X

Hírfigyelő feliratkozás

Érdekli az ingatlanpiac? Iratkozzon fel napi hírfigyelőnkre, hogy első kézből értesülhessen a legfontosabb hírekről, eseményekről.

Aki lemarad, az kimarad!

Napi hírfigyelő feliratkozás

Érdekli az ingatlanpiac? Iratkozzon fel naponta megjelenő hírlevelünkre, hogy első kézből értesüljön a piac híreiről, eseményeiről. Kérjük töltsön ki minden mezőt a sikeres feliratkozáshoz.

Ön szerint másnak is érdekes lehet ez a cikk?

Töltse ki az űrlapot, és küldje el e-mailben!

Véleményed szerint másnak is érdekes lehet a rendezvény?

Töltsd ki az itt található űrlapot, hogy elküldhesd emailben!

Regisztráció az Arcképcsarnokba

Szerepelni szeretne az ingatlanpiaci Arcképcsarnokban? Küldje el regisztrációs kérelmét az alábbi adatlap kitöltésével. A *-gal jelölt mezők kitöltése kötelező!

Adatmódosítás

Szeretné az itt található adatokat módosítani? Kérjük írjon üzenetet munkatársunknak, aki elvégzi a kért módosításokat.

Kapcsolatfelvétel

Vegye fel a kapcsolatot vele:

A legújabb generációs bevásárlóközpontok sajátosságai

2014. Április 03. fejlesztés
A bevásárlóközpontok a legújabb kor komplex, kereskedelmi-szolgáltató centrumai, amelyekben a vásárlás és a szórakozás, az élmény összekapcsolódik. Városközpont és fogyasztói „katedrális” egyszerre, de azért alapvetően a vásárlás a cél.

A bevásárlóközpontok születése

Az évtizedek alatt újabb és újabb generációs bevásárlóközpontok léptek a piacra, amelyeken jól lemérhetőek a centerek evolúciója, fejlődése. A kiskereskedelemben a zárt, fedett piacok megjelenése (15. század) óta talán a legforradalmibb fejlődést jelentik a bevásárlóközpontok, avagy a fogyasztás új „katedrálisai”, amelyek már csak méretüknél fogva is nagyobb hatással vannak a városok térszerkezetére, mint a korábban fejlődésnek indult áruházak (department store-ok). A nagy üzletközpontok a második világháború után az 1950-es években léptek a piacra az USA-ban, és sikerük zálogát a „mindent egy helyen” koncepcióban látták. Nagy vonalakban megkülönböztetjük a külvárosi és a belvárosi bevásárlóközpontok típusait, vagyis a Gruen-féle pragmatikus, városon kívüli pláza kategóriát a Jerde-féle, városi-színházi pláza kategóriától. A Victor Gruen nevéhez kapcsolódó külvárosi pláza társadalmi hátterét az adta, hogy a nagyobb vásárlóerővel rendelkező középosztály kiköltözött a belvárosi negyedekből a városkörnyéki zöld övezetekbe, és autóval könnyen elérhették a városok szélén és a forgalmas autóutak mentén felépített mallokat.

Később a bevásárlóközpontok „visszatértek” a városokba, és a nyolcvanas évek második felében szintén Amerikában találták ki a „szórakozás építészete” fogalmat. Az ilyen típusú bevásárlóközpont Jon Jerde nevéhez fűződik, ahol a vásárlás, a szórakozás és az élmény összekapcsolódik. A különbséget az egyes típusok között a kereskedelmi szempontból hasznos területek és a szórakoztató funkciókra kialakított egyéb terek közötti aránybeli eltolódások jelentik. A közösségi funkciók előretörése mellett természetesen a legfőbb funkció még mindig a vásárlás, ezért a centereket úgy alakítják, hogy a látogató minél több időt töltsön el a tereikben, az üzlethelyiség-rendezési stratégiájában pontosan kiszámítják, hogy szintenként hány és milyen típusú üzletet lehet elhelyezni, ma már a kétszintes üzletek jelenléte is fontos szerepet játszik. A világos színvilág, a kellemes hangulatot árasztó belső kialakítás, az érthető és egyszerű alaprajzi elrendezés meghatározzák és pozitívan befolyásolják a vásárlói élményt.

