X

Hírfigyelő feliratkozás

Érdekli az ingatlanpiac? Iratkozzon fel napi hírfigyelőnkre, hogy első kézből értesülhessen a legfontosabb hírekről, eseményekről.

Aki lemarad, az kimarad!

Napi hírfigyelő feliratkozás

Érdekli az ingatlanpiac? Iratkozzon fel naponta megjelenő hírlevelünkre, hogy első kézből értesüljön a piac híreiről, eseményeiről. Kérjük töltsön ki minden mezőt a sikeres feliratkozáshoz.

 

Ön szerint másnak is érdekes lehet ez a cikk?

Töltse ki az űrlapot, és küldje el e-mailben!

Véleményed szerint másnak is érdekes lehet a rendezvény?

Töltsd ki az itt található űrlapot, hogy elküldhesd emailben!

Regisztráció az Arcképcsarnokba

Szerepelni szeretne az ingatlanpiaci Arcképcsarnokban? Küldje el regisztrációs kérelmét az alábbi adatlap kitöltésével. A *-gal jelölt mezők kitöltése kötelező!

Adatmódosítás

Szeretné az itt található adatokat módosítani? Kérjük írjon üzenetet munkatársunknak, aki elvégzi a kért módosításokat.

Kapcsolatfelvétel

Vegye fel a kapcsolatot vele:

Ennek elfogadása azt jelenti, hogy hozzájárulásodat adod ahhoz, hogy naponta hírlevelet küldjünk neked a legfontosabb ingatlanpiaci hírekről, e célból hozzájárulsz az ehhez szükséges személyes adataid kezeléséhez. Adatait a hozzájárulásod alapján a hírlevelek küldése céljából kezeljük. Az adatkezelés jogalapja a hozzájárulásod megadása. Az adataid törlési határideje: a leiratkozásoddal egyidőben.


Az adatkezelő és elérhetőségei:
ingatlan.com Zrt.
1016 Budapest, Mészáros utca 58. A. ép.,
Adatvédelmi tisztviselő elérhetősége:
Balogh László
+36 1 237 2060 (munkanapokon 10.00-17.00),
segitunk@ingatlan.com


Az EU Általános Adatvédelmi Rendelete alapján hozzáférést kérhetsz személyes adataidhoz, kérheted azok helyesbítését, törlését, vagy az adatkezelés korlátozását, illetve automatizált adatkezelés esetén kérheted hogy az általad rendelkezésre bocsátott adatokat az ingatlan.com Zrt. tagolt, széles körben használt, géppel olvasható formátumban számodra átadja. A személyes adatkezelésre vonatkozó hozzájárulásodat bármikor visszavonhatod; ez nem érinti a visszavont hozzájárulás előtt végzett adatkezelés jogszerűségét. Az adatokhoz bizonyos esetben további cégek is hozzáférhetnek, erről pontos tájékoztatást Adatvédelmi Szabályzatunkban találsz. Vizsgálatot kezdeményezhetsz a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál arra hivatkozással, hogy személyes adatok kezelésével kapcsolatban jogsérelem következett be, vagy annak közvetlen veszélye fennáll.
A NAIH elérhetősége: www.naih.hu.

6+1 hasznos tudnivaló az otthoni munkavégzés kapcsán

2020. Április 02. Proptech
Az AFP hírügynökség számításai szerint 50 országból közel 1 milliárd embert kértek arra az utóbbi időben, hogy dolgozzon otthonról, és ez a szám folyamatosan, napról-napra bővül. Számos vállalat és még több munkavállaló számára ez egy új helyzet, amelyben eddig ismeretlen kihívásoknak kell megfelelniük.

A Prohuman, Magyarország piacvezető HR szolgáltató és munkaerő-kölcsönző vállalata az otthoni munkavégzés speciális kérdéseivel kapcsolatban gyűjtötte össze a legfontosabb tudnivalókat.

1. Az otthoni munkavégzés nem távmunka

„Fontos elkülöníteni a home office, otthoni munkavégzés fogalmát a távmunkától. Míg a távmunka tartós, a Munka Törvénykönyvében szabályozott és kifejezetten erre vonatkozó munkaszerződéssel jön létre, az otthoni munkavégzés jogilag jelenleg nem rendezett kategória, többnyire eseti jellegű és a normál munkaviszony keretei érvényesek rá, azon belül tekinthető egyfajta egyszerűsítésnek, kedvezménynek vagy a mostani aktuális helyzetben szükségszerűségnek” – foglalta össze Juhász Csongor, a Prohuman ügyvezetője. Az otthoni munkavégzés kereteiről normál esetben a munkaadó és a munkavállaló egyezhet meg. Azonban a 47/2020. (III. 18.) kormányrendelet a koronavírus világjárvány nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése érdekében lehetővé tette, hogy a Munka Törvénykönyvének rendelkezéseitől eltérve, a vészhelyzet ideje alatt és annak megszűnését követő 30 napig, a munkáltató egyoldalúan rendelhesse el azt.

