezők kitöltése kötelező!

Adatmódosítás

Szeretné az itt található adatokat módosítani? Kérjük írjon üzenetet munkatársunknak, aki elvégzi a kért módosításokat.

Kapcsolatfelvétel

Vegye fel a kapcsolatot vele:

Ennek elfogadása azt jelenti, hogy hozzájárulásodat adod ahhoz, hogy naponta hírlevelet küldjünk neked a legfontosabb ingatlanpiaci hírekről, e célból hozzájárulsz az ehhez szükséges személyes adataid kezeléséhez. Adatait a hozzájárulásod alapján a hírlevelek küldése céljából kezeljük. Az adatkezelés jogalapja a hozzájárulásod megadása. Az adataid törlési határideje: a leiratkozásoddal egyidőben.


Az adatkezelő és elérhetőségei:
ingatlan.com Zrt.
1016 Budapest, Mészáros utca 58. A. ép.,
Adatvédelmi tisztviselő elérhetősége:
Nádai Gábor
+36 1 237 2060 (munkanapokon 10.00-17.00),
segitunk@ingatlan.com


Az EU Általános Adatvédelmi Rendelete alapján hozzáférést kérhetsz személyes adataidhoz, kérheted azok helyesbítését, törlését, vagy az adatkezelés korlátozását, illetve automatizált adatkezelés esetén kérheted hogy az általad rendelkezésre bocsátott adatokat az ingatlan.com Zrt. tagolt, széles körben használt, géppel olvasható formátumban számodra átadja. A személyes adatkezelésre vonatkozó hozzájárulásodat bármikor visszavonhatod; ez nem érinti a visszavont hozzájárulás előtt végzett adatkezelés jogszerűségét. Az adatokhoz bizonyos esetben további cégek is hozzáférhetnek, erről pontos tájékoztatást Adatvédelmi Szabályzatunkban találsz. Vizsgálatot kezdeményezhetsz a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál arra hivatkozással, hogy személyes adatok kezelésével kapcsolatban jogsérelem következett be, vagy annak közvetlen veszélye fennáll.
A NAIH elérhetősége: www.naih.hu.

Hogyan képzeljük el az anyákat a munkahelyeken?

2020. Február 21. Urbanisztika
Az Év Irodája versenyen először adják át A családbarát iroda különdíjat, ezért különösen érdekes az UNICEF hazai reprezentatív felmérése az Indotek Group támogatásával. E szerint a magyar társadalom kettős elvárást támaszt a kisgyermekes édesanyák felé. Egyfelől fontos, hogy a közösség hasznos tagjaiként kamatoztassák képességeiket a munkaerőpiacon, másfelől nem tartják őket teljes értékű munkaerőnek és nagy mértékben szükség van rájuk otthon is.

A Publicus Intézet 1002 fő – melynek 53%-a volt nő, 47%-a férfi – megkérdezésével végzett kutatása többek között arra kereste a választ, hogy a társadalom miként viszonyul a kisgyerekes anyák visszailleszkedéséhez a munka világába. A megkérdezett nők 84%-a visszatér dolgozni a gyermekvállalás után és ez elvárás is feléjük, azonban a válaszadók 73%-a szerint a kisgyereket nevelő anyák nem számítanak teljes értékű munkaerőnek.

A felmérésből kiderül, hogy a társadalomban az számít természetesnek, ha az anyák dolgoznak. A gyermekkel rendelkező (nem GYES-en vagy GYED-en lévő) nők 84%-a nyilatkozott úgy, hogy gyermeknevelés mellett visszament dolgozni is.  A többség a gyermek világra hozatala után 3,3 évvel áll újra munkába, Budapesten átlagosan 2,5 évet töltenek otthon az anyukák. Leggyorsabban a diplomás nők térnek vissza dolgozni (2,6 év), a leghosszabb ideig a szakmunkás végzettségű nők maradnak távol a munkaerőpiactól (4,2 év). Az anyák 10%-a gyermeke kétéves korában, 61%-a 3 éves korában kezd újra dolgozni.

