X

Hírfigyelő feliratkozás

Érdekli az ingatlanpiac? Iratkozzon fel napi hírfigyelőnkre, hogy első kézből értesülhessen a legfontosabb hírekről, eseményekről.

Aki lemarad, az kimarad!

Napi hírfigyelő feliratkozás

Érdekli az ingatlanpiac? Iratkozzon fel naponta megjelenő hírlevelünkre, hogy első kézből értesüljön a piac híreiről, eseményeiről. Kérjük töltsön ki minden mezőt a sikeres feliratkozáshoz.

 

Ön szerint másnak is érdekes lehet ez a cikk?

Töltse ki az űrlapot, és küldje el e-mailben!

Véleményed szerint másnak is érdekes lehet a rendezvény?

Töltsd ki az itt található űrlapot, hogy elküldhesd emailben!

Regisztráció az Arcképcsarnokba

Szerepelni szeretne az ingatlanpiaci Arcképcsarnokban? Küldje el regisztrációs kérelmét az alábbi adatlap kitöltésével. A *-gal jelölt mezők kitöltése kötelező!

Adatmódosítás

Szeretné az itt található adatokat módosítani? Kérjük írjon üzenetet munkatársunknak, aki elvégzi a kért módosításokat.

Kapcsolatfelvétel

Vegye fel a kapcsolatot vele:

Ennek elfogadása azt jelenti, hogy hozzájárulásodat adod ahhoz, hogy naponta hírlevelet küldjünk neked a legfontosabb ingatlanpiaci hírekről, e célból hozzájárulsz az ehhez szükséges személyes adataid kezeléséhez. Adatait a hozzájárulásod alapján a hírlevelek küldése céljából kezeljük. Az adatkezelés jogalapja a hozzájárulásod megadása. Az adataid törlési határideje: a leiratkozásoddal egyidőben.


Az adatkezelő és elérhetőségei:
ingatlan.com Zrt.
1016 Budapest, Mészáros utca 58. A. ép.,
Adatvédelmi tisztviselő elérhetősége:
Nádai Gábor
+36 1 237 2060 (munkanapokon 10.00-17.00),
segitunk@ingatlan.com


Az EU Általános Adatvédelmi Rendelete alapján hozzáférést kérhetsz személyes adataidhoz, kérheted azok helyesbítését, törlését, vagy az adatkezelés korlátozását, illetve automatizált adatkezelés esetén kérheted hogy az általad rendelkezésre bocsátott adatokat az ingatlan.com Zrt. tagolt, széles körben használt, géppel olvasható formátumban számodra átadja. A személyes adatkezelésre vonatkozó hozzájárulásodat bármikor visszavonhatod; ez nem érinti a visszavont hozzájárulás előtt végzett adatkezelés jogszerűségét. Az adatokhoz bizonyos esetben további cégek is hozzáférhetnek, erről pontos tájékoztatást Adatvédelmi Szabályzatunkban találsz. Vizsgálatot kezdeményezhetsz a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál arra hivatkozással, hogy személyes adatok kezelésével kapcsolatban jogsérelem következett be, vagy annak közvetlen veszélye fennáll.
A NAIH elérhetősége: www.naih.hu.

Ezek lesznek a világ legnagyobb megapoliszai

2018. Július 23. Urbanisztika
A népességrobbanás elsöpri majd Amerika, Európa és Kína metropoliszait, legalábbis eltörpülnek majd az új megapoliszok mellett, amelyek többsége Afrikában lesz, kisebb részben pedig Ázsiában. Az még rejtély, hogy a harmadik világ szegényeinek tízmilliói miből fognak megélni és hogyan.

Sok évezreden keresztül szinte elképzelhetetlen volt, hogy egy város több mint 1 millió lakossal rendelkezzen. Az áttörést a 19. század hozta meg, amikor már több nagyváros lélekszáma haladta meg ezt a bűvös határt. Ilyen városok London vagy éppen Peking, amelyek ma 10 milliós nagyságrendűek az agglomerációt is beleszámítva. Azonban ma már nem ők jelentik a jövőt, hanem olyan más régiós metropoliszok, ahol a népességrobbanás miatt elképesztő módon nőtt a populáció, és fog nőni a jövőben is.

