X

Hírfigyelő feliratkozás

Érdekli az ingatlanpiac? Iratkozzon fel napi hírfigyelőnkre, hogy első kézből értesülhessen a legfontosabb hírekről, eseményekről.

Aki lemarad, az kimarad!

Napi hírfigyelő feliratkozás

Érdekli az ingatlanpiac? Iratkozzon fel naponta megjelenő hírlevelünkre, hogy első kézből értesüljön a piac híreiről, eseményeiről. Kérjük töltsön ki minden mezőt a sikeres feliratkozáshoz.

 

Ön szerint másnak is érdekes lehet ez a cikk?

Töltse ki az űrlapot, és küldje el e-mailben!

Véleményed szerint másnak is érdekes lehet a rendezvény?

Töltsd ki az itt található űrlapot, hogy elküldhesd emailben!

Regisztráció az Arcképcsarnokba

Szerepelni szeretne az ingatlanpiaci Arcképcsarnokban? Küldje el regisztrációs kérelmét az alábbi adatlap kitöltésével. A *-gal jelölt mezők kitöltése kötelező!

Adatmódosítás

Szeretné az itt található adatokat módosítani? Kérjük írjon üzenetet munkatársunknak, aki elvégzi a kért módosításokat.

Kapcsolatfelvétel

Vegye fel a kapcsolatot vele:

Ennek elfogadása azt jelenti, hogy hozzájárulásodat adod ahhoz, hogy naponta hírlevelet küldjünk neked a legfontosabb ingatlanpiaci hírekről, e célból hozzájárulsz az ehhez szükséges személyes adataid kezeléséhez. Adatait a hozzájárulásod alapján a hírlevelek küldése céljából kezeljük. Az adatkezelés jogalapja a hozzájárulásod megadása. Az adataid törlési határideje: a leiratkozásoddal egyidőben.


Az adatkezelő és elérhetőségei:
ingatlan.com Zrt.
1016 Budapest, Mészáros utca 58. A. ép.,
Adatvédelmi tisztviselő elérhetősége:
Nádai Gábor
+36 1 237 2060 (munkanapokon 10.00-17.00),
segitunk@ingatlan.com


Az EU Általános Adatvédelmi Rendelete alapján hozzáférést kérhetsz személyes adataidhoz, kérheted azok helyesbítését, törlését, vagy az adatkezelés korlátozását, illetve automatizált adatkezelés esetén kérheted hogy az általad rendelkezésre bocsátott adatokat az ingatlan.com Zrt. tagolt, széles körben használt, géppel olvasható formátumban számodra átadja. A személyes adatkezelésre vonatkozó hozzájárulásodat bármikor visszavonhatod; ez nem érinti a visszavont hozzájárulás előtt végzett adatkezelés jogszerűségét. Az adatokhoz bizonyos esetben további cégek is hozzáférhetnek, erről pontos tájékoztatást Adatvédelmi Szabályzatunkban találsz. Vizsgálatot kezdeményezhetsz a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál arra hivatkozással, hogy személyes adatok kezelésével kapcsolatban jogsérelem következett be, vagy annak közvetlen veszélye fennáll.
A NAIH elérhetősége: www.naih.hu.

Így harcolnak a magánszállások a hotelekkel a vendégekért

2019. Január 18. Urbanisztika
A Közgazdasági Szemlében 2018 tavaszán jelent meg egy tanulmány az Airbnb magyarországi hatásairól. Most az eredményeket foglaljuk össze, hiszen azok a mai napig meghatározók, miközben az adózási feltételek azóta módosultak.

Jancsik András–Michalkó Gábor–Csernyik Márta Megosztás megosztottság nélkül – az Airbnb és a budapesti szálláshelypiac átalakulása címmel tette közzé tanulmányát, amelyben az Airbnb hazai 2014-2017 közötti működését vették górcső alá a szállásmegosztó honlapján található adatok alapján.

Az Airbnb az ún. megosztáson alapuló gazdaság (sharing economy) egyik jellegzetes és a világon egyre nagyobb teret nyerő típusa. Azonban sok érintett számára hátrányos helyzetet teremt, több társadalmi rétegben ellenérzéseket szül, ezért egyesek a megosztásgazdaság további szabályozását tartják fontosnak, míg mások az innováció és a szabad verseny elleni cselekedetnek vélik a beavatkozást.

A szerzők szerint a rövid távú lakáskiadás terén négy olyan témakör van, amelyek kapcsán a szabályozás továbbfejlesztésének igénye felmerül: a versenyfeltételek egyenlőtlensége, a külső gazdasági hatások, a fogyasztóvédelem és az adózás kérdése. Az internet miatt egyre több magánszemély tud megjelenni a piacon nagyobb anyagi ráfordítás nélkül, ez pedig versenyelőny lehet a szállodákkal szemben, ahol szigorúbbak a feltételek. Ráadásul a helyi lakosok életkörülményei megváltoznak, sok az ismeretlen stb., miközben a lakhatási költségek is emelkednek.

