X

Hírfigyelő feliratkozás

Érdekli az ingatlanpiac? Iratkozzon fel napi hírfigyelőnkre, hogy első kézből értesülhessen a legfontosabb hírekről, eseményekről.

Aki lemarad, az kimarad!

Napi hírfigyelő feliratkozás

Érdekli az ingatlanpiac? Iratkozzon fel naponta megjelenő hírlevelünkre, hogy első kézből értesüljön a piac híreiről, eseményeiről. Kérjük töltsön ki minden mezőt a sikeres feliratkozáshoz.

 

Ön szerint másnak is érdekes lehet ez a cikk?

Töltse ki az űrlapot, és küldje el e-mailben!

Véleményed szerint másnak is érdekes lehet a rendezvény?

Töltsd ki az itt található űrlapot, hogy elküldhesd emailben!

Regisztráció az Arcképcsarnokba

Szerepelni szeretne az ingatlanpiaci Arcképcsarnokban? Küldje el regisztrációs kérelmét az alábbi adatlap kitöltésével. A *-gal jelölt mezők kitöltése kötelező!

Adatmódosítás

Szeretné az itt található adatokat módosítani? Kérjük írjon üzenetet munkatársunknak, aki elvégzi a kért módosításokat.

Kapcsolatfelvétel

Vegye fel a kapcsolatot vele:

Ennek elfogadása azt jelenti, hogy hozzájárulásodat adod ahhoz, hogy naponta hírlevelet küldjünk neked a legfontosabb ingatlanpiaci hírekről, e célból hozzájárulsz az ehhez szükséges személyes adataid kezeléséhez. Adatait a hozzájárulásod alapján a hírlevelek küldése céljából kezeljük. Az adatkezelés jogalapja a hozzájárulásod megadása. Az adataid törlési határideje: a leiratkozásoddal egyidőben.


Az adatkezelő és elérhetőségei:
ingatlan.com Zrt.
1016 Budapest, Mészáros utca 58. A. ép.,
Adatvédelmi tisztviselő elérhetősége:
Balogh László
+36 1 237 2060 (munkanapokon 10.00-17.00),
segitunk@ingatlan.com


Az EU Általános Adatvédelmi Rendelete alapján hozzáférést kérhetsz személyes adataidhoz, kérheted azok helyesbítését, törlését, vagy az adatkezelés korlátozását, illetve automatizált adatkezelés esetén kérheted hogy az általad rendelkezésre bocsátott adatokat az ingatlan.com Zrt. tagolt, széles körben használt, géppel olvasható formátumban számodra átadja. A személyes adatkezelésre vonatkozó hozzájárulásodat bármikor visszavonhatod; ez nem érinti a visszavont hozzájárulás előtt végzett adatkezelés jogszerűségét. Az adatokhoz bizonyos esetben további cégek is hozzáférhetnek, erről pontos tájékoztatást Adatvédelmi Szabályzatunkban találsz. Vizsgálatot kezdeményezhetsz a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál arra hivatkozással, hogy személyes adatok kezelésével kapcsolatban jogsérelem következett be, vagy annak közvetlen veszélye fennáll.
A NAIH elérhetősége: www.naih.hu.

A városi irodák nem halottak – hangulatjelentés Amerikából

2020. Június 23. Urbanisztika
A járvány sok mindent megváltoztatott a mindennapok rutinjában, többek között az irodaszokásokat is átalakította. A vállalatok többek között próbálják csökkenteni az „ingatlankitettségüket” a városokban, miközben az alkalmazottak egy része menekül az üzleti központokból. A járványsújtotta Amerikában ezek a tendenciák újraértelmezik az irodapiacot.

A pandémia okán még inkább hangsúlyos szerepet kap az egészséges munkakörnyezet, ezért a hatalmas, zsúfolt épületek nem minden esetben a legjobb helyszínek a vírusmentes napi működés megteremtésére. A járvány idején előtérbe került távmunka pedig sok helyen bevált, ezért valamilyen mértékig továbbra is velünk marad, írja Ryan Freedman, a Corigin Real Estate vezérigazgatója a commercialobserver.com honlapján.

