X

Hírfigyelő feliratkozás

Érdekli az ingatlanpiac? Iratkozzon fel napi hírfigyelőnkre, hogy első kézből értesülhessen a legfontosabb hírekről, eseményekről.

Aki lemarad, az kimarad!

Napi hírfigyelő feliratkozás

Érdekli az ingatlanpiac? Iratkozzon fel naponta megjelenő hírlevelünkre, hogy első kézből értesüljön a piac híreiről, eseményeiről. Kérjük töltsön ki minden mezőt a sikeres feliratkozáshoz.

Ön szerint másnak is érdekes lehet ez a cikk?

Töltse ki az űrlapot, és küldje el e-mailben!

Véleményed szerint másnak is érdekes lehet a rendezvény?

Töltsd ki az itt található űrlapot, hogy elküldhesd emailben!

Regisztráció az Arcképcsarnokba

Szerepelni szeretne az ingatlanpiaci Arcképcsarnokban? Küldje el regisztrációs kérelmét az alábbi adatlap kitöltésével. A *-gal jelölt mezők kitöltése kötelező!

Adatmódosítás

Szeretné az itt található adatokat módosítani? Kérjük írjon üzenetet munkatársunknak, aki elvégzi a kért módosításokat.

Kapcsolatfelvétel

Vegye fel a kapcsolatot vele:

A budapesti barnaövezetek metamorfózisa

2013. Március 25. évkönyv
A rendszerváltást követően a budapesti ipari zónák egyes kedvező övezetei radikális átalakuláson mentek keresztül. Vadonatúj irodaházak, lakóházak és bevásárlóközpontok épültek. A barnaövezetek mostoha gyermekei azonban még mindig jobb sorsukra várnak. Legutóbbi Raktár Évkönyvünkben leltárt készítettünk a főváros legfontosabb barnaövezeteiről.

Budapest barnaövezetei

A klasszikus barnamezős térség a tradicionális ipari területeket jelenti közlekedési, lakótelepi zárványokkal. Ez Budapest területének 13 %-a, amelynek túlnyomó részén már nem zajlik ipari tevékenység. Másrészt ide soroljuk a rozsdaövezetet is, amely a barnamezős térségek olyan területei, ahol az ipari tevékenység visszaesett vagy teljesen megszűnt. Budapesten már a XIX. század közepén körvonalazódtak azok az iparnegyedek, amelyek egészen 1990-ig befogadták az ipartelepek zömét. A fővárosi ipari-közlekedési zóna a zárt pesti lakóövezet határán, vagyis az ún. Városárok vonala (Haller utca-Orczy út-Fiumei út-Thököly út-Dózsa György út-Dráva utca) és Kis-Budapest közigazgatási határa között alakult ki. A kiflire emlékeztető formáció nyúlik át Budára, vagyis északon a Hajógyári-sziget és Külső-Óbuda területére, ill. délen Kelenföld Duna-parti városrészére. A belső lakóövezet, a barnazóna és a külső területek lakóövezeteinek gyűrűs rendszere csak a pesti oldalon alakult ki, Budán csupán zárványokban jellemző a barnaövezet. Emellett néhány külső kerületben is megtelepült az ipar, így például Budafokon, Csepelen vagy Újpesten. A szocializmus évtizedei érintetlenül hagyták a fővárosi ipari területeket.

Funkcióváltás

A rendszerváltás után a gazdaságtalan állami vállalatokat felszámolták. Erőteljes dezindusztrializáció indult el Budapesten: az iroda- és kisebb részben lakófunkció által kiszorított ipari tevékenység az M0-ás környékére települt ki,  jelentős logisztikai központokkal és főleg raktározási funkcióval. E tekintetben az agglomeráció szerepe is felértékelődött, itt említhetjük meg például a szentendrei ipari park benépesülését, avagy a BITEP-et, azaz a Budaörsi Ipari és Technológiai Parkot. A belvároshoz közelebb lévő csomópontokon  – a metró- és villamos-vonalak közelében – az eredeti épületek túlnyomó részét lebontották, és új irodaházat, bevásárlóközpontot (Duna Plaza, WestEnd City Center, MOM Park stb.), tudományos és technológiai parkot (Infopark, Graphisoft Park) létesítettek. A kedvezőtlenebb fekvésű barnamezőkön az addigi termelő tevékenységet egyszerűen felváltotta a kereskedelmi, raktározási, logisztikai funkció. Azonban még mindig hatalmas területek és épületegyüttesek állnak parlagon, funkció nélkül. A sikeres barnamezős újrahasznosítást alapvető problémák hátráltatják: a radikálisan gyors dezindusztrializáció; a környezetszennyezettség, a rendezetlen tulajdonviszonyok, a privatizáció során az összefüggő iparterületek felaprózódása és a kiürült iparterületek közé szorult, rossz állapotú lakótelepek.

