X

Hírfigyelő feliratkozás

Érdekli az ingatlanpiac? Iratkozzon fel napi hírfigyelőnkre, hogy első kézből értesülhessen a legfontosabb hírekről, eseményekről.

Aki lemarad, az kimarad!

Napi hírfigyelő feliratkozás

Érdekli az ingatlanpiac? Iratkozzon fel naponta megjelenő hírlevelünkre, hogy első kézből értesüljön a piac híreiről, eseményeiről. Kérjük töltsön ki minden mezőt a sikeres feliratkozáshoz.

 

Ön szerint másnak is érdekes lehet ez a cikk?

Töltse ki az űrlapot, és küldje el e-mailben!

Véleményed szerint másnak is érdekes lehet a rendezvény?

Töltsd ki az itt található űrlapot, hogy elküldhesd emailben!

Regisztráció az Arcképcsarnokba

Szerepelni szeretne az ingatlanpiaci Arcképcsarnokban? Küldje el regisztrációs kérelmét az alábbi adatlap kitöltésével. A *-gal jelölt mezők kitöltése kötelező!

Adatmódosítás

Szeretné az itt található adatokat módosítani? Kérjük írjon üzenetet munkatársunknak, aki elvégzi a kért módosításokat.

Kapcsolatfelvétel

Vegye fel a kapcsolatot vele:

Ennek elfogadása azt jelenti, hogy hozzájárulásodat adod ahhoz, hogy naponta hírlevelet küldjünk neked a legfontosabb ingatlanpiaci hírekről, e célból hozzájárulsz az ehhez szükséges személyes adataid kezeléséhez. Adatait a hozzájárulásod alapján a hírlevelek küldése céljából kezeljük. Az adatkezelés jogalapja a hozzájárulásod megadása. Az adataid törlési határideje: a leiratkozásoddal egyidőben.


Az adatkezelő és elérhetőségei:
ingatlan.com Zrt.
1016 Budapest, Mészáros utca 58. A. ép.,
Adatvédelmi tisztviselő elérhetősége:
Balogh László
+36 1 237 2060 (munkanapokon 10.00-17.00),
segitunk@ingatlan.com


Az EU Általános Adatvédelmi Rendelete alapján hozzáférést kérhetsz személyes adataidhoz, kérheted azok helyesbítését, törlését, vagy az adatkezelés korlátozását, illetve automatizált adatkezelés esetén kérheted hogy az általad rendelkezésre bocsátott adatokat az ingatlan.com Zrt. tagolt, széles körben használt, géppel olvasható formátumban számodra átadja. A személyes adatkezelésre vonatkozó hozzájárulásodat bármikor visszavonhatod; ez nem érinti a visszavont hozzájárulás előtt végzett adatkezelés jogszerűségét. Az adatokhoz bizonyos esetben további cégek is hozzáférhetnek, erről pontos tájékoztatást Adatvédelmi Szabályzatunkban találsz. Vizsgálatot kezdeményezhetsz a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál arra hivatkozással, hogy személyes adatok kezelésével kapcsolatban jogsérelem következett be, vagy annak közvetlen veszélye fennáll.
A NAIH elérhetősége: www.naih.hu.

A forgalom csökkent a lakáspiacon, de az árnövekedés még nem lassult

2019. December 10. Lakás
A magyar lakáspiac 2019-ben valószínűleg fordulóponthoz érkezett. Ez egyelőre a forgalom csökkenésében mutatkozik, elsősorban Budapesten és a nagyvárosokban. Ugyanakkor az árak idén, az előző évekhez hasonlóan kétszámjegyű mértékben nőttek. Az országos szinten érezhető lassulást, illetve a stagnáló fázis elérését elhalasztották a Kormány különböző, lakásvásárlást ösztönző támogatásai – derül ki az OTP Jelzálogbank legfrissebb Lakóingatlan Értéktérkép elemzéséből.

A NAV idei első három negyedéves adatait feldolgozó elemzés éves szinten, országosan 14,2%-os drágulást mutat. A budapesti forgalom nagyjából harmadával csökkent. Bár a második félévre még kevés elemezhető adat jelent meg, a nyáron bevezetett „falusi CSOK” hatására az év egészében a községek drágulását valószínűsíthetjük, ami feltehetőleg a 2020-as statisztikákban is érezteti majd hatását. Immár harmadik éve az olcsóbb területeken látható elsősorban forgalomnövekedés, így az árak is ennek megfelelően alakulnak.