Új struktúrák, új épületek

A hazai kiskereskedelmi piac is óriási változáson ment keresztül a rendszerváltás óta. Az 1980-as években divatos áruházak (Skála, Centrum) mára elavult struktúrájú épületekké váltak. Akkoriban a legnagyobb üzletek – a mozik és a szupermarketek kivételével – sem voltak nagyobbak 500 m2-nél, manapság pedig a 3-5 ezer m2-nyi üzletek sem számítanak kivételnek. “Néhány évtizeddel ezelőtt az építészek és a fejlesztők elhanyagolható kiskereskedelmi tapasztalattal rendelkeztek Magyarországon. A régebbi üzletközpontokban félreeső, rejtett folyosók és helyiségek, zsákutcák sorakoztak és a többszintes áruházakba egyetlen főkapu biztosította a belépést. Ma már egy bevásárlóközpont közterületeinek elrendezése alapvető fontosságú, a látogatók mozgását ugyanis meghatározzák a liftek lokációja, a teresedések formája, az egyes traktusokat összekötő hidak, a folyosók szélessége, a tágasság érzet, valamint a közös és a bérbeadható területek megfelelő aránya. Ma már egyre fontosabbá válik látványos belső tereket formálni különleges építészeti megoldásokkal, lenyűgöző dimenziókkal és magasságokkal. A láthatatlan rejtett folyosók helyett ma már akár több – látványos programoknak is helyt adó – közösségi teret is kialakítanak a bevásárlóközpontok centrumában, miközben hatalmas, akár több bejárat is vezet a barátságos és kellemes belső térbe. A kedvenc márkaüzletek mellett tehát az építészeti élmény közvetett vonzerőt is jelent a látogatók számára” – mondja Kiss Róbert, a ING Real Estate Development műszaki asset menedzsere.

“A 2009-ben megnyílt Allee szintén a legújabb trendeket követve igazi regionális központ, amely szervesen illeszkedik a környezetéhez, hiszen a komplexum körül elegáns parkosított közterület jött létre, ahol a felszíni autós forgalom is megszűnt. Az utca felöli részeken működő éttermek és kávézók élő kapcsolatot jelentenek a bevásárlóközpont és a forgalmas sétálóutcák között. A komplexum külső tömegének tervezése a városok fejlődésének mintáit követi, hiszen az öt – különböző funkciójú – fő épületegységet három, egymástól független  építész stúdió tervezte. A mozinál kifelé hajló üvegfal, az irodatornyok homlokzatán téglaburkolat, a kiskereskedelmi zónákban fémötvözet, a könyváruháznál cikcakkmintás kőburkolat, valamint a főbejáratoknál ferde üvegfalak által határolt térbeli formák valósultak meg. Az Allee egyedisége a külső és belső kialakítás változatosságában rejlik; különleges, változatos színű és formájú belső LED-világítások, hatalmas hullámzó fal, változatos álmennyezeti anyagok és formák. A külső járda és homlokzati anyagok átmenet nélkül folytatódnak a földszinti belső térben és homlokzaton, amelyek a tetőablakokkal és az elegáns utcai bútorokkal együtt a szabadtéri bevásárlóközpont érzetét adják. A felsőbb szinteken melegebb színvilág érvényesül a famintázatú járólapokkal és álmennyezettel, valamint a kényelmes bútorokkal. Az Allee rendelkezik a világon a legtöbb színes üvegburkolat-felülettel, amely még az elegáns, kényelmes vizes blokkokban is jelen van a szokványos csempeburkolat helyett” – teszi hozzá Kiss Róbert.