Északi szektor: a Váci út sikere

A budapesti ipari övezeteket északi, keleti és déli szektorra oszthatjuk. Az északi szektorba tartoznak a III., IV., XIII., XV., XVI. kerület barnamezős területei. A fővárosból kivezető közlekedési tengelyekre (Váci út, Szentendrei út) felfűzve hosszan nyúlnak el az ipari területek a mai közigazgatási határok felé. Mivel megközelítési lehetőségeik és városszerkezeti pozícióik kedvezőek, ezért gyors ütemben megindult a terület funkcióváltása, amelynek során az ipari tevékenység visszaszorult, és a kereskedelmi-szolgáltató szektor, valamint a lakófunkció dominanciája érvényesül. „Az egyik legjelentősebb rozsdaövezet volt a Váci út térsége, ahol szinte egyetlen gyárépület sem maradt – illetve a régi ipari ingatlan-állomány kis része műemlék-épületként él tovább más funkcióval –, és a funkcióváltásnak köszönhetően kialakult a már ismert irodafolyosó. A totális átalakulásra azért is volt szükség, mert a régi ingatlanállomány már nem felelt meg a modern városfejlesztés követelményeinek és igényeinek, ráadásul ezt az övezetet lakónegyedek veszik körbe, így érthetően további ipari termelésre alkalmatlanná váltak” – mondja szakértőnk, Kiss Ernő, az Eston International társigazgatója, az Ipari és Befektetési Ingatlanok Divízió vezetője.

A mostoha keleti szektor

A keleti szektor centrális területe a Kőbányát felszabdaló vasúti fővonalak mentén jött létre – a X., XVI. és a XVIII. kerületek barnazónáit foglalja magukban. Az ipari-szállítási-raktározási funkciók egészen a zárt beépítésű lakóövezetig nyomultak előre, itt említhetjük meg például a Ganz VIII. kerületi üzemét is. Más részeken viszont a belső lakóterületek és az ipari övezetek közé más funkciójú intézmények települtek, ide sorolhatjuk a Kerepesi temetőt, a Népligetet vagy a pályaudvarokat. A telkek nagy része még a rendszerváltás előtt alakult nagyvállalatok – gyógyszergyárak, nyomdák, sörgyárak – kezében összpontosul. Elég, ha csak a Dreher sörgyár legendás múltjára és sikeres jelenére gondolunk, de például a Balkán utcában az OTP új fejlesztésének köszönhetően a lakófunkció is megtelepült. Ellentétben a Váci út vonzáskörzetével, a funkcióváltás sokkal lassabban megy végbe a kedvezőtlenebb közlekedési és városszerkezeti helyzet miatt. De azért megfigyelhető némi változás, hiszen például az M2 metróvégállomás környékén új funkciók jelentek meg. A keleti szektorban a megújulás egyik feltétele az alig vagy rosszul hasznosított vasúti területek rendezése.

A szétaprózott déli szektor

A déli szektor a IX., XVIII., XX., XXI., a budai oldalon pedig a XI. és XXII. kerület ipari-közlekedési övezeteit foglalja magában. A Duna és a ráckevei Duna-ág határolja el a szektor három fő egységét: Külső-Ferencvárost, Csepelt és Kelenföldet. Az átalakulás ebben a szektorban a leglassabb: sok helyen még jelenleg is az ipari tevékenység dominál, de jelentős a szállítási-raktározási profillal rendelkező vállalatok részaránya is. Közlekedési helyzete viszont kedvezőbb, mint a keleti szektoré, az újonnan kiépített vagy felértékelődött útvonalak mentén, környékén gyorsabb a gazdasági átalakulás, a Rákóczi híd is integráló erőként hathat. Nagy problémája a térségnek a környezeti kármentesítés. Itt három markáns városrészt emelhetünk ki: Soroksári út, Csepel és Lágymányos.