A megkérdezettek 92%-a gondolja úgy, hogy egy együtt élő pár esetén az a helyes, ha a férfi és a nő is hozzájárul a család jövedelméhez. A válaszadók több mint fele (54%) nem ért egyet azzal a kijelentéssel, hogy egy kapcsolatban a férfi feladata a pénzkeresés, a nőé pedig a háztartás és a család ellátása. Nagyon sokan (85%) gondolják azonban úgy, hogy egy ideális világban a kisgyereket nevelő anyáknak nem kellene dolgozniuk.

Azzal az állítással, hogy „egy kisgyerekes nő nem tud teljes értékű munkaerő lenni, mert korán kell hazamennie és gyakran ott is kell maradnia, ha beteg a gyereke” 73% értett egyet. Minél magasabb a megkérdezettek iskolai végzettsége, annál árnyaltabb ez a kép: míg a legfeljebb 8 általánost végzettek 85%-a gondolkodik így, addig a diplomásoknak mindössze 58%-a.

Az anyaság és a munka kapcsolatának megítélését illetően is ellentmondásos eredményeket hozott a felmérés. A válaszadók szerint nem releváns az anya munkaerőpiaci státusza a gyerekükkel való kapcsolat szempontjából, 71% szerint egy dolgozó anya ugyanolyan meleg és szoros kapcsolatban lehet a gyermekeivel, mint egy olyan anyuka, aki nem dolgozik. Ugyanakkor a megkérdezettek több mint fele (62%) szerint a család élete megsínyli, ha az anya teljes munkaidőben dolgozik, még többen, 75%-ban vélik úgy, hogy a gyereket hároméves kora előtt hátrány éri, ha az édesanyja dolgozik.

„Hihetetlenül izgalmas és időszerű ez a téma, hiszen a felmérés is bizonyítja, hogy az édesanyák munkaerőpiaci visszailleszkedése kapcsán számos megítélés és érv merül fel. A munka folyamatosan változó világában nagy szükség mutatkozott egy olyan felmérésre, amely általános képet ad arról, hogy miként vélekedik a társadalom bizonyos alapkérdésekről. A gyermek jóléte szempontjából óriási jelentősége van az édesanya testi-lelki jólétének és a család erőforrásainak is és mindezt alapvetően befolyásolja az, hogy dolgozó anyaként mivel kell szembenézni” – mondta Mészáros Antónia, az UNICEF Magyarország ügyvezető igazgatója.

„A munkáltatóknak a meglévő munkatársaik megtartása és az új munkatársak toborzása szempontjából is rugalmasan alkalmazkodniuk kell a munkaerőpiacon végbemenő folyamatokhoz. A foglalkoztatottakon belül egy különlegesen érzékeny csoportot alkotnak a kisgyermekes nők. Ahhoz, hogy munkáltatóként mindkét fél számára kölcsönösen előnyös értékajánlatot tudjunk számukra adni, elsőként speciális élethelyzetüket és igényeiket kell megismerni. Ehhez ad értékes támpontot minden foglalkoztató számára az UNICEF kutatása” – mondta el az együttműködés kapcsán Hermann Kamilla, az Indotek Group partnere.

Fotó: yakobchuk viacheslav - shutterstock.com

Média forrás: realista.hu
A weboldal 320px-es felbontás alá nincsen optimalizálva.

Kérjük tekintse meg nagyobb felbontású eszközről oldalunkat!

Hogyan képzeljük el az anyákat a munkahelyeken?

Az Év Irodája versenyen először adják át A családbarát iroda különdíjat, ezért különösen érdekes az UNICEF hazai reprezentatív felmérése az Indotek Group támogatásával. E szerint a magyar társadalom kettős elvárást támaszt a kisgyermekes édesanyák felé. Egyfelől fontos, hogy a közösség hasznos tagjaiként kamatoztassák képességeiket a munkaerőpiacon, másfelől nem tartják őket teljes értékű munkaerőnek és nagy mértékben szükség van rájuk otthon is.

A Publicus Intézet 1002 fő – melynek 53%-a volt nő, 47%-a férfi – megkérdezésével végzett kutatása többek között arra kereste a választ, hogy a társadalom miként viszonyul a kisgyerekes anyák visszailleszkedéséhez a munka világába. A megkérdezett nők 84%-a visszatér dolgozni a gyermekvállalás után és ez elvárás is feléjük, azonban a válaszadók 73%-a szerint a kisgyereket nevelő anyák nem számítanak teljes értékű munkaerőnek.