A fogyasztóvédelmi kérdések úgy merülnek fel, hogy a magán szállásadók jelentős része nem profik, ezért sok esetben nem rendelkeznek megfelelő szakmai ismeretekkel a vendéglátás területén, ráadásul rövid távon gondolkodnak. Az ellenérvek között szerepel, hogy az Airbnb-nek elemi érdeke a kóklerek kiszűrése, hiszen a károk minden szereplőt negatívan érintik.

Az adózás során felmerül, hogy a lakáskiadók egy része adóoptimalizálást folytat, vagyis jelentős a fekete- és szürkegazdaság szerepe ebben a tevékenységben. A másik oldal azonban azt mondja, hogy az adórendszereket felkészületlenül érte a megosztásgazdaság térhódítása. (Az adózás ügyében több szabályozás is történt az utóbbi időkben.)

20 ezer ingatlan, 10 ezer tulajdonos

A kutatók csaknem 20 ezer ingatlan és több mint 10 ezer tulajdonos adatait gyűjtötték össze, illetve interjúkat is készítettek. 2014-2017 között míg a szállodák kapacitása lényegében stagnált, addig az Airbnb kínálata felpörgött, és 2017 nyarára már szinte elérte a hotelek nyújtotta kapacitás nagyságrendjét. Az ingatlanok 90%-a klasszikus magánszállás legfeljebb hat férőhellyel. Ugyanezen idő alatt míg a szállodákban eltöltött éjszakák száma kis mértékben nőtt, addig a magánszállásokon ugyanez az adat jelentős növekedést mutatott.

A havi kapacitáskihasználtság mindkét szállástípusnál hasonlóan követi a szezonalitást, ellenben a magánszálláshelyek átlagos kihasználtsága mintegy 15–25 százalékpontos lemaradást mutat a szállodákéhoz képest. Az ötcsillagos hotelek kivételével minden szálláshelytípus teljesítménye nagyobb mértékben javult, mint a magánszállásoké.

A keresletingadozás a szálláshely férőhelyeinek számával párhuzamosan növekszik: a legnagyobb ingatlanokban egyes hónapokban a hétvégi foglaltság megközelíti a hét közbeni kétszeresét. Ugyanakkor a kisebb lakásokban a heti kereslet alig ingadozik. Nemzetközi iparági elemzések azt mutatják, hogy a csekély ingadozás inkább az üzleti turizmusban is jelen levő szállodákra, míg a nagyobb kilengés (hétvégi csúcsokkal) jobbára a szabadidős turistákat kiszolgáló szálláshelyekre jellemző.

A vendégéjszakák számában mért piaci részesedés alakulása egyértelműen jelzi az Airbnb térhódítását Budapesten. A szállodák mutatója negatív tendenciájú, a panziók részesedése lényegében stagnál, míg a közösségi szálláshelyek enyhe növekedést mutatnak.

Míg eredetileg az Airbnb-zés célja az volt, hogy a felesleges magánlakás kapacitást kihasználja, ma már az összes ingatlan több mint fele van olyan üzemeltetők kezelésében, akikhez kettő vagy annál több lakás tartozik, vagyis professzionális szolgáltatók. Az erőteljes koncentrációt mutatja az is, hogy az összes jövedelem mintegy 44 százalékát az üzemeltetők egytizede realizálja. Az online piacon lakást kínálók egy jelentős része azonban nem sok vizet zavar, ennek is köszönhető, hogy a vizsgált hároméves időszakban a rendszerben publikált 19,5 ezer lakásból közel 9,9 ezret visszavontak a piacról (ez 41,1 ezer férőhelyet jelent).

Mi a siker titka?

A kutatók számos következtetést vontak le az adatok összesítése után. A kereslet dinamikus bővülése a vizsgált időszakban Budapesten nagyobbrészt a magánszálláshelyeken realizálódott. E szállástípus kimagasló sikerességének több összetevője van.  Dominánssá vált az online értékesítés a szálláshelyek piacán.  Elterjedt a közösségi hálózatok használata, így a mai utazók számára már többnyire természetes, hogy más vendégek véleményére és értékítéletére alapozzanak döntéseik során.

 Az Airbnb újszerű élménykínálattal jelentkezett: mind a lakások változatossága (típus, fekvés, dizájn tekintetében), mind a vendéglátókkal (helyi lakosokkal) való személyes kapcsolat lehetősége vonzó lehetett a személytelen hotelekre ráunt utazók számára.  A személyes kapcsolat az egyik legfontosabb tényező az Airbnb sikerében.