2. Szabadságra küldheti-e a munkavállalót a munkáltató járvány idején?

A szabadságot alapesetben a munkáltató adja ki, ő rendelkezik a szabadnapok meghatározott része felett, ezért dönthet úgy, hogy a munkavállalót szabadságra küldi például járványveszély miatt. A vonatkozó rendelkezés előírja a munkavállaló meghallgatását, de beleegyezése nem szükséges, ugyanakkor a munkáltató a munkavállaló érdekeit a méltányos mérlegelés alapján köteles figyelembe venni, például, ha a munkavállaló szabadságot kér valamilyen halaszthatatlan ügyének elintézése miatt. A munkavállalót a szabadság kezdete előtt legkésőbb 15 nappal tájékoztatni kell, emellett évente hét munkanapot – a munkaviszony első három hónapját kivéve –, legfeljebb 2 részletben a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadni. [1] Emellett természetesen az elrendelt home office ideje alatt a munkavállaló is kérheti szabadság kiadását és a munkaadó is kiadhat szabadnapot.

3. Bérezés és költségtérítések: mi jár és mi nem?

A munkavállalót otthoni munkavégzés esetén is megilleti a szerződés szerinti teljes munkabére. Az egyéb térítések kapcsán az utazási támogatáson kívül minden egyéb többletköltség-térítés jár az otthon dolgozó munkavállalónak. „A munkába járáshoz kapcsolódó költségeket – amennyiben ilyeneket korábban megkapott az adott munkatárs – mivel otthonról dolgozik, a munkaadónak nem kell megfizetnie, ellenben az otthoni munkavégzéssel kapcsolatban a munkavállaló oldalán felmerülő többletköltségeket meg kell térítenie” – magyarázta a Prohuman ügyvezetője.

4. Jár-e túlóra, ebédszünet, cigiszünet otthoni munkavégzés esetén?

Mivel a home office-nak nincsenek jogszabályban rögzített külön szabályai, így esetében a szerződéses munkarend az irányadó, azaz, ha a munkavállaló otthonról dolgozik, akkor például a munkaközi szünet ugyanúgy jár neki, mintha az irodában végezné feladatait. „Az otthoni munkavégzés nyilvánvalóan nem minden munkakörben vezethető be, de ahol igen, ott a szabályok lényegében a munkaszerződésben foglaltakkal azonosak. Se több, se kevesebb nem jár és nem várható el” – tette hozzá Juhász Csongor.

5. Mi történik, ha a munkaeszköz megsérül a home office alatt?

A munkavégzéshez szükséges munkaeszköz biztosítása a munkáltató feladata az otthoni munka esetén is, hacsak a felek nem kötöttek ettől eltérően rendelkező megállapodást, amely szerint a munkavállaló például a saját laptopját használja. A céges laptop meghibásodása esetén így a cseregépről is a munkáltatónak kell gondoskodnia. „Amennyiben azonban a munkavállaló például a reggeli kávéját a gépre önti, az okozott kárt köteles megtéríteni, mivel az a munkaeszköz nem rendeltetésszerű használatának minősül. A nem rendeltetésszerű használatot a munkáltatónak kell bizonyítania, a kártérítés összege azonban nem haladhatja meg a munkavállaló négy havi távolléti díjának összegét, kivéve szándékos vagy súlyosan gondatlan károkozás esetén, amikor a teljes kárt meg kell téríteni” – emelte ki a szakember.

6. Bezárt az óvoda, az iskola otthon maradhat-e a gyerekkel a szülő, úgy, hogy munkahelye is megmaradjon?

Sok munkavállalónak problémát jelent, hogy a bölcsődék, óvodák és iskolák bezárása miatt meg kell oldania gyermekeinek napközbeni felügyeletét. Néhány esetben erre még az otthoni munkavégzés sem jelent megoldást. Ilyen esetben megoldás lehet a szabadság, vagy ha a munkavállalónak már nincs szabadsága, a munkavállaló „különös méltánylást érdemlő személyi, családi vagy elháríthatatlan ok miatt indokolt távolléte” tartamára egyébként is mentesülhet a munkavégzés alól, de ebben az esetben nem jár számára díjazás és szünetel a társadalombiztosítási jogviszonya is. Amennyiben ez időszak alatt a gyermek vagy ő megbetegszik, a keresőképtelenség szabályai szerint táppénzre jogosult.