Ma már az egy millió lakosú város szinte középszerűnek tűnik, Budapest a maga 1,8-2 millió lakosával egyáltalán nem számít különösebben jelentős népességközpontnak. Csak Kínában jelenleg több mint 100 város rendelkezik legalább egy milliós népességgel, ami nem is csoda, hiszen az ország összlakossága eléri az 1,3 milliárd főt. Kínában a hagyományos metropoliszok mellett, mint Peking, Sanghaj vagy éppen Hongkong, szinte gomba módra nőnek ki a földből a legalább ötmilliós nagyvárosok, összefüggő agglomerációk születnek, így új településszerkezetek jönnek létre.

Ezek a villámgyorsan növekvő lakóövezetek már nem a hagyományosan nagyvárosnak tekintett települések, hanem olyan megapoliszok, ahol egészen más a lépték, mások a problémák, és más megoldások léteznek. Sok esetben az új poliszok már-már a működőképességük határára kerülnek, elég ha csak Mexikóvárost vagy éppen Sao Paolót említjük, ahol a társadalmi egyenlőtlenségek és az anyagi javak különbözősége miatt koherens helyi társadalom és közösség nem is jöhet létre.

De ennél is nagyobb kihívást jelent a gigantikus urbanizáció a népességrobbanás által érintett országokban, ahol ráadásul jelentős részben harmadik világbeli állapotok uralkodnak. Eközben a fejlett nyugati államok demográfiai válsággal küzdenek, nem csak az európai eredetű népesség csökken, hanem az ázsiai gazdasági nagyhatalmak lakossága sem növekszik, itt említhetjük meg Japánt vagy Dél-Koreát. Kínában az állami egykézés miatt hosszú távon szintén negatív trendek fognak uralkodni.

A Global Cities Institute (Globális Városok Intézet) kutatói a jelenlegi tendenciákból és különböző tényezőkből kiindulva összeállították, hogy az elkövetkezendő évtizedekben  mely települések lesznek a legnépesebbek a Földön. Az előrejelzések pedig a korábban említett trendeket követik, hiszen a szegényebb államokban fejlődnek ki majd az új megapoliszok. 2100-ban a nigériai Lagos lesz a legnagyobb 88 millió fővel, második a kongói Kinshasa 83 millióval, harmadik a tanzániai Dar Es Salaam 74 millió fővel. De India sem lassít, hiszen a negyedik Mumbai 67 millió főt számolhat 2100-ban. A tízedik az afgán Kabul lehet 50 millióval, ahol immár vagy ötven éve polgárháború zajlik, és milliók menekültek el vagy haltak meg.

Az első húszban majdnem minden város afrikai vagy ázsiai, szám szerint a fekete kontinens 13 megapoliszt fog adni a világnak a századforduló táján, miközben Amerika, Kína és Európa nem szerepel a listán. A számításokból az is jól látszik, hogy korunk legnagyobb városai nemsokára a „fasorban” sem lesznek. Afrikában a Száhel övezetben már ma is több tízmillió ember éhezik, köszönhetően a rossz mezőgazdasági technológiáknak és a Szaharának, mindemellett törzsi és vallási ellentétek, valamint a nagyfokú állami korrupció ássa alá az államok stabilitását. Arról nem is beszélve, hogy a gyarmattartó európai nagyhatalmak anno nem etnikai határok mentén húzták meg a határokat, hanem ahogy a kialkudott érdekeit ezt megkívánták. Persze nehéz is lenne etnikai határokat megrajzolni olyan államokban, ahol 50-100 törzs lakik.

Összességében tehát számos óriástelepülés jön létre, de arról még fogalmunk sincs, hogy ezekben a megapoliszokban hogyan lehet majd élni.

Média forrás: realista.hu
A weboldal 320px-es felbontás alá nincsen optimalizálva.

Kérjük tekintse meg nagyobb felbontású eszközről oldalunkat!

Ezek lesznek a világ legnagyobb megapoliszai

A népességrobbanás elsöpri majd Amerika, Európa és Kína metropoliszait, legalábbis eltörpülnek majd az új megapoliszok mellett, amelyek többsége Afrikában lesz, kisebb részben pedig Ázsiában. Az még rejtély, hogy a harmadik világ szegényeinek tízmilliói miből fognak megélni és hogyan.

Sok évezreden keresztül szinte elképzelhetetlen volt, hogy egy város több mint 1 millió lakossal rendelkezzen. Az áttörést a 19. század hozta meg, amikor már több nagyváros lélekszáma haladta meg ezt a bűvös határt. Ilyen városok London vagy éppen Peking, amelyek ma 10 milliós nagyságrendűek az agglomerációt is beleszámítva. Azonban ma már nem ők jelentik a jövőt, hanem olyan más régiós metropoliszok, ahol a népességrobbanás miatt elképesztő módon nőtt a populáció, és fog nőni a jövőben is.

Ma már az egy millió lakosú város szinte középszerűnek tűnik, Budapest a maga 1,8-2 millió lakosával egyáltalán nem számít különösebben jelentős népességközpontnak. Csak Kínában jelenleg több mint 100 város rendelkezik legalább egy milliós népességgel, ami nem is csoda, hiszen az ország összlakossága eléri az 1,3 milliárd főt. Kínában a hagyományos metropoliszok mellett, mint Peking, Sanghaj vagy éppen Hongkong, szinte gomba módra nőnek ki a földből a legalább ötmilliós nagyvárosok, összefüggő agglomerációk születnek, így új településszerkezetek jönnek létre.

Ezek a villámgyorsan növekvő lakóövezetek már nem a hagyományosan nagyvárosnak tekintett települések, hanem olyan megapoliszok, ahol egészen más a lépték, mások a problémák, és más megoldások léteznek. Sok esetben az új poliszok már-már a működőképességük határára kerülnek, elég ha csak Mexikóvárost vagy éppen Sao Paolót említjük, ahol a társadalmi egyenlőtlenségek és az anyagi javak különbözősége miatt koherens helyi társadalom és közösség nem is jöhet létre.

De ennél is nagyobb kihívást jelent a gigantikus urbanizáció a népességrobbanás által érintett országokban, ahol ráadásul jelentős részben harmadik világbeli állapotok uralkodnak. Eközben a fejlett nyugati államok demográfiai válsággal küzdenek, nem csak az európai eredetű népesség csökken, hanem az ázsiai gazdasági nagyhatalmak lakossága sem növekszik, itt említhetjük meg Japánt vagy Dél-Koreát. Kínában az állami egykézés miatt hosszú távon szintén negatív trendek fognak uralkodni.

A Global Cities Institute (Globális Városok Intézet) kutatói a jelenlegi tendenciákból és különböző tényezőkből kiindulva összeállították, hogy az elkövetkezendő évtizedekben  mely települések lesznek a legnépesebbek a Földön. Az előrejelzések pedig a korábban említett trendeket követik, hiszen a szegényebb államokban fejlődnek ki majd az új megapoliszok. 2100-ban a nigériai Lagos lesz a legnagyobb 88 millió fővel, második a kongói Kinshasa 83 millióval, harmadik a tanzániai Dar Es Salaam 74 millió fővel. De India sem lassít, hiszen a negyedik Mumbai 67 millió főt számolhat 2100-ban. A tízedik az afgán Kabul lehet 50 millióval, ahol immár vagy ötven éve polgárháború zajlik, és milliók menekültek el vagy haltak meg.

Az első húszban majdnem minden város afrikai vagy ázsiai, szám szerint a fekete kontinens 13 megapoliszt fog adni a világnak a századforduló táján, miközben Amerika, Kína és Európa nem szerepel a listán. A számításokból az is jól látszik, hogy korunk legnagyobb városai nemsokára a „fasorban” sem lesznek. Afrikában a Száhel övezetben már ma is több tízmillió ember éhezik, köszönhetően a rossz mezőgazdasági technológiáknak és a Szaharának, mindemellett törzsi és vallási ellentétek, valamint a nagyfokú állami korrupció ássa alá az államok stabilitását. Arról nem is beszélve, hogy a gyarmattartó európai nagyhatalmak anno nem etnikai határok mentén húzták meg a határokat, hanem ahogy a kialkudott érdekeit ezt megkívánták. Persze nehéz is lenne etnikai határokat megrajzolni olyan államokban, ahol 50-100 törzs lakik.

Összességében tehát számos óriástelepülés jön létre, de arról még fogalmunk sincs, hogy ezekben a megapoliszokban hogyan lehet majd élni.

Média forrás: realista.hu

Tetszett a cikk? Itt megoszthatja!

iroda.hu V. Díjátadó Gála Irodablog.hu - Munka. Stílus. Design. theBAR by iroda.hu Ingatlan évkönyv 2014-2015

PARTNEREINK

MBSZ IMEDIA - Médiafigyelő Médiafigyelés MTI Brand Trend HuGBC