X

Hírfigyelő feliratkozás

Érdekli az ingatlanpiac? Iratkozzon fel napi hírfigyelőnkre, hogy első kézből értesülhessen a legfontosabb hírekről, eseményekről.

Aki lemarad, az kimarad!

Napi hírfigyelő feliratkozás

Érdekli az ingatlanpiac? Iratkozzon fel naponta megjelenő hírlevelünkre, hogy első kézből értesüljön a piac híreiről, eseményeiről. Kérjük töltsön ki minden mezőt a sikeres feliratkozáshoz.

 

Ön szerint másnak is érdekes lehet ez a cikk?

Töltse ki az űrlapot, és küldje el e-mailben!

Véleményed szerint másnak is érdekes lehet a rendezvény?

Töltsd ki az itt található űrlapot, hogy elküldhesd emailben!

Regisztráció az Arcképcsarnokba

Szerepelni szeretne az ingatlanpiaci Arcképcsarnokban? Küldje el regisztrációs kérelmét az alábbi adatlap kitöltésével. A *-gal jelölt mezők kitöltése kötelező!

Adatmódosítás

Szeretné az itt található adatokat módosítani? Kérjük írjon üzenetet munkatársunknak, aki elvégzi a kért módosításokat.

Kapcsolatfelvétel

Vegye fel a kapcsolatot vele:

Ennek elfogadása azt jelenti, hogy hozzájárulásodat adod ahhoz, hogy naponta hírlevelet küldjünk neked a legfontosabb ingatlanpiaci hírekről, e célból hozzájárulsz az ehhez szükséges személyes adataid kezeléséhez. Adatait a hozzájárulásod alapján a hírlevelek küldése céljából kezeljük. Az adatkezelés jogalapja a hozzájárulásod megadása. Az adataid törlési határideje: a leiratkozásoddal egyidőben.


Az adatkezelő és elérhetőségei:
ingatlan.com Zrt.
1016 Budapest, Mészáros utca 58. A. ép.,
Adatvédelmi tisztviselő elérhetősége:
Nádai Gábor
+36 1 237 2060 (munkanapokon 10.00-17.00),
segitunk@ingatlan.com


Az EU Általános Adatvédelmi Rendelete alapján hozzáférést kérhetsz személyes adataidhoz, kérheted azok helyesbítését, törlését, vagy az adatkezelés korlátozását, illetve automatizált adatkezelés esetén kérheted hogy az általad rendelkezésre bocsátott adatokat az ingatlan.com Zrt. tagolt, széles körben használt, géppel olvasható formátumban számodra átadja. A személyes adatkezelésre vonatkozó hozzájárulásodat bármikor visszavonhatod; ez nem érinti a visszavont hozzájárulás előtt végzett adatkezelés jogszerűségét. Az adatokhoz bizonyos esetben további cégek is hozzáférhetnek, erről pontos tájékoztatást Adatvédelmi Szabályzatunkban találsz. Vizsgálatot kezdeményezhetsz a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál arra hivatkozással, hogy személyes adatok kezelésével kapcsolatban jogsérelem következett be, vagy annak közvetlen veszélye fennáll.
A NAIH elérhetősége: www.naih.hu.

Digitalizáció a logisztikában - rosszul állunk

2019. Október 14.
Két és félszer fejlettebb jelenleg a lengyel cégek digitalizációs szintje, mint a magyaroké, egy átlagos hazai vállalkozás IT-rendszerét pedig hét és fél perc alatt lehet feltörni – hangzott el az „Iránytű a logisztikában – Irány Észak” című Miskolcon megrendezett logisztikai szakmai konferencián. 

A Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége és a NORDLOG Klaszter ebben az évben közösen szervezték meg az „Iránytű a logisztikában – Irány Észak” című állandó miskolci konferenciát. Az eseményen bemutatták a logisztika új irányait, fejlődési dinamikáját és lehetőségeit a régiós cégek megoldásain keresztül. A hazai cégek digitalizációs folyamatait fel kell gyorsítani, mert a jövőben ez lesz a versenyképesség kulcsa, a vállalkozások jelenleg jelentősen le vannak maradva ezen a téren – állapították meg a konferencián.

Egy több mint 1.700 db – összességében 2500 milliárd forintot felhasználó (támogatás+saját forrás) – hazai K+F+I pályázatot érintő vizsgálat szerint az elköltött összegeknek csak a 30%-a hasznosult tovább, ami nagyon alacsony érték. Mindez összefüggésben lehet azzal is, hogy egy régiós elemzés szerint a magyar és a lengyel cégek digitalizációs fejlettségi szintjének aránya 1:2,5-hez a lengyelek javára, és a Közép-Európába érkező befektetési tőke 70%-a Lengyelországba megy.

Azt is kifejtették: nem biztos, hogy a saját K+F+I ösztönzése jelenti a jövőt – lásd az alacsony hasznosulási rátát –, mert Lengyelországban igen nagymértékű a vásárolt szabadalmi jogok aránya. Ennek előnye, hogy célzott feladatot szolgál, azonnal alkalmazható, elkerülhető a hosszadalmas kísérleti időszak. Hazai logisztikai és ipari szereplőknek újra kell pozícionálni a fejlődési stratégiájukat, ha versenyben akarnak maradni, továbbá fejleszteni és optimalizálni kell a beszállítói értékláncokat.