A vállalat ingatlanfejlesztőként ismert New Yorkban, és mivel az USA-ban nagy intenzitással terjedt el a vírus, ezért érdemes kicsit kitekintenünk az Újvilágba, vajon ők hogyan élik meg a járvány irodapiaci hatásait. Az irodának, ahogy mi korábban ismertük, vége, még ha ez a változás nem is zajlik le olyan gyorsan, teszi hozzá summásan Freedman. Persze most még nem tudjuk pontosan, hogy ez az Amerikában hatalmas veszteségeket okozó pandémia miatti hangulatelem, vagy valóban alapvetően megváltozik az irodakultúra. Valószínűleg a kettő keveréke lesz majd az igazság.

Miközben Európában eltérő mértékben van jelen a járvány, és szerencsére a régiónk sokkal kevésbé kitett, mint az öreg kontinens más régiói, érdemes egy sokatmondó felméréssel jellemezni az amerikai hangulatot. A Korn Ferry június elején végzett egy felmérést 1044 szakember közreműködésével, akiknek a fele nem igazán szeretne visszatérni az irodájába. Alapvetően az egészségügyi problémákra hivatkoznak még úgy is, hogy az érintett államok és a helyi önkormányzatok elkezdték feloldani a korlátozásokat.

Azt sem szabad elfelejteni, hogy az USA-ban a szuburbanizáció egy alapvető szociológiai jellemző, vagyis a városok, metropoliszok jelentős elővárosokkal, kertvárosi és különböző funkciójú szuburbanizációs területekkel rendelkeznek. Vagyis amikor a szakértő arról beszél, hogy kifelé a városokból, akkor a sűrű beépítésű üzleti központokról van szó.

Nem teljesen frankó a távmunka sem

De érdekes módon a távoli munka számos hátránnyal is jár, hiszen a munkavállalók azt is érezhetik, hogy túl sokat dolgoznak, ami káros hatással lehet a termelékenységükre. Ennek sok oka lehet, egyik például az, hogy a home office-ban az effektív munka eredménye jelenik meg, míg odabent az irodában a kollégák smúzolnak, kávézgatnak, kiülnek a kertbe, lenyomnak egy csocsópartot, kiugranak a közértbe, vagyis jut idő a lazításra is.

Itt Freedman idézi Nicholas Bloom Stanford közgazdász munkahelyi környezettel kapcsolatos kutatását, amelyben a Ctrip kínai utazási ügynökség példáját említi meg. A vállalat megengedte, hogy a dolgozók önkéntes alapon távmunkában lássák el a feladataikat. Kilenc hónap elteltével összegezték cégen belül a tapasztalatokat, és a távmunkában dolgozók fele inkább az irodában akart tovább dolgozni úgy is, hogy a napi ingázás minimum negyven percet elvett az életükből. Ez kiválóan demonstrálta a személyes jelenléten alapuló együttműködés fontosságát.

Hasonló felmérési eredményeket kapott Freedman a saját cégénél is. Néhány ember valóban nagyon megszerette az otthoni munkavégzést, többen utálták a távmunkát, míg a legtöbben a hibrid megoldást preferálják, vagyis legyen ez is, meg az is.

Eljöhet az elővárosok aranykora?

A városi központok árnyékában létező kisebb városok és közösségek, ahonnan a munkavállalók 40 vagy 50 perces ingázással jutnak be az üzleti központokba, most potenciálisan előtérbe kerültek. Egyes nagyobb vállalatok kisebb helyi irodákat bérelhetnek ki, ahol az alkalmazottak jelentős időt tölthetnek el.

Ezek a kis, a lakóhelyhez közeli irodák a vállalati kultúra és közösség bástyái, miközben egy vegyes modell segítségével jobb életminőséget biztosíthatnak a projektcsapatok számára a járvány idején. Az alkalmazottak például hetente két napot tölthetnek otthon, két napot a helyi irodában, és heti egy alkalommal bemennek a céges központba. A külvárosokban található kereskedelmi ingatlanok potenciális menedéket jelenthetnek azon fehérgalléros dolgozók számára, akiknek ténylegesen személyesen kell elvégezniük a munkát.