A felmérésből kiderül, hogy a társadalomban az számít természetesnek, ha az anyák dolgoznak. A gyermekkel rendelkező (nem GYES-en vagy GYED-en lévő) nők 84%-a nyilatkozott úgy, hogy gyermeknevelés mellett visszament dolgozni is.  A többség a gyermek világra hozatala után 3,3 évvel áll újra munkába, Budapesten átlagosan 2,5 évet töltenek otthon az anyukák. Leggyorsabban a diplomás nők térnek vissza dolgozni (2,6 év), a leghosszabb ideig a szakmunkás végzettségű nők maradnak távol a munkaerőpiactól (4,2 év). Az anyák 10%-a gyermeke kétéves korában, 61%-a 3 éves korában kezd újra dolgozni.

A megkérdezettek 92%-a gondolja úgy, hogy egy együtt élő pár esetén az a helyes, ha a férfi és a nő is hozzájárul a család jövedelméhez. A válaszadók több mint fele (54%) nem ért egyet azzal a kijelentéssel, hogy egy kapcsolatban a férfi feladata a pénzkeresés, a nőé pedig a háztartás és a család ellátása. Nagyon sokan (85%) gondolják azonban úgy, hogy egy ideális világban a kisgyereket nevelő anyáknak nem kellene dolgozniuk.

Azzal az állítással, hogy „egy kisgyerekes nő nem tud teljes értékű munkaerő lenni, mert korán kell hazamennie és gyakran ott is kell maradnia, ha beteg a gyereke” 73% értett egyet. Minél magasabb a megkérdezettek iskolai végzettsége, annál árnyaltabb ez a kép: míg a legfeljebb 8 általánost végzettek 85%-a gondolkodik így, addig a diplomásoknak mindössze 58%-a.

Az anyaság és a munka kapcsolatának megítélését illetően is ellentmondásos eredményeket hozott a felmérés. A válaszadók szerint nem releváns az anya munkaerőpiaci státusza a gyerekükkel való kapcsolat szempontjából, 71% szerint egy dolgozó anya ugyanolyan meleg és szoros kapcsolatban lehet a gyermekeivel, mint egy olyan anyuka, aki nem dolgozik. Ugyanakkor a megkérdezettek több mint fele (62%) szerint a család élete megsínyli, ha az anya teljes munkaidőben dolgozik, még többen, 75%-ban vélik úgy, hogy a gyereket hároméves kora előtt hátrány éri, ha az édesanyja dolgozik.

„Hihetetlenül izgalmas és időszerű ez a téma, hiszen a felmérés is bizonyítja, hogy az édesanyák munkaerőpiaci visszailleszkedése kapcsán számos megítélés és érv merül fel. A munka folyamatosan változó világában nagy szükség mutatkozott egy olyan felmérésre, amely általános képet ad arról, hogy miként vélekedik a társadalom bizonyos alapkérdésekről. A gyermek jóléte szempontjából óriási jelentősége van az édesanya testi-lelki jólétének és a család erőforrásainak is és mindezt alapvetően befolyásolja az, hogy dolgozó anyaként mivel kell szembenézni” – mondta Mészáros Antónia, az UNICEF Magyarország ügyvezető igazgatója.

„A munkáltatóknak a meglévő munkatársaik megtartása és az új munkatársak toborzása szempontjából is rugalmasan alkalmazkodniuk kell a munkaerőpiacon végbemenő folyamatokhoz. A foglalkoztatottakon belül egy különlegesen érzékeny csoportot alkotnak a kisgyermekes nők. Ahhoz, hogy munkáltatóként mindkét fél számára kölcsönösen előnyös értékajánlatot tudjunk számukra adni, elsőként speciális élethelyzetüket és igényeiket kell megismerni. Ehhez ad értékes támpontot minden foglalkoztató számára az UNICEF kutatása” – mondta el az együttműködés kapcsán Hermann Kamilla, az Indotek Group partnere.

Fotó: yakobchuk viacheslav - shutterstock.com

Média forrás: realista.hu

Tetszett a cikk? Itt megoszthatja!

iroda.hu V. Díjátadó Gála Irodablog.hu - Munka. Stílus. Design. theBAR by iroda.hu Ingatlan évkönyv 2014-2015

PARTNEREINK

MBSZ IMEDIA - Médiafigyelő Médiafigyelés MTI Brand Trend HuGBC