X

Hírfigyelő feliratkozás

Érdekli az ingatlanpiac? Iratkozzon fel napi hírfigyelőnkre, hogy első kézből értesülhessen a legfontosabb hírekről, eseményekről.

Aki lemarad, az kimarad!

Napi hírfigyelő feliratkozás

Érdekli az ingatlanpiac? Iratkozzon fel naponta megjelenő hírlevelünkre, hogy első kézből értesüljön a piac híreiről, eseményeiről. Kérjük töltsön ki minden mezőt a sikeres feliratkozáshoz.

Ön szerint másnak is érdekes lehet ez a cikk?

Töltse ki az űrlapot, és küldje el e-mailben!

Véleményed szerint másnak is érdekes lehet a rendezvény?

Töltsd ki az itt található űrlapot, hogy elküldhesd emailben!

Regisztráció az Arcképcsarnokba

Szerepelni szeretne az ingatlanpiaci Arcképcsarnokban? Küldje el regisztrációs kérelmét az alábbi adatlap kitöltésével. A *-gal jelölt mezők kitöltése kötelező!

Adatmódosítás

Szeretné az itt található adatokat módosítani? Kérjük írjon üzenetet munkatársunknak, aki elvégzi a kért módosításokat.

Kapcsolatfelvétel

Vegye fel a kapcsolatot vele:

Hogyan fogunk élni 2020-ban? A fenntartható tervezés kérdései

2013. Március 19. évkönyv
Beszélgetés Reith András építésszel. Reith András a Mérték Építészeti Stúdió és az ABUD tanácsadó cég társtulajdonosa, valamint a Magyar Környezettudatos Építés Egyesület elnöke a fenntartható fejlődés egyik hazai élharcosa. Számos környezettudatos építészeti konferencia szervezője, Budapest Új Városfejlesztési Koncepciójának megalkotásában is tevékeny részt vállal. A Skanska egyik új irodaprojektjét, a Nordic Light irodaházat cégtársával Paulinyi Gergely DLA-val és csapatukkal tervezte, amely akár a környezettudatos ingatlanfejlesztés modelljévé is válhat.

– A fenntarthatóság milyen szempontokat követel meg egy kereskedelmi ingatlanfejlesztéstől, amely egyébként egy nem zöld projekt esetén nem merül fel?

– Ma már minden igazán környezettudatos projekt – függetlenül attól, hogy kereskedelmi projektről beszélünk vagy sem –  IDP (Integrated Design Process) módszerrel készül. Ennek lényege, hogy nem hagyományos lineáris tervezési folyamatokat követünk, hanem egy külön erre kifejlesztett módszertan szerint vezetünk végig egy munkát. Ez persze különleges felkészültséget igényel. Ilyen munkamódszer például a ClimaDesign®, amit mi az irodánkban alkalmazunk. A cél, hogy optimalizált rendszerek és munkafolyamatok jöjjenek létre az első fejlesztési gondolat megszületésétől az üzemeltetésen át a használatig. Ez persze most nagyon jól hangzik, de a valóságban egy bonyolult és komoly képzettséget igénylő folyamat.

– De vajon ebben a rossz finanszírozási környezetben nem számít-e luxusnak efféle módszerekkel tervezni?

– Sokan azt hiszik, hogy környezettudatos beruházásokat létrehozni óriási többletköltséggel járnak. Ahol ez a helyzet, ott komoly gondok vannak a tervezéssel, szervezéssel, építéssel. Az általunk ilyen módszerekkel tervezett új épületekben például a gépészeti beruházási költségek jellemezően alacsonyabbak, mint egy hagyományos új építés esetén. Az IDP módszerrel készülő beruházásoknál a helyszín, a funkció, a beruházói igények, az üzemeltetési szempontok stb. sokkal részletesebben tanulmányozásra kerülnek, és ami a legfontosabb, már a munka elején széles körű diszkusszió során állapítjuk meg a prioritásokat.

– Mindezek a különbségek a munka szervezésében is tetten érhetőek?