Azoknak a munkavállalóknak, akik az otthonukhoz közelebb tudnak dolgozni, nem kell annyi pénzt költeniük az ingázásra, támogathatják a helyi kiskereskedelmet például egy ebéd elköltésével, és nagyobb valószínűséggel fogják tudni megnézni a gyerekük sportrendezvényeit, vagyis a családi életük is nagyobb hangsúlyt kaphat.

Felértékelődő közösségek

A jelenlegi fejlemények okán a külvárosi területeken lévő közösségi terek lassan akkora presztízzsel bírnak, mint egyes belvárosi zónák, aminek gazdasági és társadalmi szempontból óriási hatása lesz a kisebb közösségekre. Noha ezek a folyamatok a városokban kevesebb gyalogos- és így kiskereskedelmi forgalmat eredményeznek, a csökkentett forgalom az élhetőbb környezetet és a levegőminőség javulását is jelentik azok számára, akik a városi környezetben töltik mindennapjaikat.

A városi irodák nem halottak, összegez Freedman. Az igény a vállalatok részéről egy központi egység, ha tetszik egy székhely iránt továbbra is fennáll, de a vállalaton belüli decentralizált struktúra lehetősége szintén sok alternatívát kíván, ezért már nem lehet lesöpörni az asztalról. Az alacsonyabb költségek és a boldogabb alkalmazottak win-win szituációt eredményezhetnek mind a vállalati vezetők és tulajdonosok, mind a munkatársak számára.

Fotók: GettyImages

Média forrás: realista.hu
A weboldal 320px-es felbontás alá nincsen optimalizálva.

Kérjük tekintse meg nagyobb felbontású eszközről oldalunkat!

A városi irodák nem halottak – hangulatjelentés Amerikából

A járvány sok mindent megváltoztatott a mindennapok rutinjában, többek között az irodaszokásokat is átalakította. A vállalatok többek között próbálják csökkenteni az „ingatlankitettségüket” a városokban, miközben az alkalmazottak egy része menekül az üzleti központokból. A járványsújtotta Amerikában ezek a tendenciák újraértelmezik az irodapiacot.

A pandémia okán még inkább hangsúlyos szerepet kap az egészséges munkakörnyezet, ezért a hatalmas, zsúfolt épületek nem minden esetben a legjobb helyszínek a vírusmentes napi működés megteremtésére. A járvány idején előtérbe került távmunka pedig sok helyen bevált, ezért valamilyen mértékig továbbra is velünk marad, írja Ryan Freedman, a Corigin Real Estate vezérigazgatója a commercialobserver.com honlapján.

A vállalat ingatlanfejlesztőként ismert New Yorkban, és mivel az USA-ban nagy intenzitással terjedt el a vírus, ezért érdemes kicsit kitekintenünk az Újvilágba, vajon ők hogyan élik meg a járvány irodapiaci hatásait. Az irodának, ahogy mi korábban ismertük, vége, még ha ez a változás nem is zajlik le olyan gyorsan, teszi hozzá summásan Freedman. Persze most még nem tudjuk pontosan, hogy ez az Amerikában hatalmas veszteségeket okozó pandémia miatti hangulatelem, vagy valóban alapvetően megváltozik az irodakultúra. Valószínűleg a kettő keveréke lesz majd az igazság.

Miközben Európában eltérő mértékben van jelen a járvány, és szerencsére a régiónk sokkal kevésbé kitett, mint az öreg kontinens más régiói, érdemes egy sokatmondó felméréssel jellemezni az amerikai hangulatot. A Korn Ferry június elején végzett egy felmérést 1044 szakember közreműködésével, akiknek a fele nem igazán szeretne visszatérni az irodájába. Alapvetően az egészségügyi problémákra hivatkoznak még úgy is, hogy az érintett államok és a helyi önkormányzatok elkezdték feloldani a korlátozásokat.

Azt sem szabad elfelejteni, hogy az USA-ban a szuburbanizáció egy alapvető szociológiai jellemző, vagyis a városok, metropoliszok jelentős elővárosokkal, kertvárosi és különböző funkciójú szuburbanizációs területekkel rendelkeznek. Vagyis amikor a szakértő arról beszél, hogy kifelé a városokból, akkor a sűrű beépítésű üzleti központokról van szó.