Egy potenciális lehetőség: Soroksári út

A Soroksári út méretét és épületállományát tekintve méltó párja lehetne a Váci útnak, hiszen mindkét utca korábban ipari övezetként funkcionált, és a városszerkezeti térképre pillantva hasonló karakterrel rendelkeznek. „Azonban a Soroksári út lokációját és megközelíthetőségét tekintve rosszabb pozícióban van, mint a Váci út. Így például nincs metrója. Bár a HÉV bizonyos mértékig pótolhatná ezt a hiányt, azonban mivel a felszínen közlekedik, inkább elzárja a Duna és a Soroksári út közötti szakaszt, ahol pedig nagyszerű lehetőségek lennének új funkcióval megáldott épületek kialakítására. Vagyis a Soroksári út féloldalasnak tekinthető, csak a bal oldalon lehetséges nagyobb fejlesztések kialakítása. Mindenesetre nagy mennyiségű rehabilitálandó tömbök halmozódtak fel itt, amelyeknek – ha megtalálják a megfelelő funkciót – nagy jövőt jósolunk” – értékeli a területet szakmai szemmel Kiss Ernő. Az egyes villamos tervezett meghosszabbítása is javítaná a tömegközlekedést, és Dél-Budával aktívan összekapcsolná a Soroksári út vonzáskörzetét. A Rákóczi és Gubacsi hidak környékén lévő területek is még sorsukra és tőkeerős fejlesztőkre várakoznak.

A legendás Csepel

A közel 200 hektárnyi kiterjedésű Csepel Művek Budapest legnagyobb barnaövezetei közé tartozik. Csepel speciális földrajzi elhelyezkedésének és egy konszenzuson alapuló átfogó stratégia hiányának köszönhetően a mai napig megőrizte viszonylag zárt és kompakt egységét. „A szétaprózódott tulajdonviszonyok sem segítik elő, hogy a gyárnegyed hasznosítási lehetőségeit újraértelmezzék. Ezért az ipari épületek nagy részben megtartották eredeti funkciójukat, néhány új épület is épült, de többnyire az eredeti állományt csinosítgatják, több-kevesebb sikerrel karban tartják. Mindenesetre megállt az idő, még ha a közelben át is adták a Csepeli Szennyvíztisztítót” – magyarázza Kiss Ernő. Mivel az eredeti funkciókat megőrizték, ezért elsősorban gyártási, illetve másodsorban logisztikai tevékenységre, raktározási funkcióra alkalmas a terület. Azonban közlekedési és megközelíthetőségi szempontból az M0-ás környékén kialakuló logisztikai övezetek óriási előnnyel indulnak, de a city logisztika területén is jobb desztinációkat lehet találni.

Dél-Buda

Dél-Budán nem alakultak ki a pesti oldalhoz hasonló óriási ipari övezetek, itt a termelő funkciók kisebb területekre koncentrálódtak a múltban, így könnyebb is reorganizálni bizonyos területeket. A Váci úthoz hasonlóan Lágymányoson a kedvező városszerkezeti és közlekedési szempontoknak köszönhetően gyorsan megindult a gazdasági szerkezetváltás, az ipar helyét a szolgáltató szektor foglalta el, irodaházak (Infopark) és egyetemi tömbök épültek. A megújulás azután déli irányba haladt tovább, ennek köszönhetően teret hódít az irodafunkció, gondoljunk csak a Külső Budafoki úton megépült irodaházakra. Emellett lakófunkció váltja az ipari tevékenységet, vagy esetleg a régi épületek kereskedelmi szerepkörben élednek újjá, mint a Hengermalom utcában 2006-ban megnyitott Újbuda Center esetében is.

A city logisztika nyomában

A Hungária körgyűrűn sok helyen ledózerolták a régi gyárakat, új irodaházak épültek, ráadásul a Váci út telítődése után az irodafejlesztők a válság elmúlásával új lokációkat helyeznek majd előtérbe, és a körgyűrű is a lehetséges célterületek között szerepel. A körgyűrű vonzáskörzetében a jó megközelíthetősége miatt megjelent a city logisztika. „Az Illatos-Táblás-Gubacsi utcák régiójában új raktárak, üzemek épültek, amelyek főként belső ellátó központokként működnek, vagy éppen könnyűipari funkciót látnak el. A city logisztika megtelepülése a III. kerületben is tetten érhető, így a Bécsi út-Vörösvári út-Szentendrei út-Törökkői utca vonzáskörzetében is erős a raktárjelenlét, markáns könnyűipari tevékenység figyelhető meg. Azonban főleg az elhelyezkedése miatt itt meglehetősen lokális a piac, azaz a jelen lévő cégeknek Budapest egyéb hasonló ipari régiói nem nagyon tudtak telephely-alternatívát kínálni. Az új Megyeri híd átadásával viszont észrevehető tendencia lett, hogy az észak-budai zóna ipari ingatlan felhasználóinak egy része Észak-Pest felé mozdult el” – kalauzol minket tovább a budapesti barnaövezetekben az Eston szakértője.