Város a városban

A center már nem csak kereskedelmi központ, hanem egy multifunkcionális tér, egyfajta városközpont. Azonban ellentétben a klasszikus városközpontokkal, a centerek egyrészt magántulajdonban lévő közteret jelentenek, ahol egy színes és formagazdag divatorientált világban a szolgáltatások széles választéka várja a látogatókat; másrészt zárt területen helyezkednek el, amely egyfajta védelmet is nyújt a vásárlóknak. „A Corvin Plaza kialakításánál elsődleges szempont volt, hogy vásárlóinkat modern, barátságos környezetben tudjuk fogadni. Az építészeti elemek és a berendezések is a sétány hangulatához illeszkednek. Ugyanakkor a Corvin Plaza, mint akadálymentesített bevásárlóközpont, alapfunkcióján túl közösségi térként is szolgál, amelyet a pihenőterek tesznek még kényelmesebbé” – mondja Vász Noémi, a Corvin Bevásárlóközpont üzemeltetési igazgatója. A változó igényeket az ECE fejlesztésében 2013-ban szinte „újjászületett” és 20.000 négyzetméterrel (Árkád 2) kibővített budapesti Árkád esetében is lemérhetjük, hiszen az Árkád 1-et anno még 2002-ben adták át. „Tizenegy év telt el a két épület megnyitása között, és ennek megfelelően mind a dizájn, mind az új funkcionális követelmények, mind pedig a technikai felszereltség szempontjából a legújabb igényeket kell kielégítenünk. Valamint új és meglévő bérlőink is olyan üzlethelyiségeket alakítottak ki, amelyek a legújabb belsőépítészeti trendeket és kereskedelempolitikai szempontokat is figyelembe veszik” – magyarázza Gyalay-Korpos Gyula, az ECE Projektmanagement Budapest Kft. ügyvezető igazgatója.

Otthonosság érzete

Az új típusú bevásárlóközpontok olyan hangulatot kívánnak teremteni, hogy a vásárlók jól érezzék magukat a falak között, a komfortérzet biztosítása előtérbe került. „A centerek egyes terei szinte nappaliként funkcionálnak, hiszen azokat a társadalmi rétegeket célozzák meg, akik több órát is eltöltenek egy bevásárlóközpontban, akik a társasági életük fontos eseményeit itt bonyolítják le. Egyre több vendéglátóipari egység kap helyet a centerekben, éttermek és kávézók nyílnak, és ezek olyan intimzónákat alkotnak, ahol a magánélet megjelenhet és kiteljesedhet. Az otthonos hangulat megteremtéséhez pedig belsőépítészetileg vonzó tereket formálnak a tulajdonosok” – teszi hozzá Gyalay-Korpos Gyula. A családias jelleg és a barátságos hangulat megteremtése a Corvin Plaza kialakításánál is fontos szempont volt. „Az érintőképernyős információs táblák, a fotelekkel, puffokkal felszerelt és növényekkel tarkított pihenőpontok, valamint a három gyermekjátszó is mind a látogatók kényelmét és a kellemes időtöltést segítik. Bevásárlóközpontunk háziasszonya, Corvin Zsófi, az Információs pult irányításán túl kampányaink arca is, de személyesen is találkozhatnak vele látogatóink. Zsófi személye által közvetlenebb kapcsolatot alakíthatunk ki látogatóinkkal, ami tovább segíti a családias, barátságos környezet megteremtését. Kiemelném még egyedülálló hűségprogramunkat, a Corvin Pass-t is, amivel állandó kedvezményeket, ajándékokat, nyereményeket biztosítunk vásárlóinknak. A téli hidegben például azon látogatóikat, akik újonnan csatlakoznak programunkhoz, megvendégeljük egy forró csokival” – mondja Vász Noémi.

A legújabb bevásárlóközpont-fejlesztések egyike a Hegyvidék Bevásárlóközpont, amely alapvetően a XII. kerületre lett „méretezve”; ugyanakkor a legújabb kialakítási, tervezési trendeket nagyszerűen példázza. „Az épület tervezése során egy családias hangulatú, emberléptékű üzletközpont létrehozása volt a cél. A központon belül jellemzőek a nagyméretű portálok és a nyitott terek, a bérlemények belső terének esztétikus egyedi prémium kialakítása. Új irány a nagyvilágban, hogy a betérő otthon érezhesse magát – esetünkben a épületbelső az otthonosság érzését az eleganciával ötvözi. Ezen túl a Hegyvidék Központot kitűnő átláthatóság és könnyű eligazodás jellemzi, ami ma már alapelvárás. A sok természetes fény szintén új keletű igény, ami a Hegyvidékben 16 méteres átmérőjű tetőablakkal biztosított” – mondja Balassa László, a Wing Zrt. tulajdonában álló Hegyvidék Bevásárlóközpont igazgatója. A kényelmi szolgáltatásokra az Allee is nagy hangsúlyt helyez. „Az Allee a vásárlók jó közérzetéhez és kényelméhez számos módon járul hozzá.  Kezdve a tiszta, biztonságos környezettel, a higiénikus viszonyok megteremtésével – különösen olyan helyeken, mint az ételudvarok vagy a vizes blokkok –, folytatva a belső térben hallható decens, klasszikus zenén át a kényelmes padokig és a jelentős zöld felületekig. De számos különlegességet is említhetünk: így például a vak emberek számára Braille írással készült üzletnevek, a beszélő liftek és sok más egyéb. A látogatók számára kialakított gyalogos területek egy kellemes, világos, biztonságos és inspiráló környezetről gondoskodnak, ahol ráadásul különböző eseményeket, karitatív programokat és kulturális rendezvényeket is szervezünk” – teszi hozzá Renáta Kodadová, az ING Real Estate Development asset menedzsere.