Budapesten igen jelentős volt a magánszállásként hasznosítható lakások száma. Ehhez egyaránt hozzájárultak a devizahitelek törlesztéséből adódó nehézségek, az életmódbeli változások (az elöregedő lakásállomány minőségi jellemzői és a mai elvárások közötti rés növekedése), valamint a természetes demográfiai folyamatok.

 A hazai szabályozás nemzetközi összehasonlításban kifejezetten kedvező a magánszállások szempontjából. Valamint a pénzügyi válság utáni években megélénkülő turisztikai keresletre a budapesti szállodaipar csak viszonylag szerény mértékű kapacitásbővítéssel reagált (a KSH adatai szerint 2010 és 2017 között 10 százalékos mértékben nőtt a szobák száma a szállodákban).

Jó hír a szállodaipar számára, hogy a szerzők szerint, ha elfogadjuk, hogy a két részpiac között nagy az átjárhatóság (azaz a kétféle termék helyettesíthető), akkor a magánszállásokon megjelenő forgalom akár egyfajta előre jelzett keresletnek is tekinthető a szállodai beruházók számára. Ezt az összefüggést ugyan egzakt módon nem lehet bizonyítani, de a szezonalitási mintázatokból arra lehet következtetni, hogy a szállodai és magánszállás vendégek utazási szokásai nagyon hasonlítanak egymáshoz.

Fotó: mirtmirt / shutterstock.com és  elRoce / shutterstock.com

Média forrás: realista.hu
A weboldal 320px-es felbontás alá nincsen optimalizálva.

Kérjük tekintse meg nagyobb felbontású eszközről oldalunkat!

Így harcolnak a magánszállások a hotelekkel a vendégekért

A Közgazdasági Szemlében 2018 tavaszán jelent meg egy tanulmány az Airbnb magyarországi hatásairól. Most az eredményeket foglaljuk össze, hiszen azok a mai napig meghatározók, miközben az adózási feltételek azóta módosultak.

Jancsik András–Michalkó Gábor–Csernyik Márta Megosztás megosztottság nélkül – az Airbnb és a budapesti szálláshelypiac átalakulása címmel tette közzé tanulmányát, amelyben az Airbnb hazai 2014-2017 közötti működését vették górcső alá a szállásmegosztó honlapján található adatok alapján.

Az Airbnb az ún. megosztáson alapuló gazdaság (sharing economy) egyik jellegzetes és a világon egyre nagyobb teret nyerő típusa. Azonban sok érintett számára hátrányos helyzetet teremt, több társadalmi rétegben ellenérzéseket szül, ezért egyesek a megosztásgazdaság további szabályozását tartják fontosnak, míg mások az innováció és a szabad verseny elleni cselekedetnek vélik a beavatkozást.

A szerzők szerint a rövid távú lakáskiadás terén négy olyan témakör van, amelyek kapcsán a szabályozás továbbfejlesztésének igénye felmerül: a versenyfeltételek egyenlőtlensége, a külső gazdasági hatások, a fogyasztóvédelem és az adózás kérdése. Az internet miatt egyre több magánszemély tud megjelenni a piacon nagyobb anyagi ráfordítás nélkül, ez pedig versenyelőny lehet a szállodákkal szemben, ahol szigorúbbak a feltételek. Ráadásul a helyi lakosok életkörülményei megváltoznak, sok az ismeretlen stb., miközben a lakhatási költségek is emelkednek.

A fogyasztóvédelmi kérdések úgy merülnek fel, hogy a magán szállásadók jelentős része nem profik, ezért sok esetben nem rendelkeznek megfelelő szakmai ismeretekkel a vendéglátás területén, ráadásul rövid távon gondolkodnak. Az ellenérvek között szerepel, hogy az Airbnb-nek elemi érdeke a kóklerek kiszűrése, hiszen a károk minden szereplőt negatívan érintik.

Az adózás során felmerül, hogy a lakáskiadók egy része adóoptimalizálást folytat, vagyis jelentős a fekete- és szürkegazdaság szerepe ebben a tevékenységben. A másik oldal azonban azt mondja, hogy az adórendszereket felkészületlenül érte a megosztásgazdaság térhódítása. (Az adózás ügyében több szabályozás is történt az utóbbi időkben.)

20 ezer ingatlan, 10 ezer tulajdonos

A kutatók csaknem 20 ezer ingatlan és több mint 10 ezer tulajdonos adatait gyűjtötték össze, illetve interjúkat is készítettek. 2014-2017 között míg a szállodák kapacitása lényegében stagnált, addig az Airbnb kínálata felpörgött, és 2017 nyarára már szinte elérte a hotelek nyújtotta kapacitás nagyságrendjét. Az ingatlanok 90%-a klasszikus magánszállás legfeljebb hat férőhellyel. Ugyanezen idő alatt míg a szállodákban eltöltött éjszakák száma kis mértékben nőtt, addig a magánszállásokon ugyanez az adat jelentős növekedést mutatott.