Unikális épületek: a loftok

Magyarországon néhány műemlék(-jellegű) ipari épületben – követve a világtrendeket – loftlakásokat és -irodákat alakítottak ki. Óbudán a Goldberger gyár ipari műemlékké nyilvánított területén a Sun Palace lakóparkban 10-15 loftlakás is helyet kapott. Itt a régi textilgyárat lebontották, azonban a homlokzatot megtartották. A Jazz Loft Óbudán a Vörösvári úton kínál néhány loftlakást az 1870-es években épült malom épületében. A Népfürdő utcánál 2007-ben átadott RiverLoft pedig annyiban különbözik a többi fejlesztéstől, hogy a 27 loftlakás mellett irodákat is kialakítottak. A Mill Lofts fejlesztés helyszíne pedig a legendás Gizella malom. Az átalakítás során a díszletszerűen meghagyott külső falak mögött egy új épület formálódott. A régi malomban összesen 104 loftlakást alakítottak ki mindössze 200 méterre a Dunától. A Borjúvásárcsarnok a WING fejlesztésének eredményeként újult meg, mint egyedülálló loft-irodakomplexum, miközben mellé illesztettek egy vadonatúj irodaházat is.

 

A cikk a Raktár Évkönyv 5. évfolyamának 21. oldalán található. Amennyiben szívesen olvasná évkönyvünk további cikkeit, tekintse meg az online változatot.

+ + +

Az iroda.hu-csoport internetes felületein megjelenő saját cikkek a kiadó szellemi tulajdonát képezik. Másolásukhoz, utánközlésükhez a kiadó engedélye szükséges. A kiadó saját tartalmak esetében, csak és kizárólag a lead átvételéhez járul hozzá, mely után a cikk linkjét kérjük elhelyezni!

 

Média forrás: Raktár Évkönyv 5.
A weboldal 320px-es felbontás alá nincsen optimalizálva.

Kérjük tekintse meg nagyobb felbontású eszközről oldalunkat!

A budapesti barnaövezetek metamorfózisa

A rendszerváltást követően a budapesti ipari zónák egyes kedvező övezetei radikális átalakuláson mentek keresztül. Vadonatúj irodaházak, lakóházak és bevásárlóközpontok épültek. A barnaövezetek mostoha gyermekei azonban még mindig jobb sorsukra várnak. Legutóbbi Raktár Évkönyvünkben leltárt készítettünk a főváros legfontosabb barnaövezeteiről.

Budapest barnaövezetei

A klasszikus barnamezős térség a tradicionális ipari területeket jelenti közlekedési, lakótelepi zárványokkal. Ez Budapest területének 13 %-a, amelynek túlnyomó részén már nem zajlik ipari tevékenység. Másrészt ide soroljuk a rozsdaövezetet is, amely a barnamezős térségek olyan területei, ahol az ipari tevékenység visszaesett vagy teljesen megszűnt. Budapesten már a XIX. század közepén körvonalazódtak azok az iparnegyedek, amelyek egészen 1990-ig befogadták az ipartelepek zömét. A fővárosi ipari-közlekedési zóna a zárt pesti lakóövezet határán, vagyis az ún. Városárok vonala (Haller utca-Orczy út-Fiumei út-Thököly út-Dózsa György út-Dráva utca) és Kis-Budapest közigazgatási határa között alakult ki. A kiflire emlékeztető formáció nyúlik át Budára, vagyis északon a Hajógyári-sziget és Külső-Óbuda területére, ill. délen Kelenföld Duna-parti városrészére. A belső lakóövezet, a barnazóna és a külső területek lakóövezeteinek gyűrűs rendszere csak a pesti oldalon alakult ki, Budán csupán zárványokban jellemző a barnaövezet. Emellett néhány külső kerületben is megtelepült az ipar, így például Budafokon, Csepelen vagy Újpesten. A szocializmus évtizedei érintetlenül hagyták a fővárosi ipari területeket.