Szórakoztató és kulturális funkciók

A sikert ma három fő tényező határozza meg: a családias, komfortos hangulat; a jó alaprajzi elrendezés, a világos terek; valamint a sokféle szolgáltatás és szórakoztató-kulturális program. „Az otthonosság mellett a családi tér megteremtése is fontos cél, hogy a család minden egyes tagja megtalálja a számára megfelelő tevékenységi és szórakozási formát, a gyermekeket el lehessen helyezni a játszóházban vagy az egész család közös programokon, rendezvényeken vehessen részt. További fontos cél, hogy a centerek egyfajta életstílust képviseljenek, hiszen a manapság divatos márkák többnyire a fiatalokat célozzák meg. Az életstílussal összefüggésben a centerek az ízléskultúra fejlesztésében is közreműködnek” – folytatja Gyalay-Korpos Gyula. A kereskedelmi funkciókon kívül megjelentek az alapvető szolgáltatások (bank, posta, ügyfélszolgálatok), a sport (fitnesz, bowling), a mozi és az egészségügyi létesítmények is. „Szolgáltatásaink túlmutatnak a megszokottakon, hiszen több mint 24 különleges, látogatóbarát szolgáltatásunkkal magasan az élen járunk. Ilyen például a laptop használat biztosítása, a babakocsi bérlés, esernyőbérlés, kerékpár javítás és igény esetén a bébiétel biztosítása, de egyedülálló Öko Pontunk is, ami az újrahasznosítás fontosságára hívja fel a figyelmet. Mindemellett a Corvin Plaza állatbarát hely, látogatóink nyugodtan keresztülsétálhatnak négylábú kedvencükkel is az épületen” – teszi hozzá Vász Noémi.

Arccal a zöld felé

A budapesti irodapiacon egyre nagyobb teret nyernek a zöld beruházások, a kivitelezés alatt álló és a meglévő épületek minősítései az összes budapesti irodaterület csaknem 10 %-át érintik már. Az irodaházak mellett a bevásárlóközpontoknál is megjelentek a fenntartható fejlesztések, hiszen környezettudatos kereskedelmi ingatlanok épülnek modern gépészeti és elektromos rendszerekkel, valamint a kor igényeinek, követelményeinek megfelelő anyagok használatával. Az Allee, a Campona és a Pólus Center az üzemelést díjazó BREEAM In-Use „Good” minősítést szerezték meg, a nemrégiben átadott szegedi Árkád bevásárlóközpont a német DGNB arany fokozatát kapta, míg a Hegyvidék Bevásárlóközpont megszerezte a BREEAM „Very good” minősítést.

A Hegyvidék Bevásárlóközpont – mivel tavaly került átadásra – már a modern igényeknek megfelelően lett kialakítva, a XII. kerületi környezet pedig megkövetelte a prémium minőséget. A 6500 négyzetméteres, családias hangulatú kisközpont a környezettudatosságot szem előtt tartva minőségi szolgáltatásokat és termékeket kínál megfizethető áron. „Alapelvárás volt a minősített környezettudatosság, ami nemcsak a környezetünk érdekében fontos, hanem mert jelentős rezsi megtakarítás érhető el vele. Ez lett az első hazai „zöld” üzletközpont, aminek különlegessége többek között, hogy itt tölthető először az országban a legmodernebb elektromos jármű a bevásárlás alatt, mindemellett az üzletközpont hasznosítja az esővizet és újrahasznosítja – tisztítás után – a csapvizet is. Az épület tetején közel ezer négyzetméternyi zöld tető található, amely a levegő tisztításában és az épület hőháztartásában is szerepet kap” – teszi hozzá Balassa László.