– A fő különbségek egy hagyományos tervezési folyamathoz képest: a megrendelő sokkal aktívabb bevonása és részvétele, a társtervezői szakágak (villamos, gépész stb.) korai fázisban történő bevonása, egy energetikai és környezettudatossági szakember (ClimaDesigner) bevonása a kezdetektől (aki nem gépész tervezőt jelent!), erős költségkontroll a kezdetektől, valamint állandó visszacsatolás. Ez az oka annak, hogy költségoptimalizált megoldásokat tudunk létrehozni, olyan épületeket, melyek a funkcióhoz illeszkedve találják meg a helyüket és szerepüket egy városban vagy más épített struktúrában, kihasználva annak előnyeit és minimalizálva a hátrányos adottságok befolyását.

– Budapesten hogyan érvényesülhet a fenntarthatóság, egyáltalán adottak-e a jogi, a gazdasági vagy éppen a szemléletbeli, kulturális feltételek? Illetve mely tényezőket kellene megváltoztatni?

– Budapest Új Városfejlesztési Koncepcióján egy fantasztikus csapattal már közel másfél éve dolgozunk. Albrecht Ute, Liszkay Krisztina, Nagy Béla, Varga-Ötvös Béla, Rédei Mária DSc, Dr Csizmady Adrienn, Maczák Johanna, Schuchmann Péter, az egészet elindító Kerekes György és most már Finta Sándor is, hogy csak pár nevet említsek. Az elmúlt évtizedekben óriási problémagócok alakultak ki a fővárosban: közlekedés, „túl” közművesítés, zöldfelületi helyzet, demográfia, egészségügyi ellátó rendszer stb. A fejlesztések többsége ad-hoc egyéni vagy más érdekeket szolgáló részmegoldások voltak – vagy még azok sem. A város történetében talán először egy olyan integrált tervezési folyamat indult el – a Budapest Főváros Városépítési Tervező Kft.  és személyesen Albrecht Ute koordinációjával –, aminek eredményeként ma sokkal többet tudunk a Főváros múltjáról és jelenéről, így jóval könnyebb a jövő tervezése. A fenntarthatósági szempontok közül is természetesen érdemes priorizálni. Erre a tervező csapat azonban csak javaslatot tehet, ennek elfogadása, új szempontok bevezetése a döntéshozók feladata. Közhelyeket mondok, ha a város széttagoltságáról (kerületek – főváros) vagy éppen a négyéves ciklusok hatásáról beszélek, mint „járulékos” szempontok. Mi négy év egy város életében?

– De mégis mire kellene fókuszálni Budapesten a környezettudatos építész szempontjából?

– Sok olyan kérdéssel kell a jövőben megküzdenie a jogalkotóknak, amelyek a megváltozott igényekkel, szükségletekkel függnek össze. Ilyenek például a megújuló energiaforrások felhasználása: egyénileg újra kell gondolni a szabályozási tervek nagy részét, hiszen ki mondhatja azt ki, hogy ezen vagy azon a telken a szomszéd beépítési lehetőségei miatt valaki nem használhat napaelemet vagy napkollektort. Persze ez közösségi szinten is komoly kérdéseket vett fel, és a „smart-city” fejlesztési irányának is meg kell teremteni a jogi, szabályozási hátterét. Nem kell nagyon bonyolult dolgokra gondolni: itt van a Duna kérdése, nem csupán közlekedési, hanem mint energiaforrás is óriási potenciál, pontosabban lenne, ha már lenne megfelelően átgondolt és konzekvens szabályozás. Nem gondolom, hogy az a jó eljárás, hogy az használhatja, akinek van rá megfelelő lobbyja, a többiek meg csak nézzék, hogyan folyik el az orruk előtt óránként nyolcmillió köbméter víz.

– De vajon a befektetők akarnak-e nálunk is zöld épületeket tervezni vagy inkább a gyors megtérülés jegyében az ingatlanfejlesztések jelentős részét jellemző igénytelen épülettípus a favorit?