Funkcióváltás

A rendszerváltás után a gazdaságtalan állami vállalatokat felszámolták. Erőteljes dezindusztrializáció indult el Budapesten: az iroda- és kisebb részben lakófunkció által kiszorított ipari tevékenység az M0-ás környékére települt ki,  jelentős logisztikai központokkal és főleg raktározási funkcióval. E tekintetben az agglomeráció szerepe is felértékelődött, itt említhetjük meg például a szentendrei ipari park benépesülését, avagy a BITEP-et, azaz a Budaörsi Ipari és Technológiai Parkot. A belvároshoz közelebb lévő csomópontokon  – a metró- és villamos-vonalak közelében – az eredeti épületek túlnyomó részét lebontották, és új irodaházat, bevásárlóközpontot (Duna Plaza, WestEnd City Center, MOM Park stb.), tudományos és technológiai parkot (Infopark, Graphisoft Park) létesítettek. A kedvezőtlenebb fekvésű barnamezőkön az addigi termelő tevékenységet egyszerűen felváltotta a kereskedelmi, raktározási, logisztikai funkció. Azonban még mindig hatalmas területek és épületegyüttesek állnak parlagon, funkció nélkül. A sikeres barnamezős újrahasznosítást alapvető problémák hátráltatják: a radikálisan gyors dezindusztrializáció; a környezetszennyezettség, a rendezetlen tulajdonviszonyok, a privatizáció során az összefüggő iparterületek felaprózódása és a kiürült iparterületek közé szorult, rossz állapotú lakótelepek.

Északi szektor: a Váci út sikere

A budapesti ipari övezeteket északi, keleti és déli szektorra oszthatjuk. Az északi szektorba tartoznak a III., IV., XIII., XV., XVI. kerület barnamezős területei. A fővárosból kivezető közlekedési tengelyekre (Váci út, Szentendrei út) felfűzve hosszan nyúlnak el az ipari területek a mai közigazgatási határok felé. Mivel megközelítési lehetőségeik és városszerkezeti pozícióik kedvezőek, ezért gyors ütemben megindult a terület funkcióváltása, amelynek során az ipari tevékenység visszaszorult, és a kereskedelmi-szolgáltató szektor, valamint a lakófunkció dominanciája érvényesül. „Az egyik legjelentősebb rozsdaövezet volt a Váci út térsége, ahol szinte egyetlen gyárépület sem maradt – illetve a régi ipari ingatlan-állomány kis része műemlék-épületként él tovább más funkcióval –, és a funkcióváltásnak köszönhetően kialakult a már ismert irodafolyosó. A totális átalakulásra azért is volt szükség, mert a régi ingatlanállomány már nem felelt meg a modern városfejlesztés követelményeinek és igényeinek, ráadásul ezt az övezetet lakónegyedek veszik körbe, így érthetően további ipari termelésre alkalmatlanná váltak” – mondja szakértőnk, Kiss Ernő, az Eston International társigazgatója, az Ipari és Befektetési Ingatlanok Divízió vezetője.

A mostoha keleti szektor

A keleti szektor centrális területe a Kőbányát felszabdaló vasúti fővonalak mentén jött létre – a X., XVI. és a XVIII. kerületek barnazónáit foglalja magukban. Az ipari-szállítási-raktározási funkciók egészen a zárt beépítésű lakóövezetig nyomultak előre, itt említhetjük meg például a Ganz VIII. kerületi üzemét is. Más részeken viszont a belső lakóterületek és az ipari övezetek közé más funkciójú intézmények települtek, ide sorolhatjuk a Kerepesi temetőt, a Népligetet vagy a pályaudvarokat. A telkek nagy része még a rendszerváltás előtt alakult nagyvállalatok – gyógyszergyárak, nyomdák, sörgyárak – kezében összpontosul. Elég, ha csak a Dreher sörgyár legendás múltjára és sikeres jelenére gondolunk, de például a Balkán utcában az OTP új fejlesztésének köszönhetően a lakófunkció is megtelepült. Ellentétben a Váci út vonzáskörzetével, a funkcióváltás sokkal lassabban megy végbe a kedvezőtlenebb közlekedési és városszerkezeti helyzet miatt. De azért megfigyelhető némi változás, hiszen például az M2 metróvégállomás környékén új funkciók jelentek meg. A keleti szektorban a megújulás egyik feltétele az alig vagy rosszul hasznosított vasúti területek rendezése.