„A lakótelepi lakások 21%-kal drágultak, tehát ismét nagyobb mértékben nőtt az értékük, mint az egyéb lakásoknak, nem is beszélve az önálló házakról, ahol csak 7% az éves növekmény. Így mára az eladott lakótelepi lakások országos átlagára meghaladja a 326 ezer Ft/m2-t” – mondta Valkó Dávid, az OTP Jelzálogbank ingatlanpiaci vezető elemzője.

A tizenkilenc megye közül idén sem csökkent sehol az eladott lakóingatlanok átlagára. Az élen Veszprém, Komárom-Esztergom és Borsod-Abaúj-Zemplén állnak, 30% feletti árnövekedéssel. A fővárosnál jobban drágult még Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok és Csongrád megye. A lista másik végén Somogy és Heves megye van, 10% alatti értékkel. Az OTP Értéktérkép szerint továbbra is Győr-Moson-Sopron a legdrágább, négyzetméterenként 352 ezer forintos átlagárral. A legolcsóbb hagyományosan Nógrád megye, hajszállal 100 ezer Ft/m2 alatti árszinttel. Az eladott ingatlanok országos átlagára az év első három negyedévében 385 ezer – Budapesttel nem számolva 260 ezer – forint volt négyzetméterenként.

A megyeszékhelyek közül Tatabánya drágult legnagyobb ütemben, 36%-kal. Komárom-Esztergom székhelye tavaly ugyanezen a listán a harmadik helyen állt, s így két év alatt összességében 73%-kal nőtt a városban az átlagár. Több mint 30%-kal nőtt emellett az árszint Veszprémben, Miskolcon, Szolnokon, és Debrecenben. Az értéknövekedésben a korábbi években huzamosabb ideig éllovas Győr viszont idén már a rangsor másik végén van, de még itt is 16%-os árnövekedést látunk. Ugyanakkor átlagárban már Debrecen és Veszprém jócskán, míg Kecskemét és Székesfehérvár épphogy megelőzik Győr városát. Debrecen hajszállal átlépte a 400 ezres szintet (402 ezer Ft/m2), és Veszprém is ott van ennek határán (396 ezer Ft/m2). A 300 ezres átlaglimitet még Szeged és Szombathely haladja meg.

Budapesten az élbolyban immár évek óta túlnyomóan olyan – alapból olcsóbb – városperemi kerületek vannak, ahol a forgalom viszonylag csekély, tehát ott a még mindig a viszonylag alacsony bázis miatt mehetett végbe nagy mértékű drágulás. A XVI. és a XIX. kerületben 30%-al emelkedtek az árak, majd a sorban a XX., a XXI., és a XXIII. kerület következik. „A klasszikus belvárosi kerületek (V., VI., VII.) ugyanakkor már az elmúlt két évben is csak a középmezőnyben voltak, idén pedig az utolsó harmadba csúsztak vissza 15-22% közötti értékekkel. A főváros V. kerülete viszont messze vezeti a budapesti árrangsort, 944 ezer forintos átlagos négyzetméterárral. Ettől a második legdrágább I. kerület átlagára több mint 150 ezer forinttal marad el négyzetméterenként. A 700 ezres szint fölé még a II., VI. és XII. kerületek jutottak” – ismertette a számokat Valkó Dávid.

Kitekintés

A ciklikusan működő lakáspiac aktuális felívelő szakasza 2013-ban indult, így a lakásárak idén immár hatodik éve nőnek. Tisztán piaci viszonyok között a következő két évben valószínűleg elérhetnénk az árcsúcsot. Ez ugyanakkor egyben nem jelentene azonnali lejtmenetet, reál értelemben évekig stagnálhat az árszint. Tekintetbe véve a jelenlegi sokkal kedvezőbb gazdaságpolitikai mozgásteret és a hitelfelvételt, hitelkihelyezést érintő szabályozást, a mostani ciklust követő korrekció várhatóan jóval mérsékeltebb lesz, mint a legutóbbi, 2008-at követő zuhanás.

Mindeközben a jelenlegi lakásárak már országosan meghaladhatják az egyensúlyi szintjüket, ami azonban nem feltétlenül kell, hogy rövid távon árcsökkenést okozzon. A ciklus mindenesetre már olyan fázisban járhat, ahonnan komoly kormányzati ösztönzők nélkül nehéz elképzelni további erőteljes áremelkedést. Valkó Dávid szerint azonban a családvédelmi akcióterv lakásvásárlást érintő elemei előre hozott keresletet generálva egyértelműen lassítják a kereslet visszaesését. Idén nyárig jelentős arányt képviseltek az ingatlanpiacon a befektetési célú vásárlók, majd a MÁP+ megjelenésével számuk és arányuk – főleg Budapesten és a nagyvárosokban – látványosan csökkent, mivel a bérleti hozamok már kevésbé versenyképesek.