+ + +

A cikk az Ingatlan Évkönyv 2013/14 című kiadvány 126. oldalán található. Amennyiben szívesen olvasná évkönyvünk további cikkeit, tekintse meg az online változatot vagy rendelje meg, és mi ingyen elpostázzuk Önnek. 

Média forrás: Ingatlan Évkönyv
A weboldal 320px-es felbontás alá nincsen optimalizálva.

Kérjük tekintse meg nagyobb felbontású eszközről oldalunkat!

A legújabb generációs bevásárlóközpontok sajátosságai

A bevásárlóközpontok a legújabb kor komplex, kereskedelmi-szolgáltató centrumai, amelyekben a vásárlás és a szórakozás, az élmény összekapcsolódik. Városközpont és fogyasztói „katedrális” egyszerre, de azért alapvetően a vásárlás a cél.

A bevásárlóközpontok születése

Az évtizedek alatt újabb és újabb generációs bevásárlóközpontok léptek a piacra, amelyeken jól lemérhetőek a centerek evolúciója, fejlődése. A kiskereskedelemben a zárt, fedett piacok megjelenése (15. század) óta talán a legforradalmibb fejlődést jelentik a bevásárlóközpontok, avagy a fogyasztás új „katedrálisai”, amelyek már csak méretüknél fogva is nagyobb hatással vannak a városok térszerkezetére, mint a korábban fejlődésnek indult áruházak (department store-ok). A nagy üzletközpontok a második világháború után az 1950-es években léptek a piacra az USA-ban, és sikerük zálogát a „mindent egy helyen” koncepcióban látták. Nagy vonalakban megkülönböztetjük a külvárosi és a belvárosi bevásárlóközpontok típusait, vagyis a Gruen-féle pragmatikus, városon kívüli pláza kategóriát a Jerde-féle, városi-színházi pláza kategóriától. A Victor Gruen nevéhez kapcsolódó külvárosi pláza társadalmi hátterét az adta, hogy a nagyobb vásárlóerővel rendelkező középosztály kiköltözött a belvárosi negyedekből a városkörnyéki zöld övezetekbe, és autóval könnyen elérhették a városok szélén és a forgalmas autóutak mentén felépített mallokat.

Később a bevásárlóközpontok „visszatértek” a városokba, és a nyolcvanas évek második felében szintén Amerikában találták ki a „szórakozás építészete” fogalmat. Az ilyen típusú bevásárlóközpont Jon Jerde nevéhez fűződik, ahol a vásárlás, a szórakozás és az élmény összekapcsolódik. A különbséget az egyes típusok között a kereskedelmi szempontból hasznos területek és a szórakoztató funkciókra kialakított egyéb terek közötti aránybeli eltolódások jelentik. A közösségi funkciók előretörése mellett természetesen a legfőbb funkció még mindig a vásárlás, ezért a centereket úgy alakítják, hogy a látogató minél több időt töltsön el a tereikben, az üzlethelyiség-rendezési stratégiájában pontosan kiszámítják, hogy szintenként hány és milyen típusú üzletet lehet elhelyezni, ma már a kétszintes üzletek jelenléte is fontos szerepet játszik. A világos színvilág, a kellemes hangulatot árasztó belső kialakítás, az érthető és egyszerű alaprajzi elrendezés meghatározzák és pozitívan befolyásolják a vásárlói élményt.

Új struktúrák, új épületek

A hazai kiskereskedelmi piac is óriási változáson ment keresztül a rendszerváltás óta. Az 1980-as években divatos áruházak (Skála, Centrum) mára elavult struktúrájú épületekké váltak. Akkoriban a legnagyobb üzletek – a mozik és a szupermarketek kivételével – sem voltak nagyobbak 500 m2-nél, manapság pedig a 3-5 ezer m2-nyi üzletek sem számítanak kivételnek. “Néhány évtizeddel ezelőtt az építészek és a fejlesztők elhanyagolható kiskereskedelmi tapasztalattal rendelkeztek Magyarországon. A régebbi üzletközpontokban félreeső, rejtett folyosók és helyiségek, zsákutcák sorakoztak és a többszintes áruházakba egyetlen főkapu biztosította a belépést. Ma már egy bevásárlóközpont közterületeinek elrendezése alapvető fontosságú, a látogatók mozgását ugyanis meghatározzák a liftek lokációja, a teresedések formája, az egyes traktusokat összekötő hidak, a folyosók szélessége, a tágasság érzet, valamint a közös és a bérbeadható területek megfelelő aránya. Ma már egyre fontosabbá válik látványos belső tereket formálni különleges építészeti megoldásokkal, lenyűgöző dimenziókkal és magasságokkal. A láthatatlan rejtett folyosók helyett ma már akár több – látványos programoknak is helyt adó – közösségi teret is kialakítanak a bevásárlóközpontok centrumában, miközben hatalmas, akár több bejárat is vezet a barátságos és kellemes belső térbe. A kedvenc márkaüzletek mellett tehát az építészeti élmény közvetett vonzerőt is jelent a látogatók számára” – mondja Kiss Róbert, a ING Real Estate Development műszaki asset menedzsere.

