X

Hírfigyelő feliratkozás

Érdekli az ingatlanpiac? Iratkozzon fel napi hírfigyelőnkre, hogy első kézből értesülhessen a legfontosabb hírekről, eseményekről.

Aki lemarad, az kimarad!

Napi hírfigyelő feliratkozás

Érdekli az ingatlanpiac? Iratkozzon fel naponta megjelenő hírlevelünkre, hogy első kézből értesüljön a piac híreiről, eseményeiről. Kérjük töltsön ki minden mezőt a sikeres feliratkozáshoz.

 

Ön szerint másnak is érdekes lehet ez a cikk?

Töltse ki az űrlapot, és küldje el e-mailben!

Véleményed szerint másnak is érdekes lehet a rendezvény?

Töltsd ki az itt található űrlapot, hogy elküldhesd emailben!

Regisztráció az Arcképcsarnokba

Szerepelni szeretne az ingatlanpiaci Arcképcsarnokban? Küldje el regisztrációs kérelmét az alábbi adatlap kitöltésével. A *-gal jelölt mezők kitöltése kötelező!

Adatmódosítás

Szeretné az itt található adatokat módosítani? Kérjük írjon üzenetet munkatársunknak, aki elvégzi a kért módosításokat.

Kapcsolatfelvétel

Vegye fel a kapcsolatot vele:

Ennek elfogadása azt jelenti, hogy hozzájárulásodat adod ahhoz, hogy naponta hírlevelet küldjünk neked a legfontosabb ingatlanpiaci hírekről, e célból hozzájárulsz az ehhez szükséges személyes adataid kezeléséhez. Adatait a hozzájárulásod alapján a hírlevelek küldése céljából kezeljük. Az adatkezelés jogalapja a hozzájárulásod megadása. Az adataid törlési határideje: a leiratkozásoddal egyidőben.


Az adatkezelő és elérhetőségei:
ingatlan.com Zrt.
1016 Budapest, Mészáros utca 58. A. ép.,
Adatvédelmi tisztviselő elérhetősége:
Nádai Gábor
+36 1 237 2060 (munkanapokon 10.00-17.00),
segitunk@ingatlan.com


Az EU Általános Adatvédelmi Rendelete alapján hozzáférést kérhetsz személyes adataidhoz, kérheted azok helyesbítését, törlését, vagy az adatkezelés korlátozását, illetve automatizált adatkezelés esetén kérheted hogy az általad rendelkezésre bocsátott adatokat az ingatlan.com Zrt. tagolt, széles körben használt, géppel olvasható formátumban számodra átadja. A személyes adatkezelésre vonatkozó hozzájárulásodat bármikor visszavonhatod; ez nem érinti a visszavont hozzájárulás előtt végzett adatkezelés jogszerűségét. Az adatokhoz bizonyos esetben további cégek is hozzáférhetnek, erről pontos tájékoztatást Adatvédelmi Szabályzatunkban találsz. Vizsgálatot kezdeményezhetsz a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál arra hivatkozással, hogy személyes adatok kezelésével kapcsolatban jogsérelem következett be, vagy annak közvetlen veszélye fennáll.
A NAIH elérhetősége: www.naih.hu.

A közösségi irodáké a jövő – 10 forradalmi trend az irodapiacon

2019. Október 02. Urbanisztika
A közösségi iroda szintén a 21. század gyermeke. A statisztikák szerint a home office és a szabadúszók térnyerése gőzerővel növekszik a munkaerőpiacon, amely előtérbe helyezi a közösségi irodákat is. Ez a témája a „10 forradalmi változás az irodapiacon” c. sorozatunk 8. részének.

A 21. század gyökeresen felforgatta a munkaerőpiacot, hiszen új típusú tevékenységeket, munkavégzési formákat és kompetenciákat helyezett előtérbe. Egyre fontosabb a rugalmasság, a naprakészség, a mobilitás; a technológiai fejlődés pedig a fizikai terek mellett a virtuális tereket is helyzetbe hozta, miközben új kommunikációs csatornákat honosított meg. Az iroda szerepe átalakul, egyes tevékenységek során pedig nem is bír jelentőséggel.

Az új munkavégzési formák során a szabadúszók, nomádok, startupok szerepe felértékelődik, az otthoni munka nagyságrendje nő, amelyet nem csak a multik dolgozói végezhetnek bizonyos napokon, hanem a szabadúszók számára is ez a fő csapásirány. Azonban sokan nem szeretnek egyedül lenni otthon, hiszen a szociális kapcsolatok hálója az emberiség egyik legfontosabb civilizációs terméke, ezért megjelentek a közösségi irodák.