– Természetesen szükség van szemléletváltásra is, elsősorban, hogy a büntető, szankcionáló rendszerek helyett a jutalmazó, motiváló rendszerek kerüljenek előtérbe. Évekkel ezelőtt javasoltuk, hogy dolgozzanak ki kedvezményeket a szabályozásokban arra, ha egy beruházó a meglévő energetikai rendeletnél szigorúbb elvárásoknak felelteti meg az épületét, vagy esetleg egy zöld minősítő rendszer felső kategóriáját teljesíti, ne adja az ég, közberuházásoknál ez akár legyen kötelező. A válasz mindig az volt, hogy ez túl drágává teszi a beruházást, és elszaladnak a befektetők. Azóta persze már mindenki tudja, hogy a tőke nem emiatt szalad el, aki viszont maradt, az mind a piaci átlagnál magasabb szintet céloz meg. Függetlenül attól, hogy lakóépületről, kereskedelemről vagy irodaházakról van szó. Sajnos a közbeszerzések terén még nem látni ilyen drasztikus változást. Ez azért is meglepő, hiszen az előnyök itt jelentkeznek a legkoncentráltabban. Ennek fő okai: a) jellemzően az állami, önkormányzati építtetőnek, beruházónak kell a későbbi, jóval alacsonyabb üzemeltetést is fizetni; b) a környezettudatos épületekre jellemző alacsonyabb dolgozói, használói, megbetegedési rátából adódó előnyök is a beruházónál és a költségvetési szerveknél jelentkeznek; c) egy későbbi ingatlanértékesítés esetén ma már értékcsökkenést jelent hazánkban is, ha nem „zöld” egy ingatlan, vagyis az is a központi büdzsé vesztesége, ha ezt az előnyt kihagyjuk; d) ezeknek az épületeknek jellemzően kedvezőbb az amortizációja is; valamint e) egy átfogó „életciklus-alapú” szemléletű tervezés esetén az épület jövőbeni átalakítása vagy bontása során jóval kisebb káros környezeti hatások lépnek fel. Ezek mind össztársadalmi érdekeket szolgáló szempontok, amelyek nem csupán hosszú, de rövid távon is megtérülnek, és nem utolsó sorban a mi adó- és járulékterheinket csökkentenék.

– Ön nem csak egyesületvezetőként, hanem a gyakorlatban is megvalósítja építészeti filozófiáját. A Mérték Építészeti Stúdió társtulajdonosaként a Skanska Nordic Light irodaház tervezésében vállalt vezető szerepet Paulinyi Gergely oldalán. Hogyan érvényesül itt a fenntarthatóság és ez milyen lényeges pontokban különbözik egy átlagos kereskedelmi ingatlan-fejlesztéstől?

– Az IDP sajátosságairól már beszéltem, ezzel talán a leglényegesebb pontokat el is mondtam. A Skanska azonban egy különleges megbízó. Egyrészt óriási segítség volt, hogy náluk a fejlesztőkkel együtt dolgozik a műszaki, a marketing és az üzemeltetési részleg is. Ezért folyamatos visszacsatolás volt számunkra a döntési folyamatokban, ami nagyban könnyítette a tervezést. A legérdekesebb talán mégis az volt, hogy a fő tervezés mellett arra is megbízást kaptunk, hogy gondolkodjunk el azon: mi lenne, ha már 2020-at írnánk. Milyen módszerek és lehetőségek adódnak arra, hogy költséghatékony módon közel nulla energiás épületet hozzunk létre? Vagyis ne csupán a LEED legmagasabb követelményeit elégítsük ki, hanem az abszolút csúcstechnológiát vizsgáljuk – utóbbit elsősorban nem a gépészeti rendszerekre értem, hanem az épület szinergikus működésére.

– Mire jutottak? Mi lesz 2020-ban?

– Ebből a vizsgálatból nagyon érdekes dolgok derültek ki, melyek egy részét be is építettük a folyamatban lévő tervekbe. Például az, hogy mi az ideális hőszigetelési vastagság egy irodaházon, és tényleg megéri-e jelentősen szigorítani a jelenlegi előírásokon, vagy milyen potenciál van Budapesten a természetes szellőzésben, ezzel mennyi energiát lehet spórolni, és ezt hogyan lehet műszakilag jól megoldani. Ennek a tanulmánynak a részletei azóta nemzetközi porondon a Skanska berkeiben is bemutatásra kerültek.

A cikk az Iroda Évkönyv 6. évfolyamának 20. oldalán található. Amennyiben szívesen olvasná évkönyvünk további cikkeit, tekintse meg az online változatot

+++

Az iroda.hu-csoport internetes felületein megjelenő saját cikkek másolásához, utánközléséhez a kiadó engedélye szükséges. A kiadó kizárólag a lead átvételéhez járul hozzá, mely után a cikk linkjét kérjük elhelyezni!