Egyre látványosabb probléma a lakásár/jövedelem mutató által leírható arányszám folyamatos romlása, tehát egyre nehezebb összegyűjteni egy átlagos lakás árát az átlagjövedelemből. Európai szinten is magas emellett a lakásbérlés költsége Budapesten. Összességében azonban országosan várhatóan még 2-2,5 évig fenntartja a keresletet a családvédelmi akcióterv, utána viszont felerősödhetnek a kockázatok, amelyek közül egy esetleges külpiaci lassulás, a globális geopolitikai feszültség, az elérhető EU-s pénzek csökkenése, a Babaváró hitel kifutása, illetve a reálbér-növekedés lelassulása emelendő ki. Hátráltató tényezők ezen kívül a foglalkoztatottsági és demográfiai problémák is. Ezek együttes vagy részleges felerősödése a lakásárakban is véget vethet a reálérték-növekedésnek.

Média forrás: realista.hu
A weboldal 320px-es felbontás alá nincsen optimalizálva.

Kérjük tekintse meg nagyobb felbontású eszközről oldalunkat!

A forgalom csökkent a lakáspiacon, de az árnövekedés még nem lassult

A magyar lakáspiac 2019-ben valószínűleg fordulóponthoz érkezett. Ez egyelőre a forgalom csökkenésében mutatkozik, elsősorban Budapesten és a nagyvárosokban. Ugyanakkor az árak idén, az előző évekhez hasonlóan kétszámjegyű mértékben nőttek. Az országos szinten érezhető lassulást, illetve a stagnáló fázis elérését elhalasztották a Kormány különböző, lakásvásárlást ösztönző támogatásai – derül ki az OTP Jelzálogbank legfrissebb Lakóingatlan Értéktérkép elemzéséből.

A NAV idei első három negyedéves adatait feldolgozó elemzés éves szinten, országosan 14,2%-os drágulást mutat. A budapesti forgalom nagyjából harmadával csökkent. Bár a második félévre még kevés elemezhető adat jelent meg, a nyáron bevezetett „falusi CSOK” hatására az év egészében a községek drágulását valószínűsíthetjük, ami feltehetőleg a 2020-as statisztikákban is érezteti majd hatását. Immár harmadik éve az olcsóbb területeken látható elsősorban forgalomnövekedés, így az árak is ennek megfelelően alakulnak.

„A lakótelepi lakások 21%-kal drágultak, tehát ismét nagyobb mértékben nőtt az értékük, mint az egyéb lakásoknak, nem is beszélve az önálló házakról, ahol csak 7% az éves növekmény. Így mára az eladott lakótelepi lakások országos átlagára meghaladja a 326 ezer Ft/m2-t” – mondta Valkó Dávid, az OTP Jelzálogbank ingatlanpiaci vezető elemzője.

A tizenkilenc megye közül idén sem csökkent sehol az eladott lakóingatlanok átlagára. Az élen Veszprém, Komárom-Esztergom és Borsod-Abaúj-Zemplén állnak, 30% feletti árnövekedéssel. A fővárosnál jobban drágult még Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok és Csongrád megye. A lista másik végén Somogy és Heves megye van, 10% alatti értékkel. Az OTP Értéktérkép szerint továbbra is Győr-Moson-Sopron a legdrágább, négyzetméterenként 352 ezer forintos átlagárral. A legolcsóbb hagyományosan Nógrád megye, hajszállal 100 ezer Ft/m2 alatti árszinttel. Az eladott ingatlanok országos átlagára az év első három negyedévében 385 ezer – Budapesttel nem számolva 260 ezer – forint volt négyzetméterenként.