A közösségi irodákban rugalmasan lehet munkaállomást, irodahelyiséget, tárgyalót foglalni, sőt, egyéb irodai szolgáltatásokat is igénybe lehet venni, mint székhely, üzenetek fogadása stb. Többféle csomag közül választhat az ügyfél, ami a bérlés időtartalmára és az igénybe vett eszközökre-infrastruktúrára vonatkozik. A közösségi iroda tehát egyfajta átmenetet képez az irodai munka és az otthoni munka között, miközben mindkettő előnyeit egyesíti.

Honnan jön és hová tart?

Kitérőként jegyezzük meg, hogy a közösségi iroda (coworking) fogalma szoros kapcsolatban áll a szolgáltatott irodáéval (azonnali vagy instant). A szolgáltatott iroda azonban alapvetően önálló cellás irodákra összpontosít, míg előbbia nagy közös térben történő munkavégzést preferálja, aztán persze csaknem mindenhol kombinálják az egyes típusokat.

Nagyjából 20-30 éve először a szolgáltatott iroda jelent meg a színtéren, majd a közösségi is elterjedt. A szolgáltatott irodákat globális piaci szereplők működtetik hálózatokban, amelyek ugyanazt a színvonalat és kiszolgálást nyújtják a világ minden táján. Ezek jellemzően vállalati és üzletszerű terek, nagyjából 80%-uk privát iroda, míg 20%-uk közösségi tér. Magyarországon is működnek, elég ha a Regust vagy a DBH-t említjük meg.

A coworking esetében jellemzően a helyi szolgáltatók dominálnak, amelyek kisebb területen – 500-2000 m2-en – működnek. Itt éppen fordított a helyzet, hiszen nagyjából 80% a közösségi zóna és a terület 20%-a privát munkahely. Pár éve indult el a hibrid iroda térhódítása, amely a két típust ötvözi, miközben a szolgáltatott és a közösségi modell közelít egymáshoz.

A közösségi irodák az elmúlt tíz évben szinte forradalmat valósítottak meg, hiszen ma már több tízezer cég működik. De ez a piaci szegmens még mindig nagyon kicsi az irodapiacon, például Magyarországon a 4 millió m2-nyi modern irodaterület nagyságrendjéhez képest még csak közelítik a 70-80 ezer m2-t a közösségi irodák. Világszerte nagyjából a teljes piac 3%-a ilyen típusú munkahely, azonban arányuk évről évre növekszik.

Mire jó a közösségi iroda?

A céges munkahelyen a szervezettség, a hatékonyság és a közösség a legfontosabb, sokan például “elúsznak”, ha nincs mellettük egy csapat, egyfajta hierarchikus rend vagy keret vagy munkakultúra, amely meghatározza a tevékenységet, illetve annak intenzitását szabályozza. A közösségi irodába a feladatoktól függően szintén be kell járni, vagyis a napi rutinműveletek kellő motivációt biztosíthatnak azok számára is, akik az abszolút önálló munkavégzésre nem teljesen alkalmasak.

A közösségi irodában a közösség szerepe is kiemelkedik, akár csak egy átlagos vállalati irodában, hiszen bár különböző tevékenységekkel foglalkozó tagok dolgoznak együtt, mégis működik a kommunikáció, sőt, akár még üzleti kapcsolatok is szövődhetnek, vagy éppen egymást segíthetik a saját szakértelmükkel, hiszen egy informatikus és egy könyvelő kompetenciái szakmai kapcsolatot is teremthetnek.

A közösségi iroda vezetői nagy hangsúlyt fektetnek a közösségépítésre, ennek megfelelően számos programot, előadást, konferenciát, kompetenciafejlesztést szerveznek, a startupok számára a továbbfejlődést támogatják, a közösségi térben található munkaállomás helyett kisebb stúdiót biztosíthatnak, olyan készségeket tanulhatnak a tagok, amelyek segítik a munkájukat, például a szervezetfejlesztésben kaphatnak szakmai hátteret stb.

Magyarországon is hódít

A közösségi iroda izgalmas színfoltja a hazai irodapiacnak is, hiszen sokféle coworkinget tudunk említeni. Az elsőt a LOFFICE nyitotta meg 2009-ben a Paulay Ede utcában a Zeneakadémia volt kottanyomdájában, de a Rákóczi tér mellett a Salétrom utcában is különleges indusztriális miliőt teremtettek, ahol később a Distinction futott be, amelyet aztán az ír Skyscanner vásárolt fel. Vagyis már be is mutattunk egy példát arra, hogyan lehet a startup állapotból világszinten is versenyképes vállalatot gründolni a közösségi irodában.

Később egyre nagyobb számban indultak el új irodák a fővárosban és a nagyobb egyetemvárosokban, sőt, már Az Év Irodája versenyen is megjelentek. A hazai startup-ökoszisztéma fejlődésével és néhány hazai gyökerű technológiai cég nemzetközi karrierje okán egyre nagyobb népszerűségnek örvend ez a fajta munkahely Magyarországon is.