+1. A munkavállaló kérhet-e fizetés nélküli szabadságot a járvány idején?

Azokat az eseteket, amelyekben a munkavállaló jogosult a fizetés nélküli szabadságra, a Munka Törvénykönyve rögzíti részletesen. Járványhelyzetben ez csak akkor alkalmazható, ha a munkavállaló tartósan - előreláthatólag 30 napot meghaladóan - hozzátartozóját személyesen ápolja. Ebben az esetben a munkaadónak nincs mérlegelési lehetősége, tudomásul kell vennie a fizetés nélküli szabadságot. A helyzet fennállását a kezelőorvosnak kell igazolnia. Emellett a felek meg is állapodhatnak a fizetés nélküli szabadságról. Fontos tudni, hogy az ilyen fizetés nélküli szabadság esetén szünetel az egészségbiztosítás, tehát azt a munkavállalónak kell fizetnie (bár a munkáltató ennek fizetését átvállalhatja), és a nyugdíjhoz sem szerez szolgálati időt a munkavállaló.

Fotó: Marcin Balcerzak - shutterstock.com

Média forrás: realista.hu
A weboldal 320px-es felbontás alá nincsen optimalizálva.

Kérjük tekintse meg nagyobb felbontású eszközről oldalunkat!

6+1 hasznos tudnivaló az otthoni munkavégzés kapcsán

Az AFP hírügynökség számításai szerint 50 országból közel 1 milliárd embert kértek arra az utóbbi időben, hogy dolgozzon otthonról, és ez a szám folyamatosan, napról-napra bővül. Számos vállalat és még több munkavállaló számára ez egy új helyzet, amelyben eddig ismeretlen kihívásoknak kell megfelelniük.

A Prohuman, Magyarország piacvezető HR szolgáltató és munkaerő-kölcsönző vállalata az otthoni munkavégzés speciális kérdéseivel kapcsolatban gyűjtötte össze a legfontosabb tudnivalókat.

1. Az otthoni munkavégzés nem távmunka

„Fontos elkülöníteni a home office, otthoni munkavégzés fogalmát a távmunkától. Míg a távmunka tartós, a Munka Törvénykönyvében szabályozott és kifejezetten erre vonatkozó munkaszerződéssel jön létre, az otthoni munkavégzés jogilag jelenleg nem rendezett kategória, többnyire eseti jellegű és a normál munkaviszony keretei érvényesek rá, azon belül tekinthető egyfajta egyszerűsítésnek, kedvezménynek vagy a mostani aktuális helyzetben szükségszerűségnek” – foglalta össze Juhász Csongor, a Prohuman ügyvezetője. Az otthoni munkavégzés kereteiről normál esetben a munkaadó és a munkavállaló egyezhet meg. Azonban a 47/2020. (III. 18.) kormányrendelet a koronavírus világjárvány nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése érdekében lehetővé tette, hogy a Munka Törvénykönyvének rendelkezéseitől eltérve, a vészhelyzet ideje alatt és annak megszűnését követő 30 napig, a munkáltató egyoldalúan rendelhesse el azt.

2. Szabadságra küldheti-e a munkavállalót a munkáltató járvány idején?

A szabadságot alapesetben a munkáltató adja ki, ő rendelkezik a szabadnapok meghatározott része felett, ezért dönthet úgy, hogy a munkavállalót szabadságra küldi például járványveszély miatt. A vonatkozó rendelkezés előírja a munkavállaló meghallgatását, de beleegyezése nem szükséges, ugyanakkor a munkáltató a munkavállaló érdekeit a méltányos mérlegelés alapján köteles figyelembe venni, például, ha a munkavállaló szabadságot kér valamilyen halaszthatatlan ügyének elintézése miatt. A munkavállalót a szabadság kezdete előtt legkésőbb 15 nappal tájékoztatni kell, emellett évente hét munkanapot – a munkaviszony első három hónapját kivéve –, legfeljebb 2 részletben a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadni. [1] Emellett természetesen az elrendelt home office ideje alatt a munkavállaló is kérheti szabadság kiadását és a munkaadó is kiadhat szabadnapot.