“A 2009-ben megnyílt Allee szintén a legújabb trendeket követve igazi regionális központ, amely szervesen illeszkedik a környezetéhez, hiszen a komplexum körül elegáns parkosított közterület jött létre, ahol a felszíni autós forgalom is megszűnt. Az utca felöli részeken működő éttermek és kávézók élő kapcsolatot jelentenek a bevásárlóközpont és a forgalmas sétálóutcák között. A komplexum külső tömegének tervezése a városok fejlődésének mintáit követi, hiszen az öt – különböző funkciójú – fő épületegységet három, egymástól független  építész stúdió tervezte. A mozinál kifelé hajló üvegfal, az irodatornyok homlokzatán téglaburkolat, a kiskereskedelmi zónákban fémötvözet, a könyváruháznál cikcakkmintás kőburkolat, valamint a főbejáratoknál ferde üvegfalak által határolt térbeli formák valósultak meg. Az Allee egyedisége a külső és belső kialakítás változatosságában rejlik; különleges, változatos színű és formájú belső LED-világítások, hatalmas hullámzó fal, változatos álmennyezeti anyagok és formák. A külső járda és homlokzati anyagok átmenet nélkül folytatódnak a földszinti belső térben és homlokzaton, amelyek a tetőablakokkal és az elegáns utcai bútorokkal együtt a szabadtéri bevásárlóközpont érzetét adják. A felsőbb szinteken melegebb színvilág érvényesül a famintázatú járólapokkal és álmennyezettel, valamint a kényelmes bútorokkal. Az Allee rendelkezik a világon a legtöbb színes üvegburkolat-felülettel, amely még az elegáns, kényelmes vizes blokkokban is jelen van a szokványos csempeburkolat helyett” – teszi hozzá Kiss Róbert.

Város a városban

A center már nem csak kereskedelmi központ, hanem egy multifunkcionális tér, egyfajta városközpont. Azonban ellentétben a klasszikus városközpontokkal, a centerek egyrészt magántulajdonban lévő közteret jelentenek, ahol egy színes és formagazdag divatorientált világban a szolgáltatások széles választéka várja a látogatókat; másrészt zárt területen helyezkednek el, amely egyfajta védelmet is nyújt a vásárlóknak. „A Corvin Plaza kialakításánál elsődleges szempont volt, hogy vásárlóinkat modern, barátságos környezetben tudjuk fogadni. Az építészeti elemek és a berendezések is a sétány hangulatához illeszkednek. Ugyanakkor a Corvin Plaza, mint akadálymentesített bevásárlóközpont, alapfunkcióján túl közösségi térként is szolgál, amelyet a pihenőterek tesznek még kényelmesebbé” – mondja Vász Noémi, a Corvin Bevásárlóközpont üzemeltetési igazgatója. A változó igényeket az ECE fejlesztésében 2013-ban szinte „újjászületett” és 20.000 négyzetméterrel (Árkád 2) kibővített budapesti Árkád esetében is lemérhetjük, hiszen az Árkád 1-et anno még 2002-ben adták át. „Tizenegy év telt el a két épület megnyitása között, és ennek megfelelően mind a dizájn, mind az új funkcionális követelmények, mind pedig a technikai felszereltség szempontjából a legújabb igényeket kell kielégítenünk. Valamint új és meglévő bérlőink is olyan üzlethelyiségeket alakítottak ki, amelyek a legújabb belsőépítészeti trendeket és kereskedelempolitikai szempontokat is figyelembe veszik” – magyarázza Gyalay-Korpos Gyula, az ECE Projektmanagement Budapest Kft. ügyvezető igazgatója.