A szétaprózott déli szektor

A déli szektor a IX., XVIII., XX., XXI., a budai oldalon pedig a XI. és XXII. kerület ipari-közlekedési övezeteit foglalja magában. A Duna és a ráckevei Duna-ág határolja el a szektor három fő egységét: Külső-Ferencvárost, Csepelt és Kelenföldet. Az átalakulás ebben a szektorban a leglassabb: sok helyen még jelenleg is az ipari tevékenység dominál, de jelentős a szállítási-raktározási profillal rendelkező vállalatok részaránya is. Közlekedési helyzete viszont kedvezőbb, mint a keleti szektoré, az újonnan kiépített vagy felértékelődött útvonalak mentén, környékén gyorsabb a gazdasági átalakulás, a Rákóczi híd is integráló erőként hathat. Nagy problémája a térségnek a környezeti kármentesítés. Itt három markáns városrészt emelhetünk ki: Soroksári út, Csepel és Lágymányos.

Egy potenciális lehetőség: Soroksári út

A Soroksári út méretét és épületállományát tekintve méltó párja lehetne a Váci útnak, hiszen mindkét utca korábban ipari övezetként funkcionált, és a városszerkezeti térképre pillantva hasonló karakterrel rendelkeznek. „Azonban a Soroksári út lokációját és megközelíthetőségét tekintve rosszabb pozícióban van, mint a Váci út. Így például nincs metrója. Bár a HÉV bizonyos mértékig pótolhatná ezt a hiányt, azonban mivel a felszínen közlekedik, inkább elzárja a Duna és a Soroksári út közötti szakaszt, ahol pedig nagyszerű lehetőségek lennének új funkcióval megáldott épületek kialakítására. Vagyis a Soroksári út féloldalasnak tekinthető, csak a bal oldalon lehetséges nagyobb fejlesztések kialakítása. Mindenesetre nagy mennyiségű rehabilitálandó tömbök halmozódtak fel itt, amelyeknek – ha megtalálják a megfelelő funkciót – nagy jövőt jósolunk” – értékeli a területet szakmai szemmel Kiss Ernő. Az egyes villamos tervezett meghosszabbítása is javítaná a tömegközlekedést, és Dél-Budával aktívan összekapcsolná a Soroksári út vonzáskörzetét. A Rákóczi és Gubacsi hidak környékén lévő területek is még sorsukra és tőkeerős fejlesztőkre várakoznak.

A legendás Csepel

A közel 200 hektárnyi kiterjedésű Csepel Művek Budapest legnagyobb barnaövezetei közé tartozik. Csepel speciális földrajzi elhelyezkedésének és egy konszenzuson alapuló átfogó stratégia hiányának köszönhetően a mai napig megőrizte viszonylag zárt és kompakt egységét. „A szétaprózódott tulajdonviszonyok sem segítik elő, hogy a gyárnegyed hasznosítási lehetőségeit újraértelmezzék. Ezért az ipari épületek nagy részben megtartották eredeti funkciójukat, néhány új épület is épült, de többnyire az eredeti állományt csinosítgatják, több-kevesebb sikerrel karban tartják. Mindenesetre megállt az idő, még ha a közelben át is adták a Csepeli Szennyvíztisztítót” – magyarázza Kiss Ernő. Mivel az eredeti funkciókat megőrizték, ezért elsősorban gyártási, illetve másodsorban logisztikai tevékenységre, raktározási funkcióra alkalmas a terület. Azonban közlekedési és megközelíthetőségi szempontból az M0-ás környékén kialakuló logisztikai övezetek óriási előnnyel indulnak, de a city logisztika területén is jobb desztinációkat lehet találni.

Dél-Buda

Dél-Budán nem alakultak ki a pesti oldalhoz hasonló óriási ipari övezetek, itt a termelő funkciók kisebb területekre koncentrálódtak a múltban, így könnyebb is reorganizálni bizonyos területeket. A Váci úthoz hasonlóan Lágymányoson a kedvező városszerkezeti és közlekedési szempontoknak köszönhetően gyorsan megindult a gazdasági szerkezetváltás, az ipar helyét a szolgáltató szektor foglalta el, irodaházak (Infopark) és egyetemi tömbök épültek. A megújulás azután déli irányba haladt tovább, ennek köszönhetően teret hódít az irodafunkció, gondoljunk csak a Külső Budafoki úton megépült irodaházakra. Emellett lakófunkció váltja az ipari tevékenységet, vagy esetleg a régi épületek kereskedelmi szerepkörben élednek újjá, mint a Hengermalom utcában 2006-ban megnyitott Újbuda Center esetében is.