A közepesnél kisebb méretű hazai cégek digitális fejlettségi szintje nagyon alacsony. Az átlagos magyar cég informatikai rendszerét 7,5 perc alatt lehet feltörni - hangzott el a konferencián. A cégek IT védelmi képességük katasztrofális állapotban van a nyugat-európai és távol-keleti társaikhoz képest. Mindez azért nagy probléma, mert a kibertámadások elérték a logisztikai piacot is – lásd a MAERSK, DHL, DB-t ért hekkertámadások –, és a jövőben egyre több ilyen támadásra kell felkészülni, minthogy a logisztikai vállalkozások egyre értékesebb adatokat birtokolnak.

„Egy ország versenyképességét összehangolt termelői és logisztikai stratégiával lehet erősíteni. Ha ezen két szempont közül a logisztika másodlagos szerepet kap, az – akár már rövid távon is – az ipari teljesítmény gyengülését eredményezi. Ezért a logisztikai piacon is folyamatos fejlesztésekre van szükség, különösen a digitalizáció területén – monda Fülöp Zsolt. Az MLSZKSZ elnöke kiemelte, hogy a logisztikai piac különböző szereplőinek újfajta együttműködéseket kell kialakítaniuk, mert együtt hatékonyabbak tudnak lenni, mint külön-külön.

A rendezvényen kiemelték, hogy az egyes iparágakban a robotika/digitalizáció látványos fejlődésének hátterében a hatékonyságnövelési igény, az egyre kritikusabb szakemberhiány áll. A hatékonyság növelésére többféle innovatív megoldást mutattak be a konferencián. A POBO rendszerű árukiszedési technikával például növelni lehet a raktári árukiszedés sebességét – 8%-kal csökkenteni a kigyűjtési időt –, az RFID-technológiával egyes területeken a teljes logisztikai folyamatot automatizálni lehet.

A folyamat eredményét egy működő vállalkozáson keresztül mutatták be, az adott cégnél 110 %-kal nőtt a gyártott termékek darabszáma, a korábbi évi 268 órás sorállást 68 órára tudták csökkenteni, miközben az árbevétel 127%-ra nőtt, 22%-kal csökkent a dolgozói létszám és 13 feleslegessé vált gépet adtak vissza. A bemutatott példa összességében 15%-os termelékenységi javulást eredményezett. 

A konferencián elmondták, hogy megjelent már az RFID-t (rádiófrekvenciás áruazonosítás) részben/egészben leváltó technológia – az infravörös technológián alapuló IRID-RTLS rendszer, amely teljes transzparenciába tud kerülni a gyártási folyamatokkal, kiküszöbölve az RFID rendszer korlátait. A rendszer pontos, nincs rádiófrekvenciás zavar, nincs keresési időveszteség, ezért a logisztika és a gyártás területén kiválóan lehet használni. 

Az e-kereskedelem rohamos fejlődése, és az évi több mint 20%-os növekedése hatalmas modernizációs kényszert jelent. A legnagyobb vállalatok, mint például az Amazon, bizonyos területeken már az aznapi kiszállítást is vállalják, az Alibaba pedig megcélozta a 72 órás kiszállítási szintidőt (miközben 72 órás heti munkaidőt várnak el a munkavállalóktól). Ezek mind óriási logisztikai kihívásokat jelentenek, amelyek egyre korszerűbb digitalizációs megoldásokat igényelnek.  A drónok alkalmazása, a blokklánc-rendszerek, az automatizálás új szintjei vagy a robotok megjelenése mind olyan technológiák, amelyet az ipari termelő és logisztikai cégek nem hagyhatnak figyelmen kívül, ha továbbra is versenyképesek szeretnének maradni.

Média forrás: realista.hu
A weboldal 320px-es felbontás alá nincsen optimalizálva.

Kérjük tekintse meg nagyobb felbontású eszközről oldalunkat!

Digitalizáció a logisztikában - rosszul állunk

2019. Október 14.
Két és félszer fejlettebb jelenleg a lengyel cégek digitalizációs szintje, mint a magyaroké, egy átlagos hazai vállalkozás IT-rendszerét pedig hét és fél perc alatt lehet feltörni – hangzott el az „Iránytű a logisztikában – Irány Észak” című Miskolcon megrendezett logisztikai szakmai konferencián. 

A Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége és a NORDLOG Klaszter ebben az évben közösen szervezték meg az „Iránytű a logisztikában – Irány Észak” című állandó miskolci konferenciát. Az eseményen bemutatták a logisztika új irányait, fejlődési dinamikáját és lehetőségeit a régiós cégek megoldásain keresztül. A hazai cégek digitalizációs folyamatait fel kell gyorsítani, mert a jövőben ez lesz a versenyképesség kulcsa, a vállalkozások jelenleg jelentősen le vannak maradva ezen a téren – állapították meg a konferencián.