 

Média forrás: Iroda Évkönyv 6.
A weboldal 320px-es felbontás alá nincsen optimalizálva.

Kérjük tekintse meg nagyobb felbontású eszközről oldalunkat!

Hogyan fogunk élni 2020-ban? A fenntartható tervezés kérdései

Beszélgetés Reith András építésszel. Reith András a Mérték Építészeti Stúdió és az ABUD tanácsadó cég társtulajdonosa, valamint a Magyar Környezettudatos Építés Egyesület elnöke a fenntartható fejlődés egyik hazai élharcosa. Számos környezettudatos építészeti konferencia szervezője, Budapest Új Városfejlesztési Koncepciójának megalkotásában is tevékeny részt vállal. A Skanska egyik új irodaprojektjét, a Nordic Light irodaházat cégtársával Paulinyi Gergely DLA-val és csapatukkal tervezte, amely akár a környezettudatos ingatlanfejlesztés modelljévé is válhat.

– A fenntarthatóság milyen szempontokat követel meg egy kereskedelmi ingatlanfejlesztéstől, amely egyébként egy nem zöld projekt esetén nem merül fel?

– Ma már minden igazán környezettudatos projekt – függetlenül attól, hogy kereskedelmi projektről beszélünk vagy sem –  IDP (Integrated Design Process) módszerrel készül. Ennek lényege, hogy nem hagyományos lineáris tervezési folyamatokat követünk, hanem egy külön erre kifejlesztett módszertan szerint vezetünk végig egy munkát. Ez persze különleges felkészültséget igényel. Ilyen munkamódszer például a ClimaDesign®, amit mi az irodánkban alkalmazunk. A cél, hogy optimalizált rendszerek és munkafolyamatok jöjjenek létre az első fejlesztési gondolat megszületésétől az üzemeltetésen át a használatig. Ez persze most nagyon jól hangzik, de a valóságban egy bonyolult és komoly képzettséget igénylő folyamat.

– De vajon ebben a rossz finanszírozási környezetben nem számít-e luxusnak efféle módszerekkel tervezni?

– Sokan azt hiszik, hogy környezettudatos beruházásokat létrehozni óriási többletköltséggel járnak. Ahol ez a helyzet, ott komoly gondok vannak a tervezéssel, szervezéssel, építéssel. Az általunk ilyen módszerekkel tervezett új épületekben például a gépészeti beruházási költségek jellemezően alacsonyabbak, mint egy hagyományos új építés esetén. Az IDP módszerrel készülő beruházásoknál a helyszín, a funkció, a beruházói igények, az üzemeltetési szempontok stb. sokkal részletesebben tanulmányozásra kerülnek, és ami a legfontosabb, már a munka elején széles körű diszkusszió során állapítjuk meg a prioritásokat.

– Mindezek a különbségek a munka szervezésében is tetten érhetőek?

– A fő különbségek egy hagyományos tervezési folyamathoz képest: a megrendelő sokkal aktívabb bevonása és részvétele, a társtervezői szakágak (villamos, gépész stb.) korai fázisban történő bevonása, egy energetikai és környezettudatossági szakember (ClimaDesigner) bevonása a kezdetektől (aki nem gépész tervezőt jelent!), erős költségkontroll a kezdetektől, valamint állandó visszacsatolás. Ez az oka annak, hogy költségoptimalizált megoldásokat tudunk létrehozni, olyan épületeket, melyek a funkcióhoz illeszkedve találják meg a helyüket és szerepüket egy városban vagy más épített struktúrában, kihasználva annak előnyeit és minimalizálva a hátrányos adottságok befolyását.

– Budapesten hogyan érvényesülhet a fenntarthatóság, egyáltalán adottak-e a jogi, a gazdasági vagy éppen a szemléletbeli, kulturális feltételek? Illetve mely tényezőket kellene megváltoztatni?