3. Bérezés és költségtérítések: mi jár és mi nem?

A munkavállalót otthoni munkavégzés esetén is megilleti a szerződés szerinti teljes munkabére. Az egyéb térítések kapcsán az utazási támogatáson kívül minden egyéb többletköltség-térítés jár az otthon dolgozó munkavállalónak. „A munkába járáshoz kapcsolódó költségeket – amennyiben ilyeneket korábban megkapott az adott munkatárs – mivel otthonról dolgozik, a munkaadónak nem kell megfizetnie, ellenben az otthoni munkavégzéssel kapcsolatban a munkavállaló oldalán felmerülő többletköltségeket meg kell térítenie” – magyarázta a Prohuman ügyvezetője.

4. Jár-e túlóra, ebédszünet, cigiszünet otthoni munkavégzés esetén?

Mivel a home office-nak nincsenek jogszabályban rögzített külön szabályai, így esetében a szerződéses munkarend az irányadó, azaz, ha a munkavállaló otthonról dolgozik, akkor például a munkaközi szünet ugyanúgy jár neki, mintha az irodában végezné feladatait. „Az otthoni munkavégzés nyilvánvalóan nem minden munkakörben vezethető be, de ahol igen, ott a szabályok lényegében a munkaszerződésben foglaltakkal azonosak. Se több, se kevesebb nem jár és nem várható el” – tette hozzá Juhász Csongor.

5. Mi történik, ha a munkaeszköz megsérül a home office alatt?

A munkavégzéshez szükséges munkaeszköz biztosítása a munkáltató feladata az otthoni munka esetén is, hacsak a felek nem kötöttek ettől eltérően rendelkező megállapodást, amely szerint a munkavállaló például a saját laptopját használja. A céges laptop meghibásodása esetén így a cseregépről is a munkáltatónak kell gondoskodnia. „Amennyiben azonban a munkavállaló például a reggeli kávéját a gépre önti, az okozott kárt köteles megtéríteni, mivel az a munkaeszköz nem rendeltetésszerű használatának minősül. A nem rendeltetésszerű használatot a munkáltatónak kell bizonyítania, a kártérítés összege azonban nem haladhatja meg a munkavállaló négy havi távolléti díjának összegét, kivéve szándékos vagy súlyosan gondatlan károkozás esetén, amikor a teljes kárt meg kell téríteni” – emelte ki a szakember.

6. Bezárt az óvoda, az iskola otthon maradhat-e a gyerekkel a szülő, úgy, hogy munkahelye is megmaradjon?

Sok munkavállalónak problémát jelent, hogy a bölcsődék, óvodák és iskolák bezárása miatt meg kell oldania gyermekeinek napközbeni felügyeletét. Néhány esetben erre még az otthoni munkavégzés sem jelent megoldást. Ilyen esetben megoldás lehet a szabadság, vagy ha a munkavállalónak már nincs szabadsága, a munkavállaló „különös méltánylást érdemlő személyi, családi vagy elháríthatatlan ok miatt indokolt távolléte” tartamára egyébként is mentesülhet a munkavégzés alól, de ebben az esetben nem jár számára díjazás és szünetel a társadalombiztosítási jogviszonya is. Amennyiben ez időszak alatt a gyermek vagy ő megbetegszik, a keresőképtelenség szabályai szerint táppénzre jogosult.

+1. A munkavállaló kérhet-e fizetés nélküli szabadságot a járvány idején?

Azokat az eseteket, amelyekben a munkavállaló jogosult a fizetés nélküli szabadságra, a Munka Törvénykönyve rögzíti részletesen. Járványhelyzetben ez csak akkor alkalmazható, ha a munkavállaló tartósan - előreláthatólag 30 napot meghaladóan - hozzátartozóját személyesen ápolja. Ebben az esetben a munkaadónak nincs mérlegelési lehetősége, tudomásul kell vennie a fizetés nélküli szabadságot. A helyzet fennállását a kezelőorvosnak kell igazolnia. Emellett a felek meg is állapodhatnak a fizetés nélküli szabadságról. Fontos tudni, hogy az ilyen fizetés nélküli szabadság esetén szünetel az egészségbiztosítás, tehát azt a munkavállalónak kell fizetnie (bár a munkáltató ennek fizetését átvállalhatja), és a nyugdíjhoz sem szerez szolgálati időt a munkavállaló.

Fotó: Marcin Balcerzak - shutterstock.com

Média forrás: realista.hu

Tetszett a cikk? Itt megoszthatja!

iroda.hu V. Díjátadó Gála Irodablog.hu - Munka. Stílus. Design. theBAR by iroda.hu Ingatlan évkönyv 2014-2015

PARTNEREINK

MBSZ IMEDIA - Médiafigyelő Médiafigyelés MTI Brand Trend HuGBC