A city logisztika nyomában

A Hungária körgyűrűn sok helyen ledózerolták a régi gyárakat, új irodaházak épültek, ráadásul a Váci út telítődése után az irodafejlesztők a válság elmúlásával új lokációkat helyeznek majd előtérbe, és a körgyűrű is a lehetséges célterületek között szerepel. A körgyűrű vonzáskörzetében a jó megközelíthetősége miatt megjelent a city logisztika. „Az Illatos-Táblás-Gubacsi utcák régiójában új raktárak, üzemek épültek, amelyek főként belső ellátó központokként működnek, vagy éppen könnyűipari funkciót látnak el. A city logisztika megtelepülése a III. kerületben is tetten érhető, így a Bécsi út-Vörösvári út-Szentendrei út-Törökkői utca vonzáskörzetében is erős a raktárjelenlét, markáns könnyűipari tevékenység figyelhető meg. Azonban főleg az elhelyezkedése miatt itt meglehetősen lokális a piac, azaz a jelen lévő cégeknek Budapest egyéb hasonló ipari régiói nem nagyon tudtak telephely-alternatívát kínálni. Az új Megyeri híd átadásával viszont észrevehető tendencia lett, hogy az észak-budai zóna ipari ingatlan felhasználóinak egy része Észak-Pest felé mozdult el” – kalauzol minket tovább a budapesti barnaövezetekben az Eston szakértője.

Unikális épületek: a loftok

Magyarországon néhány műemlék(-jellegű) ipari épületben – követve a világtrendeket – loftlakásokat és -irodákat alakítottak ki. Óbudán a Goldberger gyár ipari műemlékké nyilvánított területén a Sun Palace lakóparkban 10-15 loftlakás is helyet kapott. Itt a régi textilgyárat lebontották, azonban a homlokzatot megtartották. A Jazz Loft Óbudán a Vörösvári úton kínál néhány loftlakást az 1870-es években épült malom épületében. A Népfürdő utcánál 2007-ben átadott RiverLoft pedig annyiban különbözik a többi fejlesztéstől, hogy a 27 loftlakás mellett irodákat is kialakítottak. A Mill Lofts fejlesztés helyszíne pedig a legendás Gizella malom. Az átalakítás során a díszletszerűen meghagyott külső falak mögött egy új épület formálódott. A régi malomban összesen 104 loftlakást alakítottak ki mindössze 200 méterre a Dunától. A Borjúvásárcsarnok a WING fejlesztésének eredményeként újult meg, mint egyedülálló loft-irodakomplexum, miközben mellé illesztettek egy vadonatúj irodaházat is.

 

A cikk a Raktár Évkönyv 5. évfolyamának 21. oldalán található. Amennyiben szívesen olvasná évkönyvünk további cikkeit, tekintse meg az online változatot.

+ + +

Az iroda.hu-csoport internetes felületein megjelenő saját cikkek a kiadó szellemi tulajdonát képezik. Másolásukhoz, utánközlésükhez a kiadó engedélye szükséges. A kiadó saját tartalmak esetében, csak és kizárólag a lead átvételéhez járul hozzá, mely után a cikk linkjét kérjük elhelyezni!

 

Média forrás: Raktár Évkönyv 5.

Tetszett a cikk? Itt megoszthatja!

Hozzászólások: 0 db

A hosszászólások moderálás után jelennek meg, melynek célja a trágár stílusú, más felhasználókat vallási, etnikai, világnézeti, vagy egyéb szempontból sértő, valamint politikai témájú hozzászólások kiszűrése.

Még nem érkezett hozzászólás. Legyen Ön az első!

Szóljon hozzá a cikkhez! (kattintásra kinyílik)
iroda.hu V. Díjátadó Gála Irodablog.hu - Munka. Stílus. Design. theBAR by iroda.hu Ingatlan évkönyv 2014-2015

PARTNEREINK

MBSZ IMEDIA - Médiafigyelő Médiafigyelés MTI Brand Trend HuGBC