– Budapest Új Városfejlesztési Koncepcióján egy fantasztikus csapattal már közel másfél éve dolgozunk. Albrecht Ute, Liszkay Krisztina, Nagy Béla, Varga-Ötvös Béla, Rédei Mária DSc, Dr Csizmady Adrienn, Maczák Johanna, Schuchmann Péter, az egészet elindító Kerekes György és most már Finta Sándor is, hogy csak pár nevet említsek. Az elmúlt évtizedekben óriási problémagócok alakultak ki a fővárosban: közlekedés, „túl” közművesítés, zöldfelületi helyzet, demográfia, egészségügyi ellátó rendszer stb. A fejlesztések többsége ad-hoc egyéni vagy más érdekeket szolgáló részmegoldások voltak – vagy még azok sem. A város történetében talán először egy olyan integrált tervezési folyamat indult el – a Budapest Főváros Városépítési Tervező Kft.  és személyesen Albrecht Ute koordinációjával –, aminek eredményeként ma sokkal többet tudunk a Főváros múltjáról és jelenéről, így jóval könnyebb a jövő tervezése. A fenntarthatósági szempontok közül is természetesen érdemes priorizálni. Erre a tervező csapat azonban csak javaslatot tehet, ennek elfogadása, új szempontok bevezetése a döntéshozók feladata. Közhelyeket mondok, ha a város széttagoltságáról (kerületek – főváros) vagy éppen a négyéves ciklusok hatásáról beszélek, mint „járulékos” szempontok. Mi négy év egy város életében?

– De mégis mire kellene fókuszálni Budapesten a környezettudatos építész szempontjából?

– Sok olyan kérdéssel kell a jövőben megküzdenie a jogalkotóknak, amelyek a megváltozott igényekkel, szükségletekkel függnek össze. Ilyenek például a megújuló energiaforrások felhasználása: egyénileg újra kell gondolni a szabályozási tervek nagy részét, hiszen ki mondhatja azt ki, hogy ezen vagy azon a telken a szomszéd beépítési lehetőségei miatt valaki nem használhat napaelemet vagy napkollektort. Persze ez közösségi szinten is komoly kérdéseket vett fel, és a „smart-city” fejlesztési irányának is meg kell teremteni a jogi, szabályozási hátterét. Nem kell nagyon bonyolult dolgokra gondolni: itt van a Duna kérdése, nem csupán közlekedési, hanem mint energiaforrás is óriási potenciál, pontosabban lenne, ha már lenne megfelelően átgondolt és konzekvens szabályozás. Nem gondolom, hogy az a jó eljárás, hogy az használhatja, akinek van rá megfelelő lobbyja, a többiek meg csak nézzék, hogyan folyik el az orruk előtt óránként nyolcmillió köbméter víz.

– De vajon a befektetők akarnak-e nálunk is zöld épületeket tervezni vagy inkább a gyors megtérülés jegyében az ingatlanfejlesztések jelentős részét jellemző igénytelen épülettípus a favorit?

– Természetesen szükség van szemléletváltásra is, elsősorban, hogy a büntető, szankcionáló rendszerek helyett a jutalmazó, motiváló rendszerek kerüljenek előtérbe. Évekkel ezelőtt javasoltuk, hogy dolgozzanak ki kedvezményeket a szabályozásokban arra, ha egy beruházó a meglévő energetikai rendeletnél szigorúbb elvárásoknak felelteti meg az épületét, vagy esetleg egy zöld minősítő rendszer felső kategóriáját teljesíti, ne adja az ég, közberuházásoknál ez akár legyen kötelező. A válasz mindig az volt, hogy ez túl drágává teszi a beruházást, és elszaladnak a befektetők. Azóta persze már mindenki tudja, hogy a tőke nem emiatt szalad el, aki viszont maradt, az mind a piaci átlagnál magasabb szintet céloz meg. Függetlenül attól, hogy lakóépületről, kereskedelemről vagy irodaházakról van szó. Sajnos a közbeszerzések terén még nem látni ilyen drasztikus változást. Ez azért is meglepő, hiszen az előnyök itt jelentkeznek a legkoncentráltabban. Ennek fő okai: a) jellemzően az állami, önkormányzati építtetőnek, beruházónak kell a későbbi, jóval alacsonyabb üzemeltetést is fizetni; b) a környezettudatos épületekre jellemző alacsonyabb dolgozói, használói, megbetegedési rátából adódó előnyök is a beruházónál és a költségvetési szerveknél jelentkeznek; c) egy későbbi ingatlanértékesítés esetén ma már értékcsökkenést jelent hazánkban is, ha nem „zöld” egy ingatlan, vagyis az is a központi büdzsé vesztesége, ha ezt az előnyt kihagyjuk; d) ezeknek az épületeknek jellemzően kedvezőbb az amortizációja is; valamint e) egy átfogó „életciklus-alapú” szemléletű tervezés esetén az épület jövőbeni átalakítása vagy bontása során jóval kisebb káros környezeti hatások lépnek fel. Ezek mind össztársadalmi érdekeket szolgáló szempontok, amelyek nem csupán hosszú, de rövid távon is megtérülnek, és nem utolsó sorban a mi adó- és járulékterheinket csökkentenék.