Általában nagy gondot fordítanak a dizájnra, miközben megőrzik a praktikusságra való hajlamukat is, vagyis sokszínű, ötletes, emberközpontú, egyediségre törekvő belső terekről beszélhetünk. Olyan helyszíneket is hasznosítanak, amelyek egyébként kihasználatlanul állnának, másrészt egyfajta kávézóhangulatot is megteremtenek, amelyek belvárosi helyszíneken tovább színesítik a palettát.

A közösségi iroda tehát a lehetőségek tárháza, természetesen az egyénnek is hozzá kell tenni a magáét, hiszen fontos a vállalkozó szellem, az önállóságra való hajlam, a networking iránti érdeklődés, a szinergiák kiaknázásának felismerése, és még sorolhatnánk. Összességében a felgyorsult világunkban, ahol a rugalmasság, az azonnali cselekvés és a mobilitás a legfontosabb, fényes jövő előtt áll a közösségi iroda intézménye.

A sorozatunk többi része elérhető a cím alatt szereplő "10 forradalmi változás az irodapiacon" címkére (tagre) kattintással.

Képek forrása: Az Év Irodája - LOFFICE és Kaptár

Média forrás: realista.hu
A weboldal 320px-es felbontás alá nincsen optimalizálva.

Kérjük tekintse meg nagyobb felbontású eszközről oldalunkat!

A közösségi irodáké a jövő – 10 forradalmi trend az irodapiacon

A közösségi iroda szintén a 21. század gyermeke. A statisztikák szerint a home office és a szabadúszók térnyerése gőzerővel növekszik a munkaerőpiacon, amely előtérbe helyezi a közösségi irodákat is. Ez a témája a „10 forradalmi változás az irodapiacon” c. sorozatunk 8. részének.

A 21. század gyökeresen felforgatta a munkaerőpiacot, hiszen új típusú tevékenységeket, munkavégzési formákat és kompetenciákat helyezett előtérbe. Egyre fontosabb a rugalmasság, a naprakészség, a mobilitás; a technológiai fejlődés pedig a fizikai terek mellett a virtuális tereket is helyzetbe hozta, miközben új kommunikációs csatornákat honosított meg. Az iroda szerepe átalakul, egyes tevékenységek során pedig nem is bír jelentőséggel.

Az új munkavégzési formák során a szabadúszók, nomádok, startupok szerepe felértékelődik, az otthoni munka nagyságrendje nő, amelyet nem csak a multik dolgozói végezhetnek bizonyos napokon, hanem a szabadúszók számára is ez a fő csapásirány. Azonban sokan nem szeretnek egyedül lenni otthon, hiszen a szociális kapcsolatok hálója az emberiség egyik legfontosabb civilizációs terméke, ezért megjelentek a közösségi irodák.

A közösségi irodákban rugalmasan lehet munkaállomást, irodahelyiséget, tárgyalót foglalni, sőt, egyéb irodai szolgáltatásokat is igénybe lehet venni, mint székhely, üzenetek fogadása stb. Többféle csomag közül választhat az ügyfél, ami a bérlés időtartalmára és az igénybe vett eszközökre-infrastruktúrára vonatkozik. A közösségi iroda tehát egyfajta átmenetet képez az irodai munka és az otthoni munka között, miközben mindkettő előnyeit egyesíti.

Honnan jön és hová tart?

Kitérőként jegyezzük meg, hogy a közösségi iroda (coworking) fogalma szoros kapcsolatban áll a szolgáltatott irodáéval (azonnali vagy instant). A szolgáltatott iroda azonban alapvetően önálló cellás irodákra összpontosít, míg előbbia nagy közös térben történő munkavégzést preferálja, aztán persze csaknem mindenhol kombinálják az egyes típusokat.

Nagyjából 20-30 éve először a szolgáltatott iroda jelent meg a színtéren, majd a közösségi is elterjedt. A szolgáltatott irodákat globális piaci szereplők működtetik hálózatokban, amelyek ugyanazt a színvonalat és kiszolgálást nyújtják a világ minden táján. Ezek jellemzően vállalati és üzletszerű terek, nagyjából 80%-uk privát iroda, míg 20%-uk közösségi tér. Magyarországon is működnek, elég ha a Regust vagy a DBH-t említjük meg.

A coworking esetében jellemzően a helyi szolgáltatók dominálnak, amelyek kisebb területen – 500-2000 m2-en – működnek. Itt éppen fordított a helyzet, hiszen nagyjából 80% a közösségi zóna és a terület 20%-a privát munkahely. Pár éve indult el a hibrid iroda térhódítása, amely a két típust ötvözi, miközben a szolgáltatott és a közösségi modell közelít egymáshoz.