Otthonosság érzete

Az új típusú bevásárlóközpontok olyan hangulatot kívánnak teremteni, hogy a vásárlók jól érezzék magukat a falak között, a komfortérzet biztosítása előtérbe került. „A centerek egyes terei szinte nappaliként funkcionálnak, hiszen azokat a társadalmi rétegeket célozzák meg, akik több órát is eltöltenek egy bevásárlóközpontban, akik a társasági életük fontos eseményeit itt bonyolítják le. Egyre több vendéglátóipari egység kap helyet a centerekben, éttermek és kávézók nyílnak, és ezek olyan intimzónákat alkotnak, ahol a magánélet megjelenhet és kiteljesedhet. Az otthonos hangulat megteremtéséhez pedig belsőépítészetileg vonzó tereket formálnak a tulajdonosok” – teszi hozzá Gyalay-Korpos Gyula. A családias jelleg és a barátságos hangulat megteremtése a Corvin Plaza kialakításánál is fontos szempont volt. „Az érintőképernyős információs táblák, a fotelekkel, puffokkal felszerelt és növényekkel tarkított pihenőpontok, valamint a három gyermekjátszó is mind a látogatók kényelmét és a kellemes időtöltést segítik. Bevásárlóközpontunk háziasszonya, Corvin Zsófi, az Információs pult irányításán túl kampányaink arca is, de személyesen is találkozhatnak vele látogatóink. Zsófi személye által közvetlenebb kapcsolatot alakíthatunk ki látogatóinkkal, ami tovább segíti a családias, barátságos környezet megteremtését. Kiemelném még egyedülálló hűségprogramunkat, a Corvin Pass-t is, amivel állandó kedvezményeket, ajándékokat, nyereményeket biztosítunk vásárlóinknak. A téli hidegben például azon látogatóikat, akik újonnan csatlakoznak programunkhoz, megvendégeljük egy forró csokival” – mondja Vász Noémi.

A legújabb bevásárlóközpont-fejlesztések egyike a Hegyvidék Bevásárlóközpont, amely alapvetően a XII. kerületre lett „méretezve”; ugyanakkor a legújabb kialakítási, tervezési trendeket nagyszerűen példázza. „Az épület tervezése során egy családias hangulatú, emberléptékű üzletközpont létrehozása volt a cél. A központon belül jellemzőek a nagyméretű portálok és a nyitott terek, a bérlemények belső terének esztétikus egyedi prémium kialakítása. Új irány a nagyvilágban, hogy a betérő otthon érezhesse magát – esetünkben a épületbelső az otthonosság érzését az eleganciával ötvözi. Ezen túl a Hegyvidék Központot kitűnő átláthatóság és könnyű eligazodás jellemzi, ami ma már alapelvárás. A sok természetes fény szintén új keletű igény, ami a Hegyvidékben 16 méteres átmérőjű tetőablakkal biztosított” – mondja Balassa László, a Wing Zrt. tulajdonában álló Hegyvidék Bevásárlóközpont igazgatója. A kényelmi szolgáltatásokra az Allee is nagy hangsúlyt helyez. „Az Allee a vásárlók jó közérzetéhez és kényelméhez számos módon járul hozzá.  Kezdve a tiszta, biztonságos környezettel, a higiénikus viszonyok megteremtésével – különösen olyan helyeken, mint az ételudvarok vagy a vizes blokkok –, folytatva a belső térben hallható decens, klasszikus zenén át a kényelmes padokig és a jelentős zöld felületekig. De számos különlegességet is említhetünk: így például a vak emberek számára Braille írással készült üzletnevek, a beszélő liftek és sok más egyéb. A látogatók számára kialakított gyalogos területek egy kellemes, világos, biztonságos és inspiráló környezetről gondoskodnak, ahol ráadásul különböző eseményeket, karitatív programokat és kulturális rendezvényeket is szervezünk” – teszi hozzá Renáta Kodadová, az ING Real Estate Development asset menedzsere.