A megyeszékhelyek közül Tatabánya drágult legnagyobb ütemben, 36%-kal. Komárom-Esztergom székhelye tavaly ugyanezen a listán a harmadik helyen állt, s így két év alatt összességében 73%-kal nőtt a városban az átlagár. Több mint 30%-kal nőtt emellett az árszint Veszprémben, Miskolcon, Szolnokon, és Debrecenben. Az értéknövekedésben a korábbi években huzamosabb ideig éllovas Győr viszont idén már a rangsor másik végén van, de még itt is 16%-os árnövekedést látunk. Ugyanakkor átlagárban már Debrecen és Veszprém jócskán, míg Kecskemét és Székesfehérvár épphogy megelőzik Győr városát. Debrecen hajszállal átlépte a 400 ezres szintet (402 ezer Ft/m2), és Veszprém is ott van ennek határán (396 ezer Ft/m2). A 300 ezres átlaglimitet még Szeged és Szombathely haladja meg.

Budapesten az élbolyban immár évek óta túlnyomóan olyan – alapból olcsóbb – városperemi kerületek vannak, ahol a forgalom viszonylag csekély, tehát ott a még mindig a viszonylag alacsony bázis miatt mehetett végbe nagy mértékű drágulás. A XVI. és a XIX. kerületben 30%-al emelkedtek az árak, majd a sorban a XX., a XXI., és a XXIII. kerület következik. „A klasszikus belvárosi kerületek (V., VI., VII.) ugyanakkor már az elmúlt két évben is csak a középmezőnyben voltak, idén pedig az utolsó harmadba csúsztak vissza 15-22% közötti értékekkel. A főváros V. kerülete viszont messze vezeti a budapesti árrangsort, 944 ezer forintos átlagos négyzetméterárral. Ettől a második legdrágább I. kerület átlagára több mint 150 ezer forinttal marad el négyzetméterenként. A 700 ezres szint fölé még a II., VI. és XII. kerületek jutottak” – ismertette a számokat Valkó Dávid.

Kitekintés

A ciklikusan működő lakáspiac aktuális felívelő szakasza 2013-ban indult, így a lakásárak idén immár hatodik éve nőnek. Tisztán piaci viszonyok között a következő két évben valószínűleg elérhetnénk az árcsúcsot. Ez ugyanakkor egyben nem jelentene azonnali lejtmenetet, reál értelemben évekig stagnálhat az árszint. Tekintetbe véve a jelenlegi sokkal kedvezőbb gazdaságpolitikai mozgásteret és a hitelfelvételt, hitelkihelyezést érintő szabályozást, a mostani ciklust követő korrekció várhatóan jóval mérsékeltebb lesz, mint a legutóbbi, 2008-at követő zuhanás.

Mindeközben a jelenlegi lakásárak már országosan meghaladhatják az egyensúlyi szintjüket, ami azonban nem feltétlenül kell, hogy rövid távon árcsökkenést okozzon. A ciklus mindenesetre már olyan fázisban járhat, ahonnan komoly kormányzati ösztönzők nélkül nehéz elképzelni további erőteljes áremelkedést. Valkó Dávid szerint azonban a családvédelmi akcióterv lakásvásárlást érintő elemei előre hozott keresletet generálva egyértelműen lassítják a kereslet visszaesését. Idén nyárig jelentős arányt képviseltek az ingatlanpiacon a befektetési célú vásárlók, majd a MÁP+ megjelenésével számuk és arányuk – főleg Budapesten és a nagyvárosokban – látványosan csökkent, mivel a bérleti hozamok már kevésbé versenyképesek.

Egyre látványosabb probléma a lakásár/jövedelem mutató által leírható arányszám folyamatos romlása, tehát egyre nehezebb összegyűjteni egy átlagos lakás árát az átlagjövedelemből. Európai szinten is magas emellett a lakásbérlés költsége Budapesten. Összességében azonban országosan várhatóan még 2-2,5 évig fenntartja a keresletet a családvédelmi akcióterv, utána viszont felerősödhetnek a kockázatok, amelyek közül egy esetleges külpiaci lassulás, a globális geopolitikai feszültség, az elérhető EU-s pénzek csökkenése, a Babaváró hitel kifutása, illetve a reálbér-növekedés lelassulása emelendő ki. Hátráltató tényezők ezen kívül a foglalkoztatottsági és demográfiai problémák is. Ezek együttes vagy részleges felerősödése a lakásárakban is véget vethet a reálérték-növekedésnek.

Média forrás: realista.hu

Tetszett a cikk? Itt megoszthatja!

iroda.hu V. Díjátadó Gála Irodablog.hu - Munka. Stílus. Design. theBAR by iroda.hu Ingatlan évkönyv 2014-2015

PARTNEREINK

MBSZ IMEDIA - Médiafigyelő Médiafigyelés MTI Brand Trend HuGBC