A havi kapacitáskihasználtság mindkét szállástípusnál hasonlóan követi a szezonalitást, ellenben a magánszálláshelyek átlagos kihasználtsága mintegy 15–25 százalékpontos lemaradást mutat a szállodákéhoz képest. Az ötcsillagos hotelek kivételével minden szálláshelytípus teljesítménye nagyobb mértékben javult, mint a magánszállásoké.

A keresletingadozás a szálláshely férőhelyeinek számával párhuzamosan növekszik: a legnagyobb ingatlanokban egyes hónapokban a hétvégi foglaltság megközelíti a hét közbeni kétszeresét. Ugyanakkor a kisebb lakásokban a heti kereslet alig ingadozik. Nemzetközi iparági elemzések azt mutatják, hogy a csekély ingadozás inkább az üzleti turizmusban is jelen levő szállodákra, míg a nagyobb kilengés (hétvégi csúcsokkal) jobbára a szabadidős turistákat kiszolgáló szálláshelyekre jellemző.

A vendégéjszakák számában mért piaci részesedés alakulása egyértelműen jelzi az Airbnb térhódítását Budapesten. A szállodák mutatója negatív tendenciájú, a panziók részesedése lényegében stagnál, míg a közösségi szálláshelyek enyhe növekedést mutatnak.

Míg eredetileg az Airbnb-zés célja az volt, hogy a felesleges magánlakás kapacitást kihasználja, ma már az összes ingatlan több mint fele van olyan üzemeltetők kezelésében, akikhez kettő vagy annál több lakás tartozik, vagyis professzionális szolgáltatók. Az erőteljes koncentrációt mutatja az is, hogy az összes jövedelem mintegy 44 százalékát az üzemeltetők egytizede realizálja. Az online piacon lakást kínálók egy jelentős része azonban nem sok vizet zavar, ennek is köszönhető, hogy a vizsgált hároméves időszakban a rendszerben publikált 19,5 ezer lakásból közel 9,9 ezret visszavontak a piacról (ez 41,1 ezer férőhelyet jelent).

Mi a siker titka?

A kutatók számos következtetést vontak le az adatok összesítése után. A kereslet dinamikus bővülése a vizsgált időszakban Budapesten nagyobbrészt a magánszálláshelyeken realizálódott. E szállástípus kimagasló sikerességének több összetevője van.  Dominánssá vált az online értékesítés a szálláshelyek piacán.  Elterjedt a közösségi hálózatok használata, így a mai utazók számára már többnyire természetes, hogy más vendégek véleményére és értékítéletére alapozzanak döntéseik során.

 Az Airbnb újszerű élménykínálattal jelentkezett: mind a lakások változatossága (típus, fekvés, dizájn tekintetében), mind a vendéglátókkal (helyi lakosokkal) való személyes kapcsolat lehetősége vonzó lehetett a személytelen hotelekre ráunt utazók számára.  A személyes kapcsolat az egyik legfontosabb tényező az Airbnb sikerében.

Budapesten igen jelentős volt a magánszállásként hasznosítható lakások száma. Ehhez egyaránt hozzájárultak a devizahitelek törlesztéséből adódó nehézségek, az életmódbeli változások (az elöregedő lakásállomány minőségi jellemzői és a mai elvárások közötti rés növekedése), valamint a természetes demográfiai folyamatok.

 A hazai szabályozás nemzetközi összehasonlításban kifejezetten kedvező a magánszállások szempontjából. Valamint a pénzügyi válság utáni években megélénkülő turisztikai keresletre a budapesti szállodaipar csak viszonylag szerény mértékű kapacitásbővítéssel reagált (a KSH adatai szerint 2010 és 2017 között 10 százalékos mértékben nőtt a szobák száma a szállodákban).

Jó hír a szállodaipar számára, hogy a szerzők szerint, ha elfogadjuk, hogy a két részpiac között nagy az átjárhatóság (azaz a kétféle termék helyettesíthető), akkor a magánszállásokon megjelenő forgalom akár egyfajta előre jelzett keresletnek is tekinthető a szállodai beruházók számára. Ezt az összefüggést ugyan egzakt módon nem lehet bizonyítani, de a szezonalitási mintázatokból arra lehet következtetni, hogy a szállodai és magánszállás vendégek utazási szokásai nagyon hasonlítanak egymáshoz.

Fotó: mirtmirt / shutterstock.com és  elRoce / shutterstock.com

Média forrás: realista.hu

Tetszett a cikk? Itt megoszthatja!

iroda.hu V. Díjátadó Gála Irodablog.hu - Munka. Stílus. Design. theBAR by iroda.hu Ingatlan évkönyv 2014-2015

PARTNEREINK

MBSZ IMEDIA - Médiafigyelő Médiafigyelés MTI Brand Trend HuGBC