X

Hírfigyelő feliratkozás

Érdekli az ingatlanpiac? Iratkozzon fel napi hírfigyelőnkre, hogy első kézből értesülhessen a legfontosabb hírekről, eseményekről.

Aki lemarad, az kimarad!

Napi hírfigyelő feliratkozás

Érdekli az ingatlanpiac? Iratkozzon fel naponta megjelenő hírlevelünkre, hogy első kézből értesüljön a piac híreiről, eseményeiről. Kérjük töltsön ki minden mezőt a sikeres feliratkozáshoz.

Ön szerint másnak is érdekes lehet ez a cikk?

Töltse ki az űrlapot, és küldje el e-mailben!

Véleményed szerint másnak is érdekes lehet a rendezvény?

Töltsd ki az itt található űrlapot, hogy elküldhesd emailben!

Regisztráció az Arcképcsarnokba

Szerepelni szeretne az ingatlanpiaci Arcképcsarnokban? Küldje el regisztrációs kérelmét az alábbi adatlap kitöltésével. A *-gal jelölt mezők kitöltése kötelező!

Adatmódosítás

Szeretné az itt található adatokat módosítani? Kérjük írjon üzenetet munkatársunknak, aki elvégzi a kért módosításokat.

Kapcsolatfelvétel

Vegye fel a kapcsolatot vele:

Egyelőre nem látszik a fény az alagút végén

2012. Június 05. évkönyv
A Magyarország felé irányuló befektetési hangulat igen dinamikusan alakult a rendszerváltozás óta, ezen belül, az ingatlanbefektetés szektorban a trendek eltérő fázisait tapasztalhattuk az elmúlt 20 év során.

Két egészen kiemelkedő befektetési hullám is elérte Magyarországot, az első a 90 es évek elején, amikor a modern irodák hiánya és a fejlődő, Európát utolérni vágyó országban rejlő potenciális kereslet igen erősen vonzotta a befektetőket, elsősorban Európából. Ezt követte egy jóval erősebb befektetési hullám 2004 és 2008 között, melyet a likviditási ?buborék? generált. Ebben az időszakban a magyar piac iránti érdeklődés a világ minden tájáról tapasztalható volt. Sajnos azonban mindkét időszak mára csupán történelem?

Jelenleg a befektetések erőteljes stagnálása jellemzi az országot, míg az ingatlanpiacra irányuló befektetési szándék szinte a nullával egyenlő. Jogosan merülhet fel a kérdés, mi javíthat ezen a helyzeten? A befektetési kedv csak akkor erősödik, ha látható keresletbővülés jelentkezik az ingatlanpiacon, azaz amikor a kihasználatlansági mutatók csökkenni kezdenek, és a bérleti díjak elindulnak felfelé. A kereslet önmagában pedig virágzó gazdasági környezetben jelentik meg. Ez összhangban van a kormányzat terveivel, a GDP növelése elsődleges politikai cél. De valós cél lehet? Elérheti-e Magyarország a mondjuk 5%-os GDP növekedést?

Azt hiszem, hogy igen, valós cél lehet, de? ott van egy ?nagy? de?

A cél elérhető, mert más országok példái is bizonyítják, hogy a következő döntések meghozása, szabályozások bevezetése sikert hoznak:
- A rugalmas és szabad munkaerőpiac visszaállítása, csökkenő munkaerő-költségekkel, versenyképes termelési árakkal
- A szociális ráfordítások, hozzájárulások csökkentésével
- Az adminisztrációs terhek csökkentésével
- A részrehajlás, ?atyafiság pártolás? elleni küzdelem erősítésével
- A bankrendszer erősítésével, feltőkésítésével

De... A kormány meglátásom szerint sajnos más irányokat követ.