– Ön nem csak egyesületvezetőként, hanem a gyakorlatban is megvalósítja építészeti filozófiáját. A Mérték Építészeti Stúdió társtulajdonosaként a Skanska Nordic Light irodaház tervezésében vállalt vezető szerepet Paulinyi Gergely oldalán. Hogyan érvényesül itt a fenntarthatóság és ez milyen lényeges pontokban különbözik egy átlagos kereskedelmi ingatlan-fejlesztéstől?

– Az IDP sajátosságairól már beszéltem, ezzel talán a leglényegesebb pontokat el is mondtam. A Skanska azonban egy különleges megbízó. Egyrészt óriási segítség volt, hogy náluk a fejlesztőkkel együtt dolgozik a műszaki, a marketing és az üzemeltetési részleg is. Ezért folyamatos visszacsatolás volt számunkra a döntési folyamatokban, ami nagyban könnyítette a tervezést. A legérdekesebb talán mégis az volt, hogy a fő tervezés mellett arra is megbízást kaptunk, hogy gondolkodjunk el azon: mi lenne, ha már 2020-at írnánk. Milyen módszerek és lehetőségek adódnak arra, hogy költséghatékony módon közel nulla energiás épületet hozzunk létre? Vagyis ne csupán a LEED legmagasabb követelményeit elégítsük ki, hanem az abszolút csúcstechnológiát vizsgáljuk – utóbbit elsősorban nem a gépészeti rendszerekre értem, hanem az épület szinergikus működésére.

– Mire jutottak? Mi lesz 2020-ban?

– Ebből a vizsgálatból nagyon érdekes dolgok derültek ki, melyek egy részét be is építettük a folyamatban lévő tervekbe. Például az, hogy mi az ideális hőszigetelési vastagság egy irodaházon, és tényleg megéri-e jelentősen szigorítani a jelenlegi előírásokon, vagy milyen potenciál van Budapesten a természetes szellőzésben, ezzel mennyi energiát lehet spórolni, és ezt hogyan lehet műszakilag jól megoldani. Ennek a tanulmánynak a részletei azóta nemzetközi porondon a Skanska berkeiben is bemutatásra kerültek.

A cikk az Iroda Évkönyv 6. évfolyamának 20. oldalán található. Amennyiben szívesen olvasná évkönyvünk további cikkeit, tekintse meg az online változatot

+++

Az iroda.hu-csoport internetes felületein megjelenő saját cikkek másolásához, utánközléséhez a kiadó engedélye szükséges. A kiadó kizárólag a lead átvételéhez járul hozzá, mely után a cikk linkjét kérjük elhelyezni!

 

Média forrás: Iroda Évkönyv 6.

Tetszett a cikk? Itt megoszthatja!

Hozzászólások: 0 db

A hosszászólások moderálás után jelennek meg, melynek célja a trágár stílusú, más felhasználókat vallási, etnikai, világnézeti, vagy egyéb szempontból sértő, valamint politikai témájú hozzászólások kiszűrése.

Még nem érkezett hozzászólás. Legyen Ön az első!

Szóljon hozzá a cikkhez! (kattintásra kinyílik)
iroda.hu V. Díjátadó Gála Irodablog.hu - Munka. Stílus. Design. theBAR by iroda.hu Ingatlan évkönyv 2014-2015

PARTNEREINK

MBSZ IMEDIA - Médiafigyelő Médiafigyelés MTI Brand Trend HuGBC