Nem teljesen frankó a távmunka sem

De érdekes módon a távoli munka számos hátránnyal is jár, hiszen a munkavállalók azt is érezhetik, hogy túl sokat dolgoznak, ami káros hatással lehet a termelékenységükre. Ennek sok oka lehet, egyik például az, hogy a home office-ban az effektív munka eredménye jelenik meg, míg odabent az irodában a kollégák smúzolnak, kávézgatnak, kiülnek a kertbe, lenyomnak egy csocsópartot, kiugranak a közértbe, vagyis jut idő a lazításra is.

Itt Freedman idézi Nicholas Bloom Stanford közgazdász munkahelyi környezettel kapcsolatos kutatását, amelyben a Ctrip kínai utazási ügynökség példáját említi meg. A vállalat megengedte, hogy a dolgozók önkéntes alapon távmunkában lássák el a feladataikat. Kilenc hónap elteltével összegezték cégen belül a tapasztalatokat, és a távmunkában dolgozók fele inkább az irodában akart tovább dolgozni úgy is, hogy a napi ingázás minimum negyven percet elvett az életükből. Ez kiválóan demonstrálta a személyes jelenléten alapuló együttműködés fontosságát.

Hasonló felmérési eredményeket kapott Freedman a saját cégénél is. Néhány ember valóban nagyon megszerette az otthoni munkavégzést, többen utálták a távmunkát, míg a legtöbben a hibrid megoldást preferálják, vagyis legyen ez is, meg az is.

Eljöhet az elővárosok aranykora?

A városi központok árnyékában létező kisebb városok és közösségek, ahonnan a munkavállalók 40 vagy 50 perces ingázással jutnak be az üzleti központokba, most potenciálisan előtérbe kerültek. Egyes nagyobb vállalatok kisebb helyi irodákat bérelhetnek ki, ahol az alkalmazottak jelentős időt tölthetnek el.

Ezek a kis, a lakóhelyhez közeli irodák a vállalati kultúra és közösség bástyái, miközben egy vegyes modell segítségével jobb életminőséget biztosíthatnak a projektcsapatok számára a járvány idején. Az alkalmazottak például hetente két napot tölthetnek otthon, két napot a helyi irodában, és heti egy alkalommal bemennek a céges központba. A külvárosokban található kereskedelmi ingatlanok potenciális menedéket jelenthetnek azon fehérgalléros dolgozók számára, akiknek ténylegesen személyesen kell elvégezniük a munkát.

Azoknak a munkavállalóknak, akik az otthonukhoz közelebb tudnak dolgozni, nem kell annyi pénzt költeniük az ingázásra, támogathatják a helyi kiskereskedelmet például egy ebéd elköltésével, és nagyobb valószínűséggel fogják tudni megnézni a gyerekük sportrendezvényeit, vagyis a családi életük is nagyobb hangsúlyt kaphat.

Felértékelődő közösségek

A jelenlegi fejlemények okán a külvárosi területeken lévő közösségi terek lassan akkora presztízzsel bírnak, mint egyes belvárosi zónák, aminek gazdasági és társadalmi szempontból óriási hatása lesz a kisebb közösségekre. Noha ezek a folyamatok a városokban kevesebb gyalogos- és így kiskereskedelmi forgalmat eredményeznek, a csökkentett forgalom az élhetőbb környezetet és a levegőminőség javulását is jelentik azok számára, akik a városi környezetben töltik mindennapjaikat.

A városi irodák nem halottak, összegez Freedman. Az igény a vállalatok részéről egy központi egység, ha tetszik egy székhely iránt továbbra is fennáll, de a vállalaton belüli decentralizált struktúra lehetősége szintén sok alternatívát kíván, ezért már nem lehet lesöpörni az asztalról. Az alacsonyabb költségek és a boldogabb alkalmazottak win-win szituációt eredményezhetnek mind a vállalati vezetők és tulajdonosok, mind a munkatársak számára.

Fotók: GettyImages

Média forrás: realista.hu

Tetszett a cikk? Itt megoszthatja!

iroda.hu V. Díjátadó Gála Irodablog.hu - Munka. Stílus. Design. theBAR by iroda.hu Ingatlan évkönyv 2014-2015

PARTNEREINK

MBSZ IMEDIA - Médiafigyelő Médiafigyelés MTI Brand Trend HuGBC