Magyarország nagyon vonzó lehetne a befektetők számára ? amire ugye bőven akadt példa az elmúlt két évtized során - ha a GDP növekedéshez szükséges törvényeket meghoznák és végrehajtanák. A jelenlegi helyzet nem vonzó. A kínai és az arab befektetőkkel történő együttműködési terveket pedig még korai megítélni, nekem mindenesetre kétségeim vannak. Hasonlóképp kétkedve fogadtam az ingatlanbefektetési szabályozásra (SZIT) vonatkozó elgondolásokat. Az ilyen szabályozások az angolszász piacokon, illetve Amerikában jellemzőek. Németországban, ahol testvéremmel egy sikeres ingatlanfejlesztő céget, a Terrafinanz-ot vezetem, 2007 óta három alkalommal próbálták bevezetni, elég kevés sikerrel. Ezen tapasztalataimra alapozva nem jósolok a SZIT-nek nagyobb jövőt Magyarországon sem.

Anélkül, hogy pesszimista lennék, úgy gondolom, hogy közel 5 évre van szükség ahhoz, hogy Budapest ? és környékének irodapiacán a kereslet és kínálat egyensúlya valamelyest helyre álljon. A kereslet élénküléséhez 5-6%-os GDP növekedésre lenne szükség Magyarországon, az pedig nem jön létre ?varázsütésre?. Jelenleg továbbra is nagy, és egyre nagyobb nyomás nehezedik a bérleti díjakra a forint árfolyam és az infláció miatt. Mindkettő egyre nagyobb kihívásnak tűnik. Ezért a bérleti díjak tovább csökkennek, és a nyereség az egyszámjegyű kategóriába csúszik. Ha pedig már a nyereségnél tartunk, szögezzük le, a befektetések számának nincs hatása a nyereségekre. A legnagyobb nyereségeket a fejlesztésekkel teli időszakokban tapasztalhattuk. A hasznot gazdasági adatok, a jövőbe vetett várakozások, becslések, és a befektetők kockázatvállalási hajlandósága befolyásolja.

A cikk az Iroda Évkönyv 5. évfolyamának 40. oldalán található. Amennyiben szívesen olvasná évkönyvünk további cikkeit, tekintse meg az online változatot.

+ + +

Az iroda.hu-csoport internetes felületein megjelenő saját cikkek a kiadó szellemi tulajdonát képezik. Másolásukhoz, utánközlésükhez a kiadó engedélye szükséges. A kiadó saját tartalmak esetében, csak és kizárólag a lead átvételéhez járul hozzá, mely után a cikk linkjét kérjük elhelyezni!
 

Média forrás: Iroda Évkönyv
A weboldal 320px-es felbontás alá nincsen optimalizálva.

Kérjük tekintse meg nagyobb felbontású eszközről oldalunkat!

Egyelőre nem látszik a fény az alagút végén

A Magyarország felé irányuló befektetési hangulat igen dinamikusan alakult a rendszerváltozás óta, ezen belül, az ingatlanbefektetés szektorban a trendek eltérő fázisait tapasztalhattuk az elmúlt 20 év során.

Két egészen kiemelkedő befektetési hullám is elérte Magyarországot, az első a 90 es évek elején, amikor a modern irodák hiánya és a fejlődő, Európát utolérni vágyó országban rejlő potenciális kereslet igen erősen vonzotta a befektetőket, elsősorban Európából. Ezt követte egy jóval erősebb befektetési hullám 2004 és 2008 között, melyet a likviditási ?buborék? generált. Ebben az időszakban a magyar piac iránti érdeklődés a világ minden tájáról tapasztalható volt. Sajnos azonban mindkét időszak mára csupán történelem?

Jelenleg a befektetések erőteljes stagnálása jellemzi az országot, míg az ingatlanpiacra irányuló befektetési szándék szinte a nullával egyenlő. Jogosan merülhet fel a kérdés, mi javíthat ezen a helyzeten? A befektetési kedv csak akkor erősödik, ha látható keresletbővülés jelentkezik az ingatlanpiacon, azaz amikor a kihasználatlansági mutatók csökkenni kezdenek, és a bérleti díjak elindulnak felfelé. A kereslet önmagában pedig virágzó gazdasági környezetben jelentik meg. Ez összhangban van a kormányzat terveivel, a GDP növelése elsődleges politikai cél. De valós cél lehet? Elérheti-e Magyarország a mondjuk 5%-os GDP növekedést?