Szórakoztató és kulturális funkciók

A sikert ma három fő tényező határozza meg: a családias, komfortos hangulat; a jó alaprajzi elrendezés, a világos terek; valamint a sokféle szolgáltatás és szórakoztató-kulturális program. „Az otthonosság mellett a családi tér megteremtése is fontos cél, hogy a család minden egyes tagja megtalálja a számára megfelelő tevékenységi és szórakozási formát, a gyermekeket el lehessen helyezni a játszóházban vagy az egész család közös programokon, rendezvényeken vehessen részt. További fontos cél, hogy a centerek egyfajta életstílust képviseljenek, hiszen a manapság divatos márkák többnyire a fiatalokat célozzák meg. Az életstílussal összefüggésben a centerek az ízléskultúra fejlesztésében is közreműködnek” – folytatja Gyalay-Korpos Gyula. A kereskedelmi funkciókon kívül megjelentek az alapvető szolgáltatások (bank, posta, ügyfélszolgálatok), a sport (fitnesz, bowling), a mozi és az egészségügyi létesítmények is. „Szolgáltatásaink túlmutatnak a megszokottakon, hiszen több mint 24 különleges, látogatóbarát szolgáltatásunkkal magasan az élen járunk. Ilyen például a laptop használat biztosítása, a babakocsi bérlés, esernyőbérlés, kerékpár javítás és igény esetén a bébiétel biztosítása, de egyedülálló Öko Pontunk is, ami az újrahasznosítás fontosságára hívja fel a figyelmet. Mindemellett a Corvin Plaza állatbarát hely, látogatóink nyugodtan keresztülsétálhatnak négylábú kedvencükkel is az épületen” – teszi hozzá Vász Noémi.

Arccal a zöld felé

A budapesti irodapiacon egyre nagyobb teret nyernek a zöld beruházások, a kivitelezés alatt álló és a meglévő épületek minősítései az összes budapesti irodaterület csaknem 10 %-át érintik már. Az irodaházak mellett a bevásárlóközpontoknál is megjelentek a fenntartható fejlesztések, hiszen környezettudatos kereskedelmi ingatlanok épülnek modern gépészeti és elektromos rendszerekkel, valamint a kor igényeinek, követelményeinek megfelelő anyagok használatával. Az Allee, a Campona és a Pólus Center az üzemelést díjazó BREEAM In-Use „Good” minősítést szerezték meg, a nemrégiben átadott szegedi Árkád bevásárlóközpont a német DGNB arany fokozatát kapta, míg a Hegyvidék Bevásárlóközpont megszerezte a BREEAM „Very good” minősítést.

A Hegyvidék Bevásárlóközpont – mivel tavaly került átadásra – már a modern igényeknek megfelelően lett kialakítva, a XII. kerületi környezet pedig megkövetelte a prémium minőséget. A 6500 négyzetméteres, családias hangulatú kisközpont a környezettudatosságot szem előtt tartva minőségi szolgáltatásokat és termékeket kínál megfizethető áron. „Alapelvárás volt a minősített környezettudatosság, ami nemcsak a környezetünk érdekében fontos, hanem mert jelentős rezsi megtakarítás érhető el vele. Ez lett az első hazai „zöld” üzletközpont, aminek különlegessége többek között, hogy itt tölthető először az országban a legmodernebb elektromos jármű a bevásárlás alatt, mindemellett az üzletközpont hasznosítja az esővizet és újrahasznosítja – tisztítás után – a csapvizet is. Az épület tetején közel ezer négyzetméternyi zöld tető található, amely a levegő tisztításában és az épület hőháztartásában is szerepet kap” – teszi hozzá Balassa László.

+ + +

A cikk az Ingatlan Évkönyv 2013/14 című kiadvány 126. oldalán található. Amennyiben szívesen olvasná évkönyvünk további cikkeit, tekintse meg az online változatot vagy rendelje meg, és mi ingyen elpostázzuk Önnek. 

Média forrás: Ingatlan Évkönyv

Tetszett a cikk? Itt megoszthatja!

Hozzászólások: 0 db

A hosszászólások moderálás után jelennek meg, melynek célja a trágár stílusú, más felhasználókat vallási, etnikai, világnézeti, vagy egyéb szempontból sértő, valamint politikai témájú hozzászólások kiszűrése.

Még nem érkezett hozzászólás. Legyen Ön az első!

Szóljon hozzá a cikkhez! (kattintásra kinyílik)
iroda.hu V. Díjátadó Gála Irodablog.hu - Munka. Stílus. Design. theBAR by iroda.hu Ingatlan évkönyv 2014-2015

PARTNEREINK

MBSZ IMEDIA - Médiafigyelő Médiafigyelés MTI Brand Trend HuGBC