Egy több mint 1.700 db – összességében 2500 milliárd forintot felhasználó (támogatás+saját forrás) – hazai K+F+I pályázatot érintő vizsgálat szerint az elköltött összegeknek csak a 30%-a hasznosult tovább, ami nagyon alacsony érték. Mindez összefüggésben lehet azzal is, hogy egy régiós elemzés szerint a magyar és a lengyel cégek digitalizációs fejlettségi szintjének aránya 1:2,5-hez a lengyelek javára, és a Közép-Európába érkező befektetési tőke 70%-a Lengyelországba megy.

Azt is kifejtették: nem biztos, hogy a saját K+F+I ösztönzése jelenti a jövőt – lásd az alacsony hasznosulási rátát –, mert Lengyelországban igen nagymértékű a vásárolt szabadalmi jogok aránya. Ennek előnye, hogy célzott feladatot szolgál, azonnal alkalmazható, elkerülhető a hosszadalmas kísérleti időszak. Hazai logisztikai és ipari szereplőknek újra kell pozícionálni a fejlődési stratégiájukat, ha versenyben akarnak maradni, továbbá fejleszteni és optimalizálni kell a beszállítói értékláncokat.

A közepesnél kisebb méretű hazai cégek digitális fejlettségi szintje nagyon alacsony. Az átlagos magyar cég informatikai rendszerét 7,5 perc alatt lehet feltörni - hangzott el a konferencián. A cégek IT védelmi képességük katasztrofális állapotban van a nyugat-európai és távol-keleti társaikhoz képest. Mindez azért nagy probléma, mert a kibertámadások elérték a logisztikai piacot is – lásd a MAERSK, DHL, DB-t ért hekkertámadások –, és a jövőben egyre több ilyen támadásra kell felkészülni, minthogy a logisztikai vállalkozások egyre értékesebb adatokat birtokolnak.

„Egy ország versenyképességét összehangolt termelői és logisztikai stratégiával lehet erősíteni. Ha ezen két szempont közül a logisztika másodlagos szerepet kap, az – akár már rövid távon is – az ipari teljesítmény gyengülését eredményezi. Ezért a logisztikai piacon is folyamatos fejlesztésekre van szükség, különösen a digitalizáció területén – monda Fülöp Zsolt. Az MLSZKSZ elnöke kiemelte, hogy a logisztikai piac különböző szereplőinek újfajta együttműködéseket kell kialakítaniuk, mert együtt hatékonyabbak tudnak lenni, mint külön-külön.

A rendezvényen kiemelték, hogy az egyes iparágakban a robotika/digitalizáció látványos fejlődésének hátterében a hatékonyságnövelési igény, az egyre kritikusabb szakemberhiány áll. A hatékonyság növelésére többféle innovatív megoldást mutattak be a konferencián. A POBO rendszerű árukiszedési technikával például növelni lehet a raktári árukiszedés sebességét – 8%-kal csökkenteni a kigyűjtési időt –, az RFID-technológiával egyes területeken a teljes logisztikai folyamatot automatizálni lehet.

A folyamat eredményét egy működő vállalkozáson keresztül mutatták be, az adott cégnél 110 %-kal nőtt a gyártott termékek darabszáma, a korábbi évi 268 órás sorállást 68 órára tudták csökkenteni, miközben az árbevétel 127%-ra nőtt, 22%-kal csökkent a dolgozói létszám és 13 feleslegessé vált gépet adtak vissza. A bemutatott példa összességében 15%-os termelékenységi javulást eredményezett. 

A konferencián elmondták, hogy megjelent már az RFID-t (rádiófrekvenciás áruazonosítás) részben/egészben leváltó technológia – az infravörös technológián alapuló IRID-RTLS rendszer, amely teljes transzparenciába tud kerülni a gyártási folyamatokkal, kiküszöbölve az RFID rendszer korlátait. A rendszer pontos, nincs rádiófrekvenciás zavar, nincs keresési időveszteség, ezért a logisztika és a gyártás területén kiválóan lehet használni. 

Az e-kereskedelem rohamos fejlődése, és az évi több mint 20%-os növekedése hatalmas modernizációs kényszert jelent. A legnagyobb vállalatok, mint például az Amazon, bizonyos területeken már az aznapi kiszállítást is vállalják, az Alibaba pedig megcélozta a 72 órás kiszállítási szintidőt (miközben 72 órás heti munkaidőt várnak el a munkavállalóktól). Ezek mind óriási logisztikai kihívásokat jelentenek, amelyek egyre korszerűbb digitalizációs megoldásokat igényelnek.  A drónok alkalmazása, a blokklánc-rendszerek, az automatizálás új szintjei vagy a robotok megjelenése mind olyan technológiák, amelyet az ipari termelő és logisztikai cégek nem hagyhatnak figyelmen kívül, ha továbbra is versenyképesek szeretnének maradni.

Média forrás: realista.hu

Tetszett a cikk? Itt megoszthatja!

iroda.hu V. Díjátadó Gála Irodablog.hu - Munka. Stílus. Design. theBAR by iroda.hu Ingatlan évkönyv 2014-2015

PARTNEREINK

MBSZ IMEDIA - Médiafigyelő Médiafigyelés MTI Brand Trend HuGBC