A közösségi irodák az elmúlt tíz évben szinte forradalmat valósítottak meg, hiszen ma már több tízezer cég működik. De ez a piaci szegmens még mindig nagyon kicsi az irodapiacon, például Magyarországon a 4 millió m2-nyi modern irodaterület nagyságrendjéhez képest még csak közelítik a 70-80 ezer m2-t a közösségi irodák. Világszerte nagyjából a teljes piac 3%-a ilyen típusú munkahely, azonban arányuk évről évre növekszik.

Mire jó a közösségi iroda?

A céges munkahelyen a szervezettség, a hatékonyság és a közösség a legfontosabb, sokan például “elúsznak”, ha nincs mellettük egy csapat, egyfajta hierarchikus rend vagy keret vagy munkakultúra, amely meghatározza a tevékenységet, illetve annak intenzitását szabályozza. A közösségi irodába a feladatoktól függően szintén be kell járni, vagyis a napi rutinműveletek kellő motivációt biztosíthatnak azok számára is, akik az abszolút önálló munkavégzésre nem teljesen alkalmasak.

A közösségi irodában a közösség szerepe is kiemelkedik, akár csak egy átlagos vállalati irodában, hiszen bár különböző tevékenységekkel foglalkozó tagok dolgoznak együtt, mégis működik a kommunikáció, sőt, akár még üzleti kapcsolatok is szövődhetnek, vagy éppen egymást segíthetik a saját szakértelmükkel, hiszen egy informatikus és egy könyvelő kompetenciái szakmai kapcsolatot is teremthetnek.

A közösségi iroda vezetői nagy hangsúlyt fektetnek a közösségépítésre, ennek megfelelően számos programot, előadást, konferenciát, kompetenciafejlesztést szerveznek, a startupok számára a továbbfejlődést támogatják, a közösségi térben található munkaállomás helyett kisebb stúdiót biztosíthatnak, olyan készségeket tanulhatnak a tagok, amelyek segítik a munkájukat, például a szervezetfejlesztésben kaphatnak szakmai hátteret stb.

Magyarországon is hódít

A közösségi iroda izgalmas színfoltja a hazai irodapiacnak is, hiszen sokféle coworkinget tudunk említeni. Az elsőt a LOFFICE nyitotta meg 2009-ben a Paulay Ede utcában a Zeneakadémia volt kottanyomdájában, de a Rákóczi tér mellett a Salétrom utcában is különleges indusztriális miliőt teremtettek, ahol később a Distinction futott be, amelyet aztán az ír Skyscanner vásárolt fel. Vagyis már be is mutattunk egy példát arra, hogyan lehet a startup állapotból világszinten is versenyképes vállalatot gründolni a közösségi irodában.

Később egyre nagyobb számban indultak el új irodák a fővárosban és a nagyobb egyetemvárosokban, sőt, már Az Év Irodája versenyen is megjelentek. A hazai startup-ökoszisztéma fejlődésével és néhány hazai gyökerű technológiai cég nemzetközi karrierje okán egyre nagyobb népszerűségnek örvend ez a fajta munkahely Magyarországon is.

Általában nagy gondot fordítanak a dizájnra, miközben megőrzik a praktikusságra való hajlamukat is, vagyis sokszínű, ötletes, emberközpontú, egyediségre törekvő belső terekről beszélhetünk. Olyan helyszíneket is hasznosítanak, amelyek egyébként kihasználatlanul állnának, másrészt egyfajta kávézóhangulatot is megteremtenek, amelyek belvárosi helyszíneken tovább színesítik a palettát.

A közösségi iroda tehát a lehetőségek tárháza, természetesen az egyénnek is hozzá kell tenni a magáét, hiszen fontos a vállalkozó szellem, az önállóságra való hajlam, a networking iránti érdeklődés, a szinergiák kiaknázásának felismerése, és még sorolhatnánk. Összességében a felgyorsult világunkban, ahol a rugalmasság, az azonnali cselekvés és a mobilitás a legfontosabb, fényes jövő előtt áll a közösségi iroda intézménye.

A sorozatunk többi része elérhető a cím alatt szereplő "10 forradalmi változás az irodapiacon" címkére (tagre) kattintással.

Képek forrása: Az Év Irodája - LOFFICE és Kaptár

Média forrás: realista.hu

Tetszett a cikk? Itt megoszthatja!

iroda.hu V. Díjátadó Gála Irodablog.hu - Munka. Stílus. Design. theBAR by iroda.hu Ingatlan évkönyv 2014-2015

PARTNEREINK

MBSZ IMEDIA - Médiafigyelő Médiafigyelés MTI Brand Trend HuGBC