Azt hiszem, hogy igen, valós cél lehet, de? ott van egy ?nagy? de?

A cél elérhető, mert más országok példái is bizonyítják, hogy a következő döntések meghozása, szabályozások bevezetése sikert hoznak:
- A rugalmas és szabad munkaerőpiac visszaállítása, csökkenő munkaerő-költségekkel, versenyképes termelési árakkal
- A szociális ráfordítások, hozzájárulások csökkentésével
- Az adminisztrációs terhek csökkentésével
- A részrehajlás, ?atyafiság pártolás? elleni küzdelem erősítésével
- A bankrendszer erősítésével, feltőkésítésével

De... A kormány meglátásom szerint sajnos más irányokat követ.

Magyarország nagyon vonzó lehetne a befektetők számára ? amire ugye bőven akadt példa az elmúlt két évtized során - ha a GDP növekedéshez szükséges törvényeket meghoznák és végrehajtanák. A jelenlegi helyzet nem vonzó. A kínai és az arab befektetőkkel történő együttműködési terveket pedig még korai megítélni, nekem mindenesetre kétségeim vannak. Hasonlóképp kétkedve fogadtam az ingatlanbefektetési szabályozásra (SZIT) vonatkozó elgondolásokat. Az ilyen szabályozások az angolszász piacokon, illetve Amerikában jellemzőek. Németországban, ahol testvéremmel egy sikeres ingatlanfejlesztő céget, a Terrafinanz-ot vezetem, 2007 óta három alkalommal próbálták bevezetni, elég kevés sikerrel. Ezen tapasztalataimra alapozva nem jósolok a SZIT-nek nagyobb jövőt Magyarországon sem.

Anélkül, hogy pesszimista lennék, úgy gondolom, hogy közel 5 évre van szükség ahhoz, hogy Budapest ? és környékének irodapiacán a kereslet és kínálat egyensúlya valamelyest helyre álljon. A kereslet élénküléséhez 5-6%-os GDP növekedésre lenne szükség Magyarországon, az pedig nem jön létre ?varázsütésre?. Jelenleg továbbra is nagy, és egyre nagyobb nyomás nehezedik a bérleti díjakra a forint árfolyam és az infláció miatt. Mindkettő egyre nagyobb kihívásnak tűnik. Ezért a bérleti díjak tovább csökkennek, és a nyereség az egyszámjegyű kategóriába csúszik. Ha pedig már a nyereségnél tartunk, szögezzük le, a befektetések számának nincs hatása a nyereségekre. A legnagyobb nyereségeket a fejlesztésekkel teli időszakokban tapasztalhattuk. A hasznot gazdasági adatok, a jövőbe vetett várakozások, becslések, és a befektetők kockázatvállalási hajlandósága befolyásolja.

A cikk az Iroda Évkönyv 5. évfolyamának 40. oldalán található. Amennyiben szívesen olvasná évkönyvünk további cikkeit, tekintse meg az online változatot.

+ + +

Az iroda.hu-csoport internetes felületein megjelenő saját cikkek a kiadó szellemi tulajdonát képezik. Másolásukhoz, utánközlésükhez a kiadó engedélye szükséges. A kiadó saját tartalmak esetében, csak és kizárólag a lead átvételéhez járul hozzá, mely után a cikk linkjét kérjük elhelyezni!
 

Média forrás: Iroda Évkönyv

Tetszett a cikk? Itt megoszthatja!

Hozzászólások: 0 db

A hosszászólások moderálás után jelennek meg, melynek célja a trágár stílusú, más felhasználókat vallási, etnikai, világnézeti, vagy egyéb szempontból sértő, valamint politikai témájú hozzászólások kiszűrése.

Még nem érkezett hozzászólás. Legyen Ön az első!

Szóljon hozzá a cikkhez! (kattintásra kinyílik)
iroda.hu V. Díjátadó Gála Irodablog.hu - Munka. Stílus. Design. theBAR by iroda.hu Ingatlan évkönyv 2014-2015

PARTNEREINK

MBSZ IMEDIA - Médiafigyelő Médiafigyelés MTI Brand